Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

MARCSIK Antónia: Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát és Kistelek M5 57. (27/71.) lelőhelyen feltárt humán csontváz-anyag

MFMÉ - Stud Arch 12 (2011) 529-558 SZEGED-KISKUNDOROZSMA, HOSSZÚHÁT ÉS KISTELEK M5 57. (27/71.) LELŐHELYEN FELTÁRT HUMÁN CSONTVÁZ-ANYAG MARCSIK Antónia BEVEZETES Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát A Szegedhez tartozó Kiskundorozsma határában a Hosszúhát nevű homokvonulaton Bende Lívia és Lőrinczy Gábor munkája nyomán (1999 és 2004) több régészeti korszakhoz tartozó sír feltárására került sor (4 kora bronz-, 48 szarmata és 13 honfoglalás kori) (BENDE-LŐRINCZY 2002; BENDE-LŐRINCZY 2003; BENDE-LŐRINCZY TÜRK 2002; BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2003; RégKutMagy 2004 (2005) 284). A lelőhely antropológiai leletanyagából a kora bronzkori temetkezések (K. ZOFFMANN 2002), valamint a honfoglalás kori 100. sírszámú csontváz közlése (MARCSIK BERECZKI 2002) történt meg. Zoffmann Zsuzsa a négy kora bronzkori sírról írott tanulmányában megállapította, hogy a nevezett és két további lelőhely (Röszke-Iskola, SándorfalvaEperjes) csontvázanyaga tipológiailag heterogenitást mutat. Három komponens figyelhető meg; a gracilis és a robusztus lepto-dolichomorphok, valamint a gracilis brachymorphok (ezen utóbbi típus csak a szeged-kiskundorozsmai anyagban mutatható ki). A kiskundorozsmai kora bronzkori 66. sír koponyáján egy nagyobb méretű trepanációs nyílás figyelhető meg (KOCSIS-MARCSIK-TAJTI 2002). A beavatkozást követően felléphettek az egyén életében különböző szimptómák, kétségtelen azonban, hogy nagyrészt gyógyult, jól sikerült operációról, és a beavatkozást végző személy ügyességéről beszélhetünk. A honfoglalás kori 100. sírszámú egyén koponyáján a jelképes trepanáció részletes leírását elvégezték (MARCSIK BERECZKI 2002). Ez a jelképes trepanáció a jobb os parietalén helyezkedik el, kör alakú, felszíne sima és a beavatkozásnak megfelelő az endocranialis területen semmilyen elváltozás nem figyelhető meg. Kistelek 27/71 lelőhely Kistelek határában 2003 és 2004-ben Bende Lívia és Lőrinczy Gábor ásatása 40 szarmata kori sír feltárását eredményezte (RégKutMagy 2004 (2005) 238). VIZSGÁLATI CSONTVÁZANYAG, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát területéről összesen 59 csontváz vizsgálata történt meg. Ebből 49 (48+1 gödör sír) a szarmata korból és 10 a honfoglalás korához köthető. A csontvázak megtartási állapota meglehetősen heterogén. A szarmata időszak anyaga jól tükrözi az Altold 3-4. századából származó csontok megtartási állapotát, vagyis töredékesek, hiányosak, és több sír esetében a koponyából vagy a vázcsontokból csak néhány csontdarab maradt meg. A honfoglalás korából előkerült anyag megtartása jobbnak Ítélhető. Kistelek 27/71 számú lelőhelyről 37 egyénhez tartozó csontváz-maradvány vizsgálata történt meg. 1 Jelen tanulmány célja a Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát (26/59) lelőhelyről a 3-4. századi szarmata és honfoglalás kori, valamint Kistelek (27/71) határából a szarmata kori (3-4. század) humán csontváz-anvag rövid ismertetése. Mindkét régészeti lelőhely csontváz-anyagának feldolgozása 2005-2006 között történt. 493