Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez

MFMÉ - StudArch 12 (2011) 393-417 10. SZÁZADI TEMETŐ SZEGED-KISKUNDOROZSMA, HOSSZÚHÁTRÓL. ÚJABB ADATOK A MAROS-TORKOLAT DUNA-TISZA KÖZI OLDALÁNAK 10. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila BEVEZETÉS Csongrád megye déli részén, a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalán számos új honfoglalás kori lelőhellyel lettünk gazdagabbak a legutóbbi, 2002ben közétett összefoglalástól napjainkig (BENDELÖRINCZY-TÜRK 2002; BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2003). Kiskundorozsma határában 2004-ben kiemelkedő leletanyagot sikerült feltárni (1. kép 1) a 2002-ben közölt „magányos" temetkezés közelében, melynek leggazdagabb temetkezését — a mikrorégió két újabb kisebb leletével együtt — 2007-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban szervezett konferencián Bende Liviával közösen mutattuk be.

1 Jelen dolgozatunkban az új leletanyag legjelentősebb hagyatékát, a Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát területén előkerült temetőt közöljük. A Bende Lívia és Lőrinczy Gábor által feltárt 13 sírós —jellegét tekintve Kovács László újabb terminológiáját használva — szállási temető

2 kutatástörténetét, földrajzi elhelyezkedését és sírleírásait Bende Lívia eredeti leírásai és 2007. évi előadásunk írott változata alapján adjuk közre. A LELŐHELY FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ÉS KÖRNYEZETÉNEK KUTATÁSTÖRTÉNETE Az ún. Hosszúhát a ma Szegedhez tartozó Kiskundorozsma északi határrészének Zsombó és Szatymaz községekkel szomszédos részén terül el, a Duna-Tisza közi homokhátság határán, a Tisza által egykor bejárt térségben. A Ny-K-i irányban mintegy 1000 m hosszúságban húzódó, a környezetéből 4, helyenként 7 m-re is kiemelkedő dombhát eredetileg több kisebb dombra tagolódott, de a markánsabb különbségeket a talajmüvelés valamelyest csökkentette (1. kép 2). A Hosszúháthoz nyugatról csatlakozik az ún. Kőhalom, amely régóta ismert templomos hely (SZEGFŰ ET AL. 1983, 309-310; NAGY 1995, 72). A dombvonulat azok közé a lösszel fedett homokhátak közé tartozik, amelyek a Tisza áradásai alkalmával is többnyire szárazon maradtak. A terepbejárási adatok (vagy inkább az adatok hiányának) fényében a dombhát különösen ígéretes lelőhelynek tünt, mert településnyomok legfeljebb a peremén jelentkeztek, magán a háton viszont egy 10. századra keltezhető pántkarperec került elő az 1970-es évek végén (KÜRTI 1994, Nr. 16; NAGY 1995, 67, 72, 14. grafikai melléklet). A Hosszúhát jelentős részét lefedte a Szeged III. homokbánya területe, amely Szeged körzetében akkor a legnagyobb kiterjedésű bányatelek volt. A két ásatási szezonban feltárt összesen 72 800 m

2-nyi területtel

1 ez volt az M5-ös autópálya építéséhez kapcsolódó legnagyobb területű fel/ Bende Livia-Lőrinczy Gábor-Türk Attila: Honfoglalás kori temető Kiskundorozsma-Hosszúhátról. In: „ legjobb ha mindez nem merül feledésbe... " Ujabb eredmények a Kárpát-medence 10-11. századi régészeti kutatásában. Szerk.: Révész L. - Wolf M. Budapest 2007. Megjelenés alatt. 2 Köszönetet mondunk Kovács Lászlónak, hogy kéziratát megismerhettük. 3 A feltárt terület nagysága hibásan jelent meg, valószínűleg gépelési hiba következtében egy nullával többet írtak (TAKÁCS 2010. 49). 419