Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról

Ahol a bronz terem. Baks-Temetőparton más szituációval számolhatunk. Az itt előkerült, szórvány bronztárgyak valószínűleg egyetlen szük időhorizontra helyezhető földbe kerülése — profán okokkal magyarázható. Azonban a lelőhelyen belül egy jól körülhatárolható körzetben elrejtett három kincs, a településen élők szakrális körzetét „deponálási zónáját" jelölhette. A baksi és szentesi példa mellett a depóleletek elrejtési körülményeinek harmadik változatát a löszhátsági puszták térségéből származó orosházagyopárosi és hódmezővásárhely-fehér-tói kincsek'

1'

1 jelenítik meg. Értelmezésük során fontos szempont lehet, hogy ezeknél már csak egyszeri deponálással számolhatunk, vizes környezethez kötődnek és környezetükben nem ismert nyoma egykorú településnek (12. kép). Az itt felvázolt településkép alapján a Tisza-vidék HaA és HaBl periódusának társadalmi szerveződését a következőképpen képzelhetjük el:'

7 A vezető famíliák 10-15 km sugarú körökből — esetünkben az erek partján végig húzódó településtömbökből — álló territóriumokat birtokolnak. A térségen osztozó kis főnökségek vagy klánok vezetőrétege'* egy széles, egyenrangú, egymástól független, további hierarchiába nem rendeződő réteget alkot és a legkülönfélébb települési típusokban és ökológiai zónákban is számolhatunk jelenlétükkel. Hatalmuk alapját az adja, hogy képesek megvédeni a kezükben lévő földterületeket, valamint, hogy egy összetett, távoli területeket is magában foglaló kapcsolatrendszert tudnak fenntartani és működtetni. Az egyes térségeken belül egymással szoros kapcsolatban és együttműködésben álló vezető családok irányítói alkalmanként szövetségekbe rendeződhettek, de nincs jele semmiféle fölöttük álló politikai hatalomnak. Gazdagabb és szegényebb közösségek ekkor is vannak,'de ez nem hierarchikus különbséget jelent közöttük. Ezt a széles, egyenrangú vezető réteget foghatják laza egységbe a szentes-nagyhegyihez hasonló, regionális jelentőséggel bíró deponálási zónák-ceremoniális központok. A baks-temetőparti késő bronzkori település leletgazdagsága — a hely varázsától az első találkozás óta nem szabaduló kutatónak — kérdések és válaszlehetőségek sorát kínálja. Az itt leírtakkal a lelőhely és a korszak sokszínűségére, a munkánk során megfigyelt régészeti jelenségek, felgyűjtött tárgycsoportok által felvetett kérdések sokoldalúságára akartam felhívni a figyelmet. Az ismertetett modellek és elképzelések a feldolgozás jelen állapotában ugyan nem többek feltételezéseknél és prekoncepcióknál, de úgy gondolom, ilyen formában is sok újdonságot tehetnek hozzá a korszak kutatásához.

6

9 IRODALOM BADER 1983 Bader, T.: Die Fibeln in Rumänien. PBF XIV/6. München 1983. BADER 1991 Bader, T.: Die Schwerter in Rumänien. PBF IV/8. Stuttgart 1991. BANNER 1945 Banner J.: Bronzleletek Hódmezővásárhely határában. — Trouvailles de bronze des environs de Hódmezővásárhely. ArchErt (1944—45) 1945,29-35. BÍRÓ 2007 Bíró P.: Késő bronzkori aranylelet Szilvásvárad-Kelemenszékén. — A Late Bronze Age gold hoard from Szilvásvárad-Kelemenszéke. OL 8-9(2006 2007) 141-145. BOCKISCH-BRÄUER 1999 Bockisch-Bräuer, C.: Zur Aussagefähigkeit von Gräbern bei der Rekonstruktion sozialer Strukturen - Überlegungen am Beispiel der Spätbronze- und Urnenfelderzeit in 66 Ld. 55. j. 67 Az itt körvonalazott modellt Lothar Sperbernek a középső Vorderpfalz („mittlere Vorderpfalz") térségének temetői és települései alapján felvázolt elképzelése inspirálta (SPERBER 1999. 629-637). 6H Ezt a réteget nevezi kardhordozónak Lothar Sperber. Az elnevezés kritikája, illetve a szociális struktúrák rekonstrukciójának buktatóiról lásd BOCK/SCH BRÁUER 1999. 534. 562. 69 A baksi lelőhelyen végzett munkában részt vett: Váczi Gábor régész, Bíró Péter. Bodnár Csaba. Füzesi András, Kalli András. Koller Melinda. Lamm Flóra, Nagy Nándor, Nóvák Mariann. Paár Ferenc. Soós Eszter. Szilágyi Márton. Tóth Farkas Márton régészhallgatók. Bácskái István. Bácskái Zsolt. Dankó Szabolcs, Hegedűs Sándor. Kalla Bálint, Sándor Lajos technikusok. A publikációban szereplő rajzokat Koncz Margit és Sebők Katalin, a fotókat Kozma Károly készítette. A térképek és táblázatok elkészítésében Király András és Váczi Gábor segített. A tanulmány az ÜTKA T0373I5 számú pályázatának támogatásával készült. 107