Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

Falko DAIM - Jérémie CHAMEROY - Susanne GREIFF - Stephan PATSCHER - Peter STADLER - Bendegúz TOBIAS: Császárok, madarak, indadíszek. Egy bizánci övveret a 8. századból és egy új lelet Dél-Magyarországról

MFMÉ-StudArch 12 (2011) 337-374 CSÁSZÁROK, MADARAK, INDADÍSZEK. EGY BIZÁNCI ÖVVERETA 8. SZÁZADBÓL ÉS EGY ÚJ LELET DÉL-MAGYARORSZÁGRÓL Falko DAIM - Jér érnie CHAMEROY-Susanne GREIFF ­Stephan PATSCHER - Peter STADLER - Bendegúz TOBIAS A múzeumokban és magángyűjteményekben őrzött bizánci dísztárgyak között kevés olyan van, amely­nek eredetéről és kísérőleleteiről megbízható infor­mációk állnak rendelkezésre. 1 Éppen ezért nehéz egy olyan kronológiai rendszert felállítani, amely a Bizánci Birodalom területén előkerült biztos lele­tekre támaszkodik. Az utóbbi években ugyan egyre nagyobb figyelmet szentelnek a Földközi-tenger keleti partvidékén feltárt középkori településréte­geknek és síroknak, ez azonban keveset változtat az alapproblémán, azaz a bizánci népesség temet­kezései többnyire melléklet nélküliek, és a telepü­lési rétegek leletanyaga csak feltételesen tekinthető „zárt leletegyüttesnek". Ezért van olyan nagy je­lentőségük a bizánci régészet számára a szom­szédos területekről előkerült bizánci tárgyaknak és különösen olyan közösségek sírleleteinek, akik ha­lottaikat teljes öltözetben és mellékletekkel együtt temették el. Ez elsősorban a langobard Itáliára a 7. század közepéig, a délnémet területre a 7. század végéig, az avar kori Kárpát-medencére a 8. század végéig és Morvaországra a 10. század elejéig érvé­nyes. Mindezeken a területeken nagyobb mennyi­ségben találhatók bizánci tárgyak, amelyeknek bi­zánci birodalmi területen való előállítását minden egyes esetben meg kell vizsgálni, mivel azokat ter­mészetesen helyben is utánozták. Az egyes tárgyak tanulmányozásához a régészet figyelemre méltó eszköztárat fejlesztett ki, amely a kérdéses darabok technikai és kémiai vizsgálatára is kiterjed. Ami a 10. század korai magyar régészetét illeti, éppen az utóbbi években történtek meg az első fontos lépé­sek annak vizsgálatára, hogy a bizánci ötvösművé­szet milyen hatást fejtett ki a korai magyar dísztár­gyakra. 2 Jelen dolgozat a bizánci díszöveket mutatja be, amelyek az avar utánzatok segítségével a 8. századra datálhatóak. Részletesebben egy új dél­magyarországi leletet tárgyal, amelyet a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseumban techni­kailag és kémiailag is megvizsgálhattunk. Ezeken a leleteken keresztül nemcsak az elit reprezentá­ciójáról és a Bizánci Birodalom társadalmi kód­rendszeréről tudhatunk meg újat, hanem a techni­kai képességekről, valamint a veretek díszítéseinek és motívumainak gyorsan változó divatjáról is. 8. SZÁZADI BIZÁNCI ÖVVERETEK AZ AVAR BIRODALOMBAN Az avar birodalom 568-ban alakult ki és 800 körül szágon és a vele határos területeken). Az avarság szűnt meg a Kárpát-medencében (a mai Magyaror- régészeti hagyatéka rendkívül gazdag, közel 1 Ez a tanulmány nem jöhetett volna létre a töhhi szerzővel való intenzív egy üttműködés nélkül, amelyért ezúton mondunk kö­szönetet. Csak a szakértők, a különféle résztudományok — ebben az esetben a régészet, a bizantinológia, a numizmatika és az anyagvizsgálat (kémiai-fizikai- és gyártástechnikai vizsgálatok) — együttműködésével lehet történeti-kultúrtörténeti eredményeket elérni. Köszönettel tartozom Lőrinczy Gábornak és a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak a sokéves támogatá­sért. Tobias Bendegúznak az irodalmi hivatkozásokat köszönöm. 2 The Ornamental Vocabulary of the Conquering Hungarians from a Mediterranen Perspective". Bollók Adám előadása 2008-ban a "Byzantium. Italy and Central Europe in the Early Middle Ages. Contacts. Interactions, Diffusion " című kon­ferencián Rómában. 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom