Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
Bendegúz TOBIAS: Avar kori tarsolyzárók a Kárpát-medencében
MFMÉ - Stud.Arch 12 (2011) 277-312 AVAR KORI TARSOLYZÁRÓK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Bendegúz TOBIAS Az avar kori sírokba helyezett bőrtarsolyok zöme nyomtalanul elenyészett, ritka kivételnek számít, ha sikerül megfigyelni a tarsoly maradványait. 1 Ezért legtöbbször csak a tárgyak csoportosulásából, vagy egy-egy fémdarabra korrodált szerves maradvány alapján lehet a tarsoly jelenlétére következtetni. így a sírokból esetenként előkerülő tarsolyzárók mindig egyértelműen jelzik, hogy az elhunytat tarsolyával együtt temették el. A szerves anyagból készült egyszerű tarsolyok mellett voltak olyan példányok is, melyeket tarsolyzáróval láttak el. A csontból, szarvból vagy fémből készített téglalap alakú tarsolyzárók mindkét végükön — esetenként középen is — átfúrtak. A tarsolyzárókon kívül ismerünk még helyben készült vagy mediterrán eredetű tarsolycsatokat is. Legutóbb Garam Éva és Mechthild Schulze-Dörrlamm foglalták össze a bizánci jellegű tarsolycsatokról való ismereteinket (GARAM 2001, 108-112; SCHULZE-DÖRRLAMM 2009, 224-228 (D36 és D37 típus). A tarsolyzárót a kutatás sokáig tegezzárként határozta meg, mivel azokat sok esetben valóban a tegez környékén találták (ERDÉLYI 1958, 67). A Kecskemét-Sallai úti bolygatatlan sír alapján H. Tóth Elvira mutatta ki, hogy a kérdéses tárgy eredetileg tarsolyzáró és nem tegezzár volt (H. TÓTH 1980, 144-146). Ezt a bronzból készült tarsolyzárót, amelyik mind a két végén át van lyukasztva, a bal combnyakon keresztben találták. Közvetlen mellette egy tűzcsiholó acél, egy tűzkő és egy gyöngyszem feküdt. Ezen kívül még a Budapest-CsepelHáros-i 60. sír játszott fontos szerepet a funkció meghatározásában (NAGY 1996, 151, Tab. 112). Itt a négyszögletű, csontból készült zár egy gyermek csontváza mellett feküdt. A zár előlapján egy keretben rovásírás látható, amely Harmatta János szerint „ lq 0s/ 0suq°ri: a °p 'y = Qasuqíq/Qasuqír|: apíy (í)" olvasandó, s jelentése „Qasuq (vagy Qasuq) tarsolya" lenne (HARMATTA 1986, 49-51). Ez az egyetlen olyan eset, ahol a tarsolyzáró funkcióját egyértelműen meg lehetett határozni. A tarsolyzárókat formájuk, anyaguk, sírbeli elhelyezkedésük, az elhunytak neme szerint, kronológiailag és a tarsoly tartalma alapján is lehet vizsgálni. AZ ELHUNYTAK NEMÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOSSÁGOK A tarsolyzárók elemzéséhez 276 sírt tekintettünk át. Ezek között 169 férfi, 35 női és 32 gyermek temetkezése volt. Százalékosan 61,2% férfi, 12,7% női és 11,6% gyermeksírban volt tarsolyzáró. Férfiak és fiúgyermekek mellékleteként tarsolyzárókat az egész Kárpát-medencében ismerünk, míg a tarsolyzáras női- és leánysírok zöme a Dunántúlon található. Tizennégy női sírban találták a tarsolyzárót a váz bal, és nyolc esetben a váz jobb oldalán, főleg a medence környékén. De nöi sírokban a könyök, a felsökar és a mellkas tájékán is előfordulnak. A gyermeksírok 56%-ában a test bal oldalán kerültek elő, míg a jobb oldalon és a felsőtesten csak ritkán találhatóak. Ami a tárgyak elhelyezkedését illeti, az a női és férfi sírokban többnyire kiegyensúlyozott. 43 tarsolyzár található a bal, 61 a jobb oldalon. A férfi sírokban majdnem mindegyik darabot a medencében vagy annak közelében találták, de kivételes esetben a felsőtesten is előfordultak. Úgy tűnik tehát, hogy a tarsolyzárók sírban való elhelyezkedése, azaz viselete általában nem függött az elhunytak nemétől. Ha viszont néhány nagyobb temetőben vizsgáljuk a tarsolyzárók sírban való előfordulását, akkor / A cikk alapja Bendegúz Tobias: Awarenzeitliche Tascheninhalte und Gürtelgehänge im Karpatenbecken című egy etemi szakdolgozat volt. Universität Wien. Institutßir Ur- und Frühgeschichte, Wien 2003. 277
