Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

MARCSIK Antónia: Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát és Kistelek M5 57. (27/71.) lelőhelyen feltárt humán csontváz-anyag

Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát és Kistelek M5 57. (27/71.) lelőhelyen feltárt humán csontváz-anyag brachykran. A 100. sírnál a koponyajelzőt nem lehetett megállapítani, azonban az agykoponya formájából feltételezhető a dolichomophia (keskeny, hosszú), ezenkívül a magas, superior irányban elkeskenyedő homlok. Hosszúcsontokat mérni és a termetet megbecsülni csak a 152. sír esetében lehetett (167 cm). Néhány arckoponya csontja europid jellegre utal, azonban a 83. és a 91. sír koponyáin mongoloid jelleggel is számolni kell, ezenkívül a 2. és a 49. sír kitűnik lapát alakú metsző fogaival. Patológiai szempontból a megmaradt csontállomány alapján a következőt mondhatjuk: a 100. sírnál egyoldali csípőficam feltételezhető, a 152. sírnál coxarthritis, sacroileitis, kompressziós törés (ThlO) a jelentős, a 31. sírnál sacroileitis, valamint a 75. sírnál a mandibulán, a medialis felszínen egy borsónyi bemélyedés, az ún. Stafne-defectus. ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS Szarmata időszak (3-4. század) csontvázleletei Mindkét lelőhelyről (Szeged-Kiskundorozsma, Kistelek) származó 3-4. századi szarmata humán csontvázanyag meglehetősen rossz megtartású, különösen a kisteleki. Általában a hosszúcsontokból csak a corticalis állomány maradt meg. Feltételezés szerint a talaj, az esetleges temetkezési szokások, de a népesség táplálkozási szokásai is hozzájárulhattak a csontok töredékességének kialakulásához.

4 Mindkét terület szarmata kori anyagának demográfiai profilja egy stacioner népesség profiljától eltérő/ ez arra utal, hogy nem teljesen feltárt temetőkről van szó. Mivel a nemi jellegekhez és az életkorokhoz szükséges faktorok nagy része nem állt a vizsgálat rendelkezésére, több esetben a nemek meghatározása kétséges, életkorokra vonatkozóan pedig általában csak a nagy intervallumokat lehetett megállapítani. Metrikus értékek alapján a brachykran (pamíri), de kisebb esetszámban a dolichokran komponensek is megtalálhatók.

6 Morfológiailag rendkívül fontos, hogy — kis esetszámban ugyan —, de a mongolid nagyrasszal kapcsolatba hozható jellegvariánsok is megfigyelhetők mindkét szériában. A szeged-kiskundorozsmai anyagban egy koponya occipitalis régiója enyhén torzított." Az elmúlt időszakban a nagyszámú alföldi szarmata kori csontvázanyag vizsgálata történt meg, amelyek feldolgozása folyamatos.

8 A nevezett lelőhelyek környékéről (több lelőhely anyagát érintve) három tanulmányt emelhetünk ki. Bartucz Lajos 1961-ben a korai szarmata időszakból Hódmezővásárhely-Fehértópart és Szentes-Kistőke csontvázait dolgozta fel részletesen (BARTUCZ 1961). Az előbbi lelőhelyről 21 (8 nő, 8 férfi, és 5 gyermek), az utóbbi temetőből pedig 10 egyént (6 férfit és 4 nőt) vizsgált meg. Hódmezővásárhely-Fehértópart esetében három nagy csoportot különített el. Az A jelű csoport dolichokran, chamae-orthokran, lepto-mesoprosop (ezen belül: nordoid és mediterrán típusok). A B jelű csoport: mesokran (ezen belül: keleteuropid típus). A C csoport: brachykran, hyperbrachykran (ezen belül: dinári, pamíri, turanid típusok). A szentes-kistőkei anyagban szintén három nagy csoportot különített el, amelyek megegyeznek a hódmezővásárhelyfehértóparti anyaggal, a gyakoriság szempontjából azonban különbség van. A második lelőhelyen a turanid és a pamíri típus kisebb gyakoriságú, a keleteuropid és mediterrán viszont csaknem teljesen hiányzik. A szerző ebben a munkában utal Szentes-Jaksorpart anyagára is. A legutóbbi években az M5-ös autópálya nyomvonalán végzett feltárások során szarmata kori sírok is napvilágra kerültek. Szeged környékéről röszkei (48/60., 48/75.) és Szeged-kiskundorozs4 Eddig a szarmaták táplálkozására vonatkozóan Madaras-Halmok csontleleteihői történt nyomelem vizsgálat. A csontok stroncium értéke magasabb, mint a zink, ami növényi táplálkozásra utal (SMRCKA 2005). Altalános következtetések levonására természetesen további, újabb lelőhelyek anyagának vizsgálata szükséges. 5 Átlagos népességben a gy ermekek közel 30-40% képviselnek (ACSÁDI-NEMESKÉRI 1970). 6 Nagy elemszámú vizsgálat alapján a szarmaták többségére a brachvkrania a jellemző (pamíri). (Széchenyi pálvázat: 5/81.). 7 A torzítás szokását szarmata anyagban is megfigyelhetjük (BERECZK1-MARCS1K 2006; HAJDÚ- BERN ER 7 200 7). 8 Az Alföld szarmata korának nagyszámú csontvázanyaga feldolgozás alatti, adatfelvétel: Széchenyi pálvázat 5/81. 497