Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

KISS Gábor esett. Legnagyobb számban tehát minderre közvetlenül a szentté avatása utáni, és még a Szentkirály helységnevek írott forrásokban való feltűnése előtti időben került sor. A 13. század folyamán feltűnő Szentkirály nevű falvak tehát a már álló Szent Király (azaz Szent István király) titulusú templomaikról kapták nevüket. Nagyjából ugyanezen időszak jelölhető ki akkor is, ha más irányból közelítünk az említett problémához. A Szentkirály nevű templomok és falvak nevének keletkezésénél logikusnak — ámbár az írott forrásokkal egyértelműen meg nem erősítettnek — tűnik az a feltételezés, hogy a templom titulusa és maga a helynév is második szent királyunk, I. Szent László (1077-1095) III. Béla (1172-1196) által kezdeményezett, 1192. évi III. Celesztin (eredeti nevén Giacinto Bobone-Orsini) pápa (11911198) által való szentté avatása előttről származik, hiszen ezután az országnak már két szent királya volt: István és László. Ez utóbbi kanonizálása után az új templomok esetében a Szentkirály meghatározás értelemszerűen valószínű visszaszorulhatott, hiszen ha pontosan akartak eljárni, úgy vagy Szent István vagy Szent László király tiszteletére szentelték fel az adott egyházat, még akkor is, ha a Szent Istvánhoz kötődő Szentkirály elnevezés továbbra is használatban maradt, pl. augusztus 20. = Szentkirály ünnepe (in festő S. Regis) (KRISTÓ 2000, 172), vagy a várjobbágyok felső rétege = Szentkirály szabadjai (filii, liberi, iobagiones S. Regis) (DRASKÓCZY 1994; ZSOLDOS 1994). „Nem igazolható az a kézenfekx'őnek mutatkozó feltevés sem, hogy e helységneveink László király szentté avatása előtt (tehát 1083 és 1192 közötti időben keletkeztek volna, hiszen a 12. század végétől már két szent királyunk volt, így e nevek már nem tölthették be az azonosító, egyéniesítő funkciót. " (MEZŐ 1996, 130). A fentiekben elmondottakból számunkra az következik, hogy a településnév írott forrásokban való első megjelenését és a településnek nevet adó templom titulusának kiválasztását élesen szét kell választanunk egymástól. Hiszen a templom titulusának kiválasztása időben meg kell, hogy előzze a településnév kialakulását, főként pedig annak első írásos említését. Mivel a templom védőszentjének kiválasztása egykorú a templom felépítésével, a templom építési korának meghatározása egyben kijelöli a patrocínium kiválasztásának idejét is (nem számolva itt a középkorban egyébként is ritka patrocíniumváltás lehetőségével). A Szentkirály településnevek folyamata tehát valószínűleg a következő módon zajlott le: 1) 1083 és 1192 között templomot alapítanak Szent István magyar király tiszteletére és ettől fogva az épületet Szent Király-templomnak nevezik. 2) A mellette fekvő hely vagy település a templom Szent Király titulusát kapja és azt is előbbutóbb Szentkirálynak nevezik el. 3) Ezt követően a Szentkirály településnév valamikor (korábban vagy későbben) feltűnik az oklevelekben is, a 13. század elejétől fogva. Állításunk igazolására forduljunk most a kérdésben idáig még ki nem használt forráscsoportokhoz. Elsősorban azt nézzük végig, mit is tudhatunk meg az eddigi régészeti, műemléki és művészettörténeti kutatások alapján a Szentkirály nevű helységek Szent István (azaz Szent Király) titulusú templomairól. Mindezek mellett érdemes azonban a kapcsolódó történeti adatokat is újból áttekinteni. Karsai Géza (KARSAI 1938, 206-255) és Bálint Sándor (BÁLINT 1977, II, 211-214) korábbi megyénkénti összeállítását követően Kristó Gyula 1978ban megjelent, széles anyaggyűjtésen alapuló tanulmányában 52 Szentkirály helynevet gyűjtött össze (KRISTÓ 1978, 168-169). Mező András 1996ban néggyel kevesebbet, azaz 48-at számlált (MEZŐ 1996, 125-127), hiszen gyűjtése jellegénél fogva kizárta azokat az eseteket, amelyek csak újkori gyűjtésekben, határnévként fordulnak elő (MEZŐ 1996, 130). Az általa felsorolt Szentkirály helynevek közül azonban csak 46 lokalizálható több-kevesebb pontossággal, és csupán 32 esetben maradt fenn maga a patrocíniumi névforma. A középkori Szent István hagyományok térbeli elterjedését összegző Magyar Zoltán (MAGYAR 1996, 49-60) mellett Mező András 2003-ban megjelent könyvében a középkori Magyarország területéről összesen 140 darab Szent István királynak ajánlott monostort, templomot vagy kápolnát gyűjtött össze, ám ezek közül csak 40 darabot sorolt fel Szentkirály nevü településen (MEZŐ 2003, 189-200). Az idézett szerzők által összegyűjtött Szentkirály helységek, illetve az elnevezésüket motiváló egyházi épületekről sajnos alig néhány esetben rendelkezünk pontosabb és részletesebb történeti adatokkal, valamint régészeti megfigyelésekkel. Érdekes azonban, hogy amennyiben ilyen adatok rendelkezésre állnak, úgy ott minden esetben igazolható, vagy legalább is valószínűsíthető a 13. századnál korábbi eredet. Alábbiakban elősorolt példáink — amelyek között egyházi épületek és intézmények egyaránt vannak — mind ilyenek, és többségükben a mai Magyarország területéről, annak is inkább északi, északnyugati és nyugati, ne610