Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
Falko DAIM - Jérémie CHAMEROY - Susanne GREIFF - Stephan PATSCHER - Peter STADLER - Bendegúz TOBIAS: Császárok, madarak, indadíszek. Egy bizánci övveret a 8. századból és egy új lelet Dél-Magyarországról
Császárok, madarak, indadíszek EGY SZEGED-KISKUNDOROZSMÁRÓL SZÁRMAZÓ BIZÁNCI ÖVVERET ÖTVÖSTECHNIKAI VIZSGÁLATA A tárgy állapota A veret aranyozott ezüstből 5 0 készült. A jól megmaradt tűzaranyozás az ezüstöt jobb állapotúnak sejteti, mint amilyen az a valóságban. Az ezüst sok helyen erősen törékennyé vált, ráadásul úgy tűnik, hogy egyes helyeken több a korróziós termék, mint maga a fémtartalom. Ilyenek a szegély, a császárképmás körüli díszkeret és a szél forrasztásának egyes részei. A tárgy így elég érzékeny a mechanikus behatásokra. Ez alól csak a császárképmás területe kivétel. Az ezüst felszíne ezen a helyen a veret hátlapján még a jellemzően meleg ezüstös csillogást mutatja és a felület részletei is precíz kontúrral rendelkeznek. A tárgy törékenysége folytán nem meglepő, hogy az összes látható sérülés néhány kis megpörkölődött hely kivételével, amelyet a tárgy összeállításakor történt kisebb hibára lehet visszavezetni, modern eredetű. A szélek élesek és széttöredezettnek látszanak, a hibás helyeket határoló felületek durvák és a csupasz fémet mutatják, többnyire ezüstkorróziós termékekkel keveredve. A stabil aranyozás nélkül a feltárás sokkal rosszabb eredményre vezetett volna (5. kép 1; 9. kép 5). Felépítés és előállítás Az övveret több részből áll, amelyeket forrasztással erősítettek egymáshoz. Az egyes részek a következők: A fedőlemez A császári képmást az azt körülvevő félívekből és félgömbökből álló díszes kerettel együtt egy 0,5-0,6 mm vastag lemezből trébelték, majd a vésést vagy faragást és a finom poncolást kombinálva, szakértelemmel kidolgozták. Az előállítás módját a császári chlamys redőinek segítségével lehet nyomon követni, mert ezek a redők a veret hátlapján csak alig felismerhetők. Ezeket tehát poncolóval rajzolták elő, azután lényegében kivágták őket az anyagból. Nem szabad, hogy a szemlélőt megtévesszék a vonalakban lévő finom barázdák, mert a vonalak a redőket különítik el egymástól, a mélyebb részeken és a redőszéleknél is megtalálhatóak. A barázdák azt a benyomást keltik, mintha vágási nyomok lennének a vonalakban, valószínűleg azonban a tűzi aranyozás politúrájából vagy pedig a restaurálás során elvégzett felületfeltárásból erednek. A legfőbb érv amellett, hogy az említett vonalak gravírozottak, hogy finom kidolgozásúak, és ütésjelek nem figyelhetők meg. A haj esetében ez teljesen egyértelmű, habár a hajszálak közötti mélyedések olyannyira megteltek az aranyozással, hogy semmiféle egyértelmű előállítási nyomot nem lehet felismerni. Az is biztos, hogy a császár kezében lévő pálmalevél finom erezete sem cizellálással készült. Ezzel szemben az uralkodó orrcimpái, szája és füle egyértelműen cizellált, amint azt a veret hátlapja mutatja, ahol ezek negatívban rajzolódnak ki. Az uralkodói diadémot, a fibulát és a chlamys díszes szegélyét félgömbökből állították össze, amelyek megformálásához speciális poncoló szerszámokat használtak. Esetünkben két különböző nagyságú üreges poncolót alkalmaztak, a nagyobbikat ugyan csak olyan egyedi esetekben, mint a fibula közepén lévő középső dísz kialakítására. A félgömbök legnagyobb részét a kisebb poncolóval készítették. A szerszám szélének lenyomata a diadémon nagyon jól felismerhető (9. kép 4). Ott, ahol a veret előlapján a félgömbök vannak, a hátlapon a megfelelő helyeken nagyon éles, vágásszerű kerek lyukak láthatóak. Ezek egyforma nagyságúak és nyilvánvalóan egy rúdszerű hegyes üllőtől származnak, amely az üreges poncolóba nyomta az anyagot, amikor a szerszámra ráütöttek. Ha a kézműves ezt a munkát egyedül végezte, akkor a hegyes üllőt előtte rögzítenie kellett. így lehetséges lett volna számára például, hogy a fedölemezt és a poncoló szerszámot a bal kezében tartva a lemezt a poncoló és az üllő közé mintegy beszorítsa, miközben azt jobbjával ütögeti. Ez a beszorítás persze csak akkor működik, ha a poncoló szerszám és az üllő közvetlenül egymás fölött vannak, különben a lemez elbillen. Ezen a módon célzottan lehetett volna az üreges poncolót használni, habár az üllőt a fölötte lévő lemez miatt nem lehetett volna látni. A fibula esetében kissé kevés helyet hagyott a kézműves a fibulát alkotó félgömböcskéknek. A legfelső félgömb vágja a mellette jobbra lévő fél50 Maiken Fecht és Stephanie Feiten kolléganőimnek köszönöm készséges szakmai tanácsaikat. 353
