Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról
V. SZABÓ Gábor leletegyüttesek jellegzetes típusai tartoznak. A második csoportba egy olyan rétege sorolható a bronztárgyaknak, amelyek a HaB2-3 időszakba keltezett azon kincs tárgyspektrumával mutatnak kapcsolatot, amelyek nem tartalmaznak keleti kapcsolatrendszerei tárgytípusokat.A harmadik csoportot azok a tárgyak alkotják, amelyek ugyancsak a HaB2-3 időszakra keltezhetőek, de párhuzamaikat a korszak lószerszámokat és keleti kapcsolatú fegyvereket tartalmazó bronzkincsekkel jellemezhető csoportjából ismerjük. Az első csoportba sorolható a lelőhelyen előkerült tokosbalták nagyobb része. Az öt szórvány tokosbalta közül két darab (7. kép 2-3) a HaA2 időszakban megjelenő, majd a HaBl periódusban általánosan elterjedt ívelt, „V" alakú bordaköteggel díszített formát képviseli (KEMENCZEI 1996, 78; METZNER-NEBELSICK 2002, Abb. 15). Különböző változatai gyakori tipusok a HaBl időszakra keltezett kincsekben."' 1 Pontos datáló értéket nem tulajdoníthatunk nekik, mivel a romándi és bükkszentlászlói kincsekkel rokon összetételű, HaB2 időszakban földbekerült leletegyüttesekben kisebb számban, de ugyancsak előfordulnak. 2 7 Hasonlóképpen a HaBl periódus jellegzetes tokosbalta formája az a szárnyasbaltát utánzó díszítésű, kiszélesedő, ívelt pengéjű típus, amelyből két darab (7. kép 4-5) került elő lelőhelyünkön. 2 8 Kisebb számban ezek is feltűnnek az egy fázissal későbbre keltezett bronz-együttesek tárgyai között." 1' A lelőhelyen előkerült ép és töredékes tűk túlnyomó része az egyszerű kettőskónikus fejű típusok közé tartozik (7. kép 11-20). Mivel ezeket a formákat a HaAl időszaktól egészen a HaC periódusig használják, különösebb kronológiai értékkel nem bírnak (RÍHOVSKY 1979, 120-121; NOVOTNÁ 1980, 116-121; KALICZ-SCHREIBER 2010. 265). Ebből a tárgycsoportból szűkebb időhatárok közé mindössze egy hagymafejű tü illeszthető (7. kép 11). Ennek a kihegyesedő fejű változatnak a morvaországi (RÍHOVSKY 1979, 186, Taf. 55. 1435) és szlovákiai (NOVOTNÁ 1980, 149-150) analógiái zömükben a HaA2-HaBl időszakra keltezhetők. A romándi bronzkincs hasonló darabjai arra utalnak, hogy ilyen tük a HaB2 periódusban is használatban maradnak (NÉMETH TORMA 1965, 18. kép 133, 19. kép 142; RÍHOVSKY 1983, 44). Jellegzetes képviselője a Pfatten-típusú nyélnyújtványos késeknek egy törött példány, amelynek nyele teljesen, pengéje viszont csak töredékesen maradt meg (7. kép 8). A Közép-Európa szerte elterjedt késformát a HaA2 és HaBl periódusba datált leletegyüttesekből ismerjük (RÍHOVSKY 1972, 39; KEMENCZEI 1996, 78; KEMENCZEI 1996a, 99; JIRÁN 2002, 35-36). A magyarországi kincsekben előforduló hasonló kések közül a bujit a HaA2 (KEMENCZEI 1984, Taf. 216.12, MOZSOLICS 1985,41. Taf. 260. 1 ), 3° míg a rohodi (KEMENCZEI 1984, Taf. 243. 30; MOZSOLICS 2000, Taf. 80. 13), a sárbogárd-sárszentmiklósi (KEMENCZEI 1996, Abb. 7. 6) és a polgár-folyás-szilmegi példányokat (MOZSOLICS 2000, Taf. 75. 6) a HaBl periódusba keltezi leletösszefűggése. Lelőhelyünkön egy olyan nyéltüskés bronzkés töredéke is előkerült (7. kép 6), amelyet formajegyei a Kletnice- és Trmice-típusú kések csoportjával rokonítanak. Ezek a viszonylag egyszerű formák a HaA periódustól jelennek meg, de általánossá a HaBl és HaB2 időszakban válik használatuk (RÍHOVSKY 1972, 50-51; JIRÁN 2002, 47-48). nyújt a szintén általunk feltárt tállya-óvári bronzkincs (V. SZABÓ 2010. 26-28, a depó fotóját lásd a kötet hátsó borítóján), amelyben jellegzetes HaBl és HaB2 periódusba sorolható sarlókkal és tokosbaltákal került elő egy olyan ovális bronz lószerszám alkatrész, amelynek párhuzamát a 9. századra (HaB2 periódus) keltezhető, középső-Dnyeszter-vidéki Mosanec-i kincsből ismerjük (SMIRNOVA-VOJNAROVS'KYJ 1994, Ris. 1. 1-2, Ris. 2. 1-2). 25 Ilyenek a romándi és a bükkszentlászlói kincsekkel rokonítható, Kemenczei Tibor által a IVb (HaB2) horizontba sorolt leletegyüttesek (listájukat lásd KEMENCZEI 1996, 84). 26 Ilyenek példái: Hajdúsámson IV. kincs (MOZSOLICS 2000, Taf. 38. 2); Mezőkövesd (KEMENCZEI 1984, Taf. 122. I; MOZSOLICS 2000, Taf. 53. 3); Nádudvar (SZ MÁTHÉ1972, Abb. 2. 1; MOZSOLICS2000, Taf. 56. 1); Nagykálló (MOZSOLICS2000, Taf. 61. 2-3); Szarvas (KEMENCZEI 1996, Abb. 23. 2); Tiszaszentimre (KEMENCZEI 1984, Taf. 210. 12, 16). 27 Pl: Románd (NÉMETH-TORMA 1965, 8. kép 18); Arad/Arad (RO) (PETRESCU-DIMBOVITA 1978, Taf. 223, 10-11); Szentes (KEMENCZEI 1996, Abb. 27. 1). 28 Előfordulásukra néhány példa: Hajdúsámson IV. kincs (MOZSOLICS 2000, Taf. 38. 3); Mezőkövesd (KEMENCZEI 1984, Taf. 122. 5; MOZSOLICS 2000, Taf 53. 4); Rohod (MOZSOLICS 2000, Taf 82. 3); Nádudvar (SZ. MÁTHÉ 1972, Abb. 2. 12; MOZSOLICS 2000, Taf 56. 12). 29 Pl. Románd (NÉMETH-TORMA 1965, 8. kép 19, 21); Arad (PETRESCU-DIMBOVITA 1978, Taf. 223, 13); Szentes (KEMENCZEI 1996. Abb. 29. 7). 30 A buji kincset Mozsolics Amália a HaA2, Kemenczei Tibor a HaBl periódusba keltezi. 98
