Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

Susanne GREIFF: A Szeged-Kiskundorozsma, hosszúháti ezüstleletek ötvözéstechnikai vizsgálata. Adatok a 10. századi fém mellékletek és ezüstpénzek lehetséges összefüggéseiről

A Szeged-Kiskundorozsma, hosszúháti ezüstleletek ötvözéstechnikai vizsgálata dirhem-kiadásai is szóba jöhetnek (ENIOSOVA s. a., Abb. 3, 7), habár a dirhemek általánosságban igazán magas tisztaságú ezüstből készültek. Magas réztartalmat mutatnak a Dnyepernél található Gnyozdovo lelőhelyről származó dirhemek, mint ahogy ennek a pénznemnek számos további elemzése is (STEUER STERN-GOLDENBERG 2002, 153, Abb. 12; ILISCH-SCHWARZ 2003). Heiko Steuer és szerzőtársai említik a dirhemek elfogadásának csökkenését Haithabuban, melynek oka azok alacsony ezüsttartalma volt. A vizsgálati eredmények összegzése A Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát 595. sírból és a Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát-halom 100. sírból előkerült fémmellékletek és pénzek lehetséges összefüggésének szúrópróbaszerű vizsgálata egy érme (7. számú) esetében vezetett pozitív eredményre. Provence-i Hugo említett verete és egyes réztartalmú ezüstötvözetből készült leletek között analitikailag nagy hasonlóság állapítható meg. Ezt természetesen még nem lehet általánosítani, hanem konkrét és gondosan felderített elemzési adatok alapján mindig esetenként kell mérlegelni és felülvizsgálni. Csak a vizsgálható leletek körének bővítése tehetné lehetővé, hogy általános megállapítást tegyünk a 10. századi ezüst érmék, illetve ezüst fémmellékletek közötti összefüggésről. Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon is, hogy a Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát 595. sírjából előkerült fémmellékletek rézben gazdag ezüst ötvözeteinek további, ötvözéstechnikai manipulációt nélkülöző előállításához milyen más pénzérmék (dirhemek, angol pénzveretek stb.) jöhetnek szóba. Az 595. sír elemzett ezüsttárgyaiban feltűnően nagy mennyiségű réz van, amelyet viszonylag kevés további adalékanyag kísér. Más honfoglalás kori tárgyakon elvégzett korábbi kutatásaink az öntött daraboknál ugyancsak magas rézhányadot mutattak ki, melyet azonban mindig jelentős mennyiségű cink, ón, vagy ólom kísért. Az, hogy esetünkben talán egy másik műhelykörről van szó, vagy kronológiai eltérés (fejlődés) állhat mögötte, a kutatás jelenlegi állapotában még nem dönthető el.

6 IRODALOM BAYLEY 2008 Bayley, J.: Medieval precious metal refining: Archaeology and contemporary texts compared. In: Archaeology, History and Science. Integrating approaches to ancient metals. Eds.: Martinón-Torres, M. - Rehren, Th. London 2008, 131-150. BECK ET AL. 2003 Beck, L. - Reveiilon, S. - Bosonnet, S. - Eliot, D. - Pilon, F.: Experimental evidence of direct silver surface enrichment on silver-copper alloys. Application to the analysis of ancient silver coins, Archaeometallurgy in Europe 2003/2 (2003) 561-568. BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2002 Bende L. - Lőrinczy G. - Türk A.: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról. — Eine landnahmezeitliche Bestattung von Kiskundorozsma-Hosszúhát-Hügel. MFMÉ - StudArch 8 (2002) 351—402. BRATHER 2007 Brather, S.: Counted and weighed silver: the fragmentation of coins in early medieval East Central Europe. In: Post-Roman towns, trade and settlement in Europe and Byzantium. 1. The heirs of the Roman West. Ed.: Henning, J. Berlin-New York 2007, 451-471. BREPOHL 1992 Brepohl, E.: Theorie und Praxis des Goldschmiedens. Leipzig-Köln 1992. BUKO 2007 Buko, A.: „Tribal" societies and the rise of the early medieval trade: archaeological evidence from Polish territories (eight-tenth centuries). In: Post-Roman towns, trade and settlement in Europe and Byzantium. 1. The heirs of the Roman West. Ed.: Henning, J. Berlin-New York 2007, 431-450. ENIOSOVA s. a. Eniosova, N. V.: Tracing the routes of silver procurement to the early urban centre. Gnézdovo in the 10th early 11th centuiy. In: Die Archäologie der frühen Ungarn. Chronologie, Technologie und Methodik. (The Archaeology of the Early Hungarians. Chronology, Technology and Methodology). Hrsg.: Tobias, B. RGZM Tagungen. s. a. FODOR 2009 Fodor, I.: Ein ungarischer Fund aus dem 10. Jahrhundert in Kasan. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungarica 62 (2009) 303-313. 6 Köszönöm a szegedi Móra Ferenc Múzeum két munkatársának. Lőrinczy Gábor és Türk Attila kollégáknak, hogy a mintákat rendelkezésemre bocsátották, továbbá a kapott tanulmányokat és az irodalmi hivatkozásokat. A 10. századi ezüstpénzek elemzéseire irányuló kutatásomban Dr. Tobias Bendegúz volt segítségemre, melyet e helyen is köszönök. A cikket Pávai-Morche Éva fordította. A fordítást Türk Attila régész és Kóbor Balázs geológus ellenőrizte. 487