Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

RÉVÉSZ László: 11. századi temető Karcsa-Kormoskán

RE VESZ László gyöket tartalmazó sírok esetében is (3., 10., 19., 99. sír). Utóbbiak a temető DK-i, DNy-i és ÉNy-i szélein kaptak helyet. A két gyöngytípus egy temetkezésen belül nem keveredik egymással. A fluorit gyöngyök száma síronként 2-5 db között váltakozik, a legtöbbet (11 db) a 61. sírban találunk. A sírok többségének roncsolt állapota miatt viseleti módjuk meghatározása nehézségekbe ütközik, zömüket bizonyára nyakláncra felfűzve hordták. Feltehetőleg ilyen módon viselte gyöngyeit a 61. sír halottja is, bár ez esetben nem zárható ki az sem, hogy a párta két oldaláról lecsüngő szalagokra varrták azokat a négy S-végü karikával együtt. Jelenlegi ismereteink szerint a fluorit gyöngyök a 10-11. század fordulóján már feltűnnek ugyan a Kárpát-medence sírjaiban, használatuk virágkora azonban all. század második felére és a 12. század elejére tehető (SZŐKE-VÁNDOR 1987, 60-61). E megállapítást alátámasztják a karcsai leletek is, amelyek kisméretű, vastag huzalú S-végű karikákkal, fonott-, illetve pántgyürűvel, s egy esetben I. (Szent) László király (1077-1095) pénzével együtt kerültek elő. Gyűrű 13 sírból került elő, férfiak, nők és gyermekek mellől egyaránt. E tárgytípus csak a temető keleti és déli részén elhelyezkedő temetkezésekben fordult elő, s nyolc esetben a sír egyedüli mellékleteként (15. kép 2). Csupán négy női sírban voltak egyéb kísérő leletek is. A gyöngyökkel ellentétben a gyűrűk meglepően gazdag formavilágot képviselnek, összesen hat változatuk mutatható ki. Megtalálhatók a nyitott, háromszög- és rombusz átmetszetü huzalgyürűk (3., 86. sír), a félkör-, illetve ovális átmetszetü nyitott huzalgyürük (30., 69. sír), a nyitott (12. sír) és zárt (100. sír) sodrott gyűrűk, elkalapált végű vastag ezüst fonott gyűrűk (61., 73. sír), s egy beütött pontkörökkel díszített bronz fejes gyűrű is (26. sír). Legnagyobb számban a széles, enyhén domborodó, díszítetlen, nyitott végei felé enyhén keskenyedő ezüst gyűrűk kerültek elő (38., 40., 71., 92. sír), kizárólag a temető középső részének keleti sávjában. Figyelemre méltó jelenség egyébként, hogy a 13 gyűrű közül 10 db e csoport sírjaiból látott napvilágot. Úgy tűnik, az ide temetkező család tagjainak körében különösen népszerű volt ez az ékszer. Valamennyi fent bemutatott gyűrűtípus all. század elején megjelenő, s a 12. század elejéig általánosan használt változatok közé sorolható (SZÖKE-VÁNDOR 1987, 67-77). Érmét kilenc sírban találtunk, a tizedik példány szórványként került elő

9 (16. kép 1). A legkorábbi veret Béla dux (1048-1060) denára (19. sír), a 11. század harmadik negyedében uralkodó királyok veretei azonban hiányoznak a temetőből. Az obulus adás szokása I. (Szent) László király (1077-1095) uralkodása idején ugrásszerűen megnő, erről tanúskodik az a tény, hogy az ő pénzeit találjuk meg legnagyobb számban, hat sírban és egy szórvány leletként (3., 5., 21., 39., 59., 89. sír). A sort Könyves Kálmán (1095-1116) verete zárja (47. sír). Egy érme meghatározhatatlanul elporladt (103. sír). Halotti obulust inkább a férfiak mellé tettek (öt esetben, a sírban egyetlen mellékletként), ezen kívül három nöt és egy gyermeket kísért a túlvilágra ez a melléklet típus. Úgy tűnik, a temetőt használó családok ez esetben is különböző szokásokat követtek: a pénzmellékletes nőket és gyermeket a déli csoportban találjuk (3., 5., 19., 103. sír), a férfiakat pedig középtájon, a keleti és északi csoportokban. A temető nyugati sírcsoportjában egyetlen pénz sem került elő. Az érmék síron belüli helyzete semmilyen rendszert nem mutat: előfordulnak az elhunyt szájában (5.), jobb kezében (3., 103.), a bordák között (19.), a bal könyöknél (21.), a bal felkar mellett (39.), a jobb vállnál (47.), a medence és a bordák között (89.) valamint a jobb combcsontnál (59.). A pénzes sírok többsége a temető közepe táján csoportosul, az öt sírleleten (3., 5., 19., 21., 39.) kívül az 1. szelvényben talált szórvány lelet is ide tartozik. Az egyetlen Béla dux vereten kívül e csoport valamennyi pénze I. (Szent) László uralkodása idején került kibocsátásra. A fennmaradó négy sír a temető déli (103.), keleti (89.), északkeleti (47.) és északi (59.) szélén található, Szent László, Könyves Kálmán és meghatározhatatlan veretekkel. 9 Az érmék meghatározását Tóth Csaba (MNM Éremtár) végezte, segítségét ezúton is köszönöm.