Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
PÁSZTOR Adrién: A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temető gyöngyleleteiről
A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temető gyöngyleleteiről késő antik aranycsővecskés főkötő ékesítette. A 8. sírt mediterrán jellegű ékszerek (csillagzáródású arany kosaras fülbevalópár, a gránátköves, II. Justinus (565-578) éremlenyomatos, hegyikristály díszes fibula, a római hagyományú díszes aranylemezes bulla és drágaköves pántgyürű) keltezik a 6. század középső harmadára, a 6. század utolsó negyede előtti időszakra (VIDA s. a. 15). A 17. sírban az ékkőberakásos S fibula és egy fogazott ornamentikájú lovacskás fibula együttese a germán (langobard) ruhaviseleti divat jellemzője. Ez utóbbi ékszer a leletegyüttes kora avar kori keltezését erősíti (HEINRICH-TAMÁSKA 2006, 511-515, Taf. 27 Bl; VIDA 2009, 74; VIDA s. a., 11). Az előzőekkel rokon 13. sír borostyánokkal és kékes színű római kori hagyományú üveggyöngyökkel tarkított rövid nyaklánca kevés kronológiai támpontot ad." Hasonlóan nehéz a 14. sír különböző típusú hasábos és magformára csiszolt borostyángyöngyökből álló gyöngysorának önálló datálása is. A sírt a Keleti-Alpok térségében elterjedt, késő antik fejkötő mellett a császárkori előképek alapján Pannóniában készült, figurális ábrázolású korongfibula (BARKÓCZI 1968, Pl. LXII, 8 9) keltezi a 7. század elejére (VIDA s. a.). A 12. sír rövid gyöngysorát egy hasábos borostyán mellett többségében sárga és néhány barna színű egy- és kéttagú lapított gömb alakú monokróm opak üveggyöngyből fűzték. Ez utóbbiak olyan római kori hagyományú gyöngytípusok (TEMPELMANN-M4CZYNSKA 1985. Taf.l. 1-12, 17-41), amelyek mind a Meroving-kori germán, mind a kora- és közép avar kori gyöngysorok általános kísérő gyöngyei (PÁSZTOR 1995, 72, 90, 1.2-1.5, 1.8, 1.13-1.16, 1.18-1.20, 2.3-t). 12 A sírt egy, a langobard viselethez köthető késő antik-mediterrán készítésű, figurális ábrázolású korongfibula keltezi a 6. század utolsó harmadára - 7. század elejére (VIDA 2009, 72). Látszólag az előbbiekkel megegyező kronológiai problémát hordoz a 30. sír vegyes összetételű hosszú nyaklánca is. A hengeres és hasábos borostyánok mellett római kori és késő antik kék kúpos, bikónikus hasábos, hengeres típusok mellett aranyfóliás és (többnyire sárga színű) lapított gömbös opak üveggyöngyök társaságában 1 db millefiori hasábos töredék, 1 db fekete alapon sárga dudoros rátétes opak és 1 db vörös alapon fehér dudoros és sárga hurokfolyatott rátétdíszes lapított gömb alakú opak üveggyöngy alkotja a láncot. Ez utóbbi típus a gyöngysor kronológiailag besorolható legfiatalabb példánya. A bizánci éremmel is keltezhető leletegyüttesekben a legkorábbi avar kori emlékek között is megjelent. 1 , A Meroving-kori leletanyagban — pl. Schtrezheim (KOCH 1977, Farbtaf. 2, 20,1-20,6, stufe 3-t, 590/600-610), Niederheim (SIEGMUND 1998, 71, Taf. I, 35,12: Komb.gr.: F-G: 555-640), Pleidelsheim, Klepsau (KOCH 1997, Taf./Pl. 8, 20,13-20, 30) — vörös alapon sárga-sárga, illetve fehér-fehér rátétes változatuk az elterjedtebb. A 30. sír kevés karakteres emlékanyagot tartalmaz, így a gyöngysort a kora avar kori párhuzamok alapján legkorábban a 6. utolsó negyede - 7. század eleje közötti időszakra keltezhetjük. Kora avar korban viselték all., 29. és 32. sír ékszereit is. A 29. sír rövid, 5 db gyöngyből álló nyaklánca (1. kép 4) a 30. síréhoz hasonlóan a 6. utolsó negyede - 7. század eleje közötti időszakra datálható. A római kori és késő antik hagyományú (zöld színű, téglalap átmetszetű hosszú hasáb), 1 4 a gömbös aranyfóliás, a hasábos borostyán mellett a sötétbarna alapon okkersárga dudoros és hurokfolyatott rátétdíszes opak üveggyöngy a Merovingkori nyugati germán mühelytermékekkel hozható kapcsolatba, s a schtrezheimi emlékek alapján datálása a 6. század végén - 7. század elején vált általánosan kedvelt típussá. 1' E típussal megegyező származású a viszonylag ritkán felbukkanó, vörös alapon fehér hullámvonal-köteg mintába folyatott rátétdíszes opak üveggyöngy, amelynek díszítése belesimul a gyöngytestbe. Egy-egy példányát em11 A gy öngysor- a 6. század 2. felére, Hlet\>e a 7. századra is keltezhető (VIDA s. a.. 15). 12 A langobard. gepida, bajor, alemann, frank és észak-itáliai langobard emlékanyagban is gyakori fényes fekete, illetve okkersárga és világossárga színű gyöngyök az avar füzérek legkorábban felbukkanó típusaihoz sorolhatóak. 13 Tác-Gorsium 7. sir (PÁSZTOR 1995. 90.1.1.11.2-5), Szegvár-Oromdűlő 761. sír (Lőrinczy G. ásatása), Jutás 116. sir; keltezésük: a 6. század utolsó negyede - 7. század 1. harmada/1 .fele. Jó párhuzamai pl.: Csákberénv 55., 240., 349., 367., 395., sir: 7. század 1. fele - középső harmada (PÁSZTOR 1996a. 49). 14 Jó késő antik párhuzama: Singidunum III.. 28. sir (I VA NlSE VI C-K A Z.4 NSK! MASTYKOVA 2006. Fig. 68. 74, Type 46. és C2-C3 periódus Fig. 71,2), ritkán avar kori gyöngysorokban: pl. Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi dűlő 126. sír: KBM ltsz. 2001.132.3. 15 Schtrezheim. Stufe 2. végén jelent meg és a kora Stufe 4 időszak lelethorizontjában még megtalálható (KOCH 1977. Farbtaf. 2. 20.5-6, 202). 237
