Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez
LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila akna foltja. Az akna padmaly felöli alja a padmaly szája felé lejtett. A szűk padmalyban egy inf. II. korú (8-10 éves) gyermek nyújtott helyzetben hanyattfekvő, jó megtartású vázmaradványa volt (29. kép 5-6). Koponyája a bal oldalára fordulva, a bal mellkas bordái és a bal karcsontok állatjárat által bolygatva kerültek elő. A jobb karcsontok és a láb- és a lábfejcsontok alatt 4-8 cm vastag földréteg volt. Mell.: Lojáshéj töredékei a bal váll helyén (29. kép 7). A TEMETŐ TÁGABB KÖRNYÉKÉNEK ÚJABB 10. SZÁZADI LELŐHELYEI A Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát-halom 100. sír értékelése kapcsán áttekintettük — Kürti Béla gyűjtését kiegészítve — a Hosszúhát tágabb környékének, a Maros torkolattal szembeni mikrorégió 10. századra keltezhető sírjait és temetőit (BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 354-356). 1 5 Az azóta eltelt időszakban az itt bemutatott Kiskundorozsma-Hosszúháton feltárt temetővel együtt az alábbi lelőhelyek adataival tudjuk bővíteni a 10-11. századi településtörténeti ismereteinket, amelyek jelenleg közel 40 lelőhely anyagára épülnek. 1. Algyő, Távvezetékindító-állomás (RégKutMagy 2009(2010)128) 2. Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát 3. Szeged-Öthalom, V. homokbánya (RégKutMagy 2009 (2010) 347-348; http://sirasok.blog.hu/2009/12/09/ honfoglalo sirok szeged othalomrol2010.12.30.9:30) 4. Szeged-Szabadka, Négyhalom-dülő (MESTERHÁZY 1996, 353; HORVÁTH 2005, 136) 5. Tompa-Körösoldal (VARGA s. a. 92. j.) 6. Zsombó, Ménesjárás dűlő, Kossuth u. (BENDE-LÖR1NCZY-TÜRK 2010) A TEMETKEZÉSI SZOKÁS ELEMEI A temető helye és jellege A közel 1 km hosszú, környezetéből 4, helyenként 7 m-re is kiemelkedő, Ny-K-i irányú dombhát — a Hosszúhát — eredetileg több kisebb dombra tagolódott (1. kép 2). Az 1999-ben feltárt 100. sír a dombvonulat keleti dombjának legmagasabb pontján feküdt, míg a 13 sírós temető attól kb. 200 méterre nyugatra, a következő domb tetején egy kb. 25 x 18 m-es területen helyezkedett el, nem számítva a 715. és a 716. sírt, melyek mintegy 60 méterre nyugatra kerültek elő temetőtől (2. kép 3). 1 6 Az általunk vizsgált területről korábban ismert kis sírszámú temetők közül csak néhányról van információnk a sírok által lefedett terület nagyságára vonatkozóan. A bojárhalmi temetőről Reizner János a találók bemondása alapján írta, hogy egy 50-55 lépés hosszú és 40—45 lépés széles, ovális területről kerültek elő a sírok (REIZNER 1891, 103). Ez alig lehetett valamivel nagyobb, mint a kiskundorozsmai temető területe. A kiskundorozsmai temetővel megegyező sírszámú Szeged-Csongrádi úti temető sírjai kb. 40x13 méteres (KÜRTI 1996a, 1. kép), a kiskundorozsma-subasai négy sír 48*8 méteres, a Szatymaz-Jánosszállás, Katonaparton feltárt 6 sír kb. 37x27 méteres területen helyezkedett el. Az említett kis sírszámú temetők sírjainak elhelyezkedése eltérő egymástól, de abban hasonlítanak, hogy nem soros elrendezésűek. A sírok tájolása A temető sírjainak tájolása a 10. században általános tájolási iránnyal egyezik meg. A temetkezések többsége, tíz sír Ny-K tájolású, 250-290° közötti, illetve két temetkezés NyDNy-KÉK tájolású, 240-245° közötti szóródással. Egy temetkezésnél nem lehetett tájolási adatot felvenni. A sírgödrök méretei, formája A temetkezések döntő többsége téglalap alakú, lekerekített sarkú, illetve ívelt végű aknasír volt. Hosszúságuk általában nem haladta meg jelentősen 15 A vizsgált mikrorégió területéről a továbbiakban említett lelőhelyekre vonatkozó irodalmat lásd BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2002. 16 Itt kell meg megjegyezni, hogy a Hosszúháton terepbejárás során talált bronz karkötőtöredék (NAGY 1995. 72) minden bizonnyal ehhez a temetőhöz tartozhatott. Valószínűleg az egyik sekély mélységű, kiszántott sír melléklete lehetett. 426