Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez
10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról minta díszíti, négy sarkát felvarrás céljából átlyukasztották (14. kép 3-20). Öt darabnál az egyik hosszanti végnél a varrólyukak párban vannak. H.: 2,5 cm, sz.: 1,4 cm, v.: 0,05 cm, s.: 0,46 gr/db. Ltsz.: 2010.03.23. 10. Ezüst alapú ötvözetből, lemezből préselt, aranyozott hátterű, domború felületű, koncentrikus díszü, két különböző méretű, huszonegy darab 1 1 veret a jobb és baloldali bordákon, illetve a bal medencelapáton (15. kép 1-2). A veretek többsége — az állkapocs bal szára mellett előkerült két veret kivételével a mellkas közepétől — a négyszögletes veretek vonalától — lefelé, nagyjából két sorban lehetett. Feltehetően a kaftán vagy a felsőruházat díszei voltak. Több veret hátoldalához szerves maradvány oxidálódott, két veretnél 3 lyukban megmaradt a cérna. A nagyobb (15. kép 3-13; 16. kép) és a kisebb méretű (17. kép) veretek megfigyelhető rendszer nélkül kerültek elő. 1 2 A középső, félgömbös részt három, koncentrikusan elhelyezkedő gyöngysorminta veszi körül, melyek közül a legszélső egyben a veret peremét alkotja. A minta préselési mélysége még egy-egy gyöngysorkeret tagjain belül is eltérő. A gyöngysorkeretek közötti mélyebb háttér aranyozott. A veret peremét négy helyen ütötték át a felerősítés számára. Átm.: 3,4 cm, illetve 3,1 cm, mag.: 0,25 cm, v.: 0,05 cm, s.: 0,83 gr/db. Ltsz.: 2010.03.06. 11. Ezüst alapú ötvözetből öntött, középen áttört, sötétkék üvegbetétes, 1 3 hét darab négyzetes veret került elő a mellkas közepén, a hátsó bordák alatt. A középső négy darab előlappal lefelé, a jobb könyök belső oldalánál lévő veret az élén állt, előlapjával a bordák felé, két példány pedig a bal könyök belső oldalánál, előlappal felfelé feküdt (18. kép 1). A középső négy veret vonalában, mintegy 3-4 cm szélességben szerves anyagra (a veretek fémoxidja által átitatódott, összeráncolódott bör/ruhamaradványra) utaló összefüggő barna elszíneződést lehetett megfigyelni (18. kép 2). A veretek bizonyára az öv, vagy a felső ruházatra hátul, bőrszíjra felvarrt díszek lehettek. Rajtuk az áttört középpontból kifele irányuló négy darab levél alakú minta látható, melyek hegye a veret hármas osztatú, plasztikus csúcsaiban végződik. A levél alakú minták közötti háttér mélyen árkolt, aranyozott. A hátoldalon megfigyelhetőek az öntés nyomai, a jobb minőségű daraboknál a hátoldalon a minta negatívja is jól kirajzolódik (18. kép 3-16). A veretek felerősítésére a csúcsos végek hátoldalán kialakított nittszegek szolgáltak, de az egyiket négy sarkánál másodlagosan félgömbfejű szegeccsel ütötték át. A veretek közül három darab jó minőségű, a többi példányon kisebb-nagyobb öntési hibák figyelhetőek meg. H.: 2,6 cm, sz.: 2,5 cm, mag.: 0,35 cm, v.: 0,15 cm, nittszeg h.: 0,2-0,3 cm, s.: 4,34 gr/db. Ltsz.: 2010.03.07. 12. A hátrafelé fordított, „marokra zárt" jobb kézfej ujjcsontjai között került elő egy aranyalapú ötvözetből készített lemezből kivágott és forrasztott hólyagos fejű gyűrű (19. kép 1). A gyűrűfejen és a karikán egyaránt vöröses-sárga színű, patinaszerü, kopott felületű bevonat látható. A gyürüfej lemezből kivágott, az illesztés íve jól kivehető, nem dolgozták el. A gyürüfejben kék színű üvegbetétet foglal helyet. A négy hólyag közül az egyik behorpadt. A D-alakú gyűrükarika két végét laposra kalapálták, középen összeforrasztották, így alakítva ki a gyürüfej alsó részét (19. kép 4-5). Gyűrükarika átm.: 2,1x2,2 cm, gyürüfej: 2,3 x 1,9 cm, gyürüfej mag.: 0,9 cm, gyűrűpánt sz.: 0,35 cm, s.: 6,51 g. Ltsz.: 2010.03.08. 13. Ezüst alapú ötvözetből készült vékony lemezkarperec feküdt a jobb alkarcsontok közepén (20. kép 1, 3, 5). A karperec környékén, a karcsontokon összefüggő barna elszíneződést lehetett megfigyelni. A karperec szélei közül az egyik szabályos, a másikon jól látható a vágási nyom, nincs eldolgozva. Mindkét vége elkeskenyedő, felületén foltokban aranyozott. Átm.: 6,3x7,2 cm, lemez v.: 0,1 cm, lemez sz.: 0,6 cm, s.: 7,64 g. Ltsz.: 2010.03.25. 14. Ezüst alapú ötvözetből készült vékony lemezkarperec (20. kép 2, 4) került elő a bal alkar és a kézcsontok találkozásánál. A karperec szélei közül az egyik szabályos, a másikonjói látható a vágási nyom, nincs eldolgozva. Mindkét vége elkeskenyedő, felületén foltokban aranyozott. Átm.: 6,9x7,62 cm, lemez v.: 0,1 cm, lemez sz.: 0,6 cm, s.: 6,1 g. Ltsz.: 2010.03.24. 15. Két bronzhuzalból háromrét hajtott és sodrott, hurkos-kampós záródású lábperec töredékei kerültek elő a két bokacsont között és a bal boka alól (20. kép 6; 21. kép 1). A töredékek illeszkedtek egymáshoz. 14 H.: 1,8 cm, 3,5 cm, 4,5 cm, átm.: 6,3 X5 cm, s.: 6,18 g. Ltsz.: 2010.03.26-27. 16. Három bronzhuzalból sodrott lábperec töredéke (21. kép 2) a jobb lábszárcsont közepéről. H.: 4,5 cm, átm.: 0,25x0,3 cm, s.: 1,41 g. Ltsz.: 2010.03.28. 17-21. Veretek a két lábfejről (21. kép 3-4). Mindkét lábszár teljes hosszában, valamint a lábközép és lábujj csontokon barna elszíneződés volt megfigyelhető. 17-18. A lábfejen megfigyelt veretek: 17. Ezüst alapú ötvözetből öntött, kisméretű, hat darab kerek veret (22. kép 54-59) a bal lábfej közepéről. Az ívelt keresztmetszetű veret központi része félgömbszerűen, határozottan kiemelkedik, a veret pereme profilált. A felerősítésre a hátoldal középen elhelyezett nittszeg és ellentett rézlemez szolgált. Átm.: 1,35 cm, mag.: 0,4 cm, v.: 0,1 cm, nittszeg h.: 0,2-0,4 cm, s.: 1,3 g/db. Ltsz.: 2010.03.09. 18. Ezüst alapú ötvözetből készült lemezből kialakított, 22 db kisméretű félgömbfejü szeg (22. kép 28—49) a bal oldali lábbeliről, hátlapjuk közepén egy-egy nittszeggel. Átm.: 0,75 cm, m.: 0,25 cm, v.: 0,1 cm, nittszeg h.: 0,3-0,5 cm, s.: 0,4 g/db. Ltsz.: 2010.03.10. 19. Ezüst alapú ötvözetből öntött, nyolc darab kisméretű kerek veret (22. kép 19-27) a jobb oldali lábfej közepéről. Az ívelt keresztmetszetű veret központi része félgömbszerűen kiemelkedik, pereme profiléit. A hátoldal középen egy rézlemezzel ellátott nittszeg szolgált a veret felerősítésére. Átm.: 1,35 cm, mag.: 0,4 cm, v.: 0,1 cm, nittszeg h.: 0,2-0,4 cm, s.: 1,1 g/db. Ltsz.: 2010.03.19. 20. Ezüst ötvözetű lemezből kialakított tizennyolc darab kisméretű, félgömb fejű szeg (22. kép 1-18) a jobb oldali lábbeliről, a hátoldalon egy nittszeg11 Csak 20 darab került beleltározásra. 12 Ennek részben a mellkast megbolygató állatjárat is lehet a magyarázata. 13 Két darabból kihullott. 14 A lábperec hurkos vége a restaurálás során roncsolódott. 423
