Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
Falko DAIM - Jérémie CHAMEROY - Susanne GREIFF - Stephan PATSCHER - Peter STADLER - Bendegúz TOBIAS: Császárok, madarak, indadíszek. Egy bizánci övveret a 8. századból és egy új lelet Dél-Magyarországról
Császárok, madarak, indadíszek Az ág A babérág, mint császári attribútum Az övvereten lévő képmás értelmezésénél mégiscsak a császár jobb kezében lévő ág a döntő. Eddig az volt az elterjedt nézet, hogy az ág eredete „a glóbuszon álló szárnyas Victoria" attribútumában (DIMITRIJEVIC 1966, 61; DEKAN 1972, 416-417) 2 4 keresendő, amelyet a császár számos előlapon a jobb kezében tart (7. kép 5) a 3. század első felétől egészen Honoriusig (BASTIEN 1992, 518 ff.). 2 5 A bizánci(?) kézművesek az ókori pénzeken ezt a tárgyat vagy nem ismerték fel, vagy tudatosan elvonatkoztatták és ággá vagy virággá változtatták. Ez a magyarázat azonban figyelmen kívül hagyja, hogy az ág — pontosabban a babérág —, mint császári attribútum számos ókori ábrázoláson megjelenik. Ismeretes, hogy a babér a győzelmet szimbolizálja és ennek megfelelően a „tríumphus"-nak 2 6 — a győzelem ünnepének Róma kezdetei óta — legjelentősebb elemét ábrázolja. Elegendő itt a ,, Processus triumphalis " során a babér sokrétű alkalmazására Utalni (EHLERS 1939, 496, 506-507; KÜNZL 1988). Nemcsak a négylovas díszkocsi, a ,, fasces ", és a győzelmi út díszítésére szolgált, de a katonák és más résztvevők is koszorú, illetve ág formájában vitték magukkal. Magát az imperatort, a győzedelmes hadvezért a köztársaság idején és egészen Titus győzelméig 71-ben, vagy Augustus óta a császárt bíborszínű győzelmi öltözetben a ^quadriga "-ban vitték Rómán keresztül. Ő maga babérkoszorút viselt a fején, 2 7 jobbjában egy babérágat tartott, 2* bal kezében pedig egy elefántcsont jogart. Az imperátor útját a fent említett ismertetőjegyekkel Rómán keresztül egy többféle variánssal rendelkező motívumként alkalmazták. Különösen kiemelendők — mivel az imperátor egy babérágat tart a jobb kezében —, a bécsi Sardonyx (Augustus Tritonfogaton), 2 9 a Boscoreale-i ezüstcsésze (I) Tiberius triumphusával, a Hateriák sírjának márványfríze Rómában a Via Labicana-nál. " Titus diadalívének frízén erősen megrongálódtak az attribútumok; egészen nyilvánvaló azonban, hogy a négyfogatú díszkocsiban iilő győzedelmes hadvezér jobbjában egy babérágat, baljában pedig egy jogart tartott. A babérág római kori éremképeken Római kori pénzeken a győztes hadvezér első ábrázolásai „quadriga "-ban, babérággal a kezében és babérkoszorúval a fején a köztársaság idejére, Kr. e. 110-re mennek vissza (7. kép 6). 3 1 Az imperátor, a győztes hadvezér diadalmenetét 3 2 azonban elsőként a császárkorban ábrázolják számos pénzérme hátlapján. Ezeken a bemutatott jelenet nem mindig 24 A bizánci, illetx'e avar motívumokon megjelenő ág eredetének régebbi magyarázataival DAIM 1987, 145-146. 25 Victoria a glóbusszal még a 7. század elejéig előfordul frontális portrékon és ábrázolásokon pl. II. Justinus solidusain és foil isain, Heraclius miliarensisén (HAHN 1981, Nr. 130/2), illetve hátlapokon (Mauricius arany medaillonja). 26 Idősebb Piinius, Naturalis História, XV, 39, 127: „Laurus triumphisproprie dicatur... "; Appianosz, Libyca, LXVI, 297. [o avpavtjyog (pcpei őatpvijv, //v aei Pcopaioi vopiQovoi VIKYJC; (wpßoXovj. Logikusan következik, hogy 1 a diadalmenetben a babér a béke jele is (Idősebb Piinius, Naturalis História, XV, 40, 133), amennyiben a győztes hadvezér győzelmével vet véget a háborúnak és lehetővé teszi a békés időszak visszatérését. A békehozó „princeps "-re utalhat a jobb kezében egy ággal ülő császár ábrázolása. Claudius egyik sesterciusán a császár balra fordulva egy fegyverekkel, pajzsokkal és páncélokkal körülvett „sella curulis "-on ül (SUTHERLAND 1984. 93). További példák: ALFÖLDI 1935, 37-38 Taf. 7.: Claudius, Nero, Vespasianus, Titus, Traianus, Pius. Aljöldi András szerint ezeken a hátoldalakon a császár mint,,pacator orbis " van kiemelve. Az ágat a ,, consecratio " ábrázolásokon az elhunyt császár kezében, vagy egy 5. századi diptychonon is (DELBRUECK 1929. 227-230) a béke jeleként lehet magyarázni. Mindkét esetben bizonytalan azonban, hogy a győzelmi ünnep kontextusából kiemelt ág babér- vagy olajágként értelmezendő-e. 27 Ez a babérkoszorú megkidönböztetendö a tölgyfalevelekből álló ..aranvkoszorútól", amelyet a menet alatt egy rabszolga tartott a császár feje fölött. 28 Lásd többek között: Idősebb Piinius, Naturalis História XV, 40, 137. Plutarchos, Aemilius Paulus 34.; Appianosz, Libyca, LXVI, 297. 29 MEGOW 1987. 164. AH. Taf. 7. 19. A letört bal kézben biztosan egy jogar volt. 30 Az oldalnézetből ábrázolt diadalíven egy győztes hadvezér (Titus vagy Domitianus?) látható egy,, quadriga "-ban; jobbjában egy babérágat, baljában egy jogart tart. Mögötte a négyesfogatban az öt megkoszorúzó Victoria áll. 31 CR A H FORT) 1974. 328. Nr. 326. I. Ahb. 9.: C. Fundanius dénárja, amelyen Mariusnak a kimberek és a teutonok legyőzése utáni diadalmenete látható; lásd még: 372, Nr. 358 (Laterens dénárja. Kr. e. 83, a babérágat tévedésként pálmaágnak írták le!) valamint 412, Nr. 402: Pompeius Magnus aureusa, Kr. e. 71.; a babérág a leírásban ágként van említve. 32 A számos példa közül lásd az alábbi ábrázolásokat: SUTHERLAND 1984. Taf. 4. 223: Augustus, Lyon; Ta f. 5. 263: Octavianus, itáliai pénzverde, valamint G1ARD 1998. 3. Taf 13. 137: Domitianus. Róma, és BESOMBES 2008. Taf. E. 310: sestertius, Taf. F. 426: aureus. 345
