Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez
LŐRINCZY Gábor - TÜRK A ttila korábban általánosan elterjedt, pusztán a „nemesfém" veretek súlyára koncentráló vizsgálatokkal kapcsolatban is elgondolkodtatóak kell, hogy legyenek a kutatás számára. Számos esetben ugyanis a nagy réztartalom miatt kémiai értelemben valójában már nem is beszélhetünk ezüsttárgyakról (KÓBOR 2004, 455). Ezért ha az ezüstnek, mint értékmérőnek a szerepét vesszük alapul a különböző sírok gazdagságának összehasonlításakor, akkor a jövőben szükséges lesz figyelni a veretek ezüsttartalmának tisztaságára is. Történeti kitekintés A vizsgált régió — főként női sírokból származó kiemelkedő gazdagságú, többnyire a 10. század közepére, második felének elejére keltezhető leletei kapcsán meg kell említenünk egy történeti koncepciót. Makk Ferenc a 10. századi fejedelmi szálláshely meghatározása tekintetében úgy vélte, miután a Felső-Tisza-vidéken a század derekán megszűnt a fejedelmi szállásterület, az rövid időre a 970-es évek elejéig — a Duna-Tisza közére tevődött át. Később a bizánci fenyegetettség hatására került az Északkelet-Dunántúlra a Fehérvár-Esztergom-Obuda háromszögbe (MAKK 2004). A Felső-Tisza-vidék és a Dél-Alföld korabeli régészeti és antropológiai hagyatékában mutatkozó hasonlóságokat már korábban is összefoglaltuk és felhívtuk rá a figyelmet (BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2002, 375-376, 76. j.). Elmondhatjuk, hogy a 950-970es években kiemelkedő gazdagságú leleteket (is) ismerünk a vizsgált régióból, ráadásul többnyire kis sírszámú, feltehetően rövid ideig használt temetőkből. Ezek többnyire a 10. század második felére, középső harmadára keltezhetőek, 6 7 a gazdag mellékletű női sírokban feltárt nemesfém pedig feltehetően a 940-es évek hadjárataiból származhat: az írott források és a sírokban feltárt pénzek alapján a honfoglalók ebben az időszakban jutottak a legnagyobb mennyiségben nemesfémhez. Ezt a kronológiai és történeti koncepciót mind a Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát-halom 100. sírból származó érmék, mind pedig a radiokarbon vizsgálatok alapján, továbbá a Duna-Tisza köz északi felében az elmúlt hónapokban előkerült új, kiemelkedő gazdagságú leletek íl N régészeti oldalról is megerősíteni látszanak. Bár a 10. századi fejedelmi szálláshely kérdése véleményünk szerint pusztán régészeti adatok alapján nem vizsgálható, azt elmondhatjuk, hogy a 10. század második felének első évtizedeiben a leggazdagabb mellékletekkel ellátott sírok a Duna-Tisza közén, Soroksártól Kiskundorozsmáig terjedően csoportosulnak. Ebben a horizontban megfigyelhető nagyszámú magányos sír, illetve szállási temető („temetőkezdemény") véleményünk szerint arra utal, hogy az itt megtelepült — többségében feltehetően a Felső-Tisza vidékről átköltözött — népesség itt tartózkodása néhány évtized után, a 10. század utolsó harmadában megszakadt/ 1 4 IRODALOM AFAN AS'EV-ATAVIN 2002 A(})aHacbeB, F. E. ATABHH, A. A.: Hmo jtce maKoe xaiapcKüü noepeöajibHbiú oöpnd? (IIpoö.ieMbi Mamepuana, apxeonoeimecKoeo anajima u unmepnpemaijuu). In: Xa3apbi. BTOpOH Me>K,HyHapO,IlHbIH KOJUlOKBUyM. Te3HCbI. Pen.: IleTpyxHH, B. H. et al. MocKBa 2002, 14-16. AKSÉNOV-TORTIKA 2001 AKCCHOB, B.C. - TopTHKa, A. A.: IIpomoőojieapcKue noepeöemiH TlodoHbH ii UpudoHenbH VIII-X 66.: FlpoÖJieMa nojiueapuawnHocmu oöpnda u dmHoucmopimecKoü UHmepnpemanuu. In: C Terin Eßponbi B 3noxy cpeaHEBEKOBBFL. T OM . 2. Red.: EBraeBCKHH, A. B. ,fl,oHeuK 2001, 191-218. ARBMAN 1940 Arbman, H.: Birka I. Die Gräber. Stockholm 1940. BAKAY 1978 Bakay K.: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén. — Gräberfelder an der Eipel aus der Zeit der ungarischen Landnahme und Staatsgriindung. StudCom 6. Szentendre 1978. BÁLINT 1975 Bálint Cs.: A szaltovó-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól. — On the Avar and Hungarian relations of the Saltovo-Mayak culture. ArchÉrt 112 (1975) 52-63. BÁLINT 1991 Bálint, Cs.: Südungarn im 10. Jahrhundert. StudArch 11. Budapest 1991. 67 A keltezéshez az újabban feltárt sírok leletanyagából jó támpontot nyújt az 500. sírból előkerült, vonalas tausírozással díszített, trapéz alakú, vállas kengyel töredéke, mely a 10. század második felére utal. 68 Pl. két újabb temetőDabas határában (http:77sirasok.blog.hu/2011702714/dabas_2), illetve egy új tarsolylemezes sír Bugyi mellett, http://sirasok.blog.hu/2011/04/127honfoglalas_kori_tarsolylemezes_sir_lierult elo_pest megyeben_1. 69 Köszönetet mondunk Kovács Lászlónak és Varga Sándornak cikkünk lektorálásáért. 444
