A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

ISTVÁNOVITS Eszter – LŐRINCZY Gábor – PINTYE Gábor: A szegvár-oromdűlői császárkori telep

BÓNIS-GABLER 1990 B. Bonis É. - Gabler D.: Fazekasság. In: Pannónia régészeti kézikönyve. Szerk.: Mócsy A. - Fitz J. Budapest 1990, 166-184. BRUKNER 1990 Bruckner, O.: Rimski nalazi u Jugoslovenskom delu barbár ikuma Bac ka i Bánat. - Die römischen Funde im jugoslawischen Teil des Barbaricums Backa und Banat. AV 41 (1990) 199-216. CRISAN 1969 Criçan, E EL: Ceramica Daco-Geticä. Cu specialä privire la Transilvania. Bucuresti 1969. CRISAN 1978 Crisan, L H.: Zihdava. Oradea 1978. CSALLÁNY 1936 Csallány G.: Újabb jazig temetők Szentes határában. — Neuejazygische Gräberfelder in der Gemarkung von Szentes. Dolg 12 (1936) 71­89. EBNER 1929 Ebner S.: Néhány adat az alföldi földházhoz és földólhoz. NéprÉrt 1929, 1 4. FÜLE 1995 Füle P.: Adatok a későszarmata-hunkori kerámia kérdéséhez. — Beiträge zur Frage der spätsarmatisch-hunnenzeitlichen Keramik. SMK 11 (1995) 55-68. GABLER-VADAY 1986 Gabler, D. - H. Vaday, A.: Terra Sigillata im Barbaricum zwischen Pannonién undDazien. Fontes ArchHung, Budapest 1986. GALLINA 2000 Gallina Zs.: Tüzelőberendezések egy szarmata településen (Kecskemét-Belsőnyír, M5 autópálya 52/E lelőhely). — Feuerimgsanlagen in einer sarmatischen Siedlung (Kecskemét-Belsőnyír, Autobahn M5, Fundort 52/E). In: Hadak útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája. Szerk.: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged 2000, 35-57. GARAM-VADAY 1990 Garam, É. - H. Vaday, A.: Sarmatische Siedlung und Begräbnisstätte in Tiszavalk. ComArchHung 1990, 171-219. GLODARIU-MOGA 1989 Glodariu, I. - Moga, V: Cetatea Dacicä de la Cápílna. — The Dacián Fortress at Cäpüna. Editura Stientificä si Enciclopedicä. Bucuresti 1989. GUDEA 1970 Gudea, N.: Ceramica Dacicä din castrul roman de la Buciumi (fuel. Sälaj). — La céramique dace du Castrum romain de Buciumi. SCIV 21 (1970-2) 299-311. HAVASSY 1998 Havassy P.: Katalógus. In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6. Szerk.: Havassy P. Gyula 1998, 147-178. IONITÄ-URSACHI 1988 Ionitä, I.-Ursachi, V: Väleni o mare necropolä a dacilor liberi. — Ein großes Gräberfeld der freien Daker. Editura Junimea. Iasi 1988. ISTVÁNOVITS 1999 Istvánovits E.: Tiszavasvári­Városföldje-Jegyző-tag. A settlement of the 5th century. Hunkori település maradványai Tiszavasváriban, a Városföldjén. JAME 41 (1999) 173-254. KELEMEN 1993 Kelemen, M.: Roman Amphorae in Pannónia IV. Acta ArchHung 45 (1993) 45-73. KISS 1936 Kiss L.: Földházak Szabolcsvármegvében. NéprÉrt 1936, 72-91. KOVALOVSZKI 1980 Kovalovszki J.: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon (Bronzkor, III— IV. és XI-XIII. század). — Siedlungsgrabungen in Tiszaeszlár-Bashalom (Bronzezeit, 3.-4. und IL—13. Jahrhundert.) Fontes ArchHung, Budapest 1980. KULCSÁR 1998 Kulcsár V: A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. — The burial rite of Sarmatians of the Carpathian basin. Múzeumi Füzetek 49, Aszód 1998. KULCSÁR-VÖRÖS 1989 Kulcsár V. - Vörös L: Szarmata telep Lajosmizse határában. Leletmentés az M5 útnál. (Adalék a római kori utakhoz.) - Sarmatische Siedlung in der Gemarkung von Lajosmizse. (Fundrettung an der Autobahn M5.) Cumania 11 (1989) 67-93. LŐRINCZY é. n. Lőrinczy G.: Szegvár területének X-XI. századi településtörténeti vázlata. MKCsM 1986 (é. n.) 44-51. LŐRINCZY 1992 Lőrinczy G.: Vorläufiger Bericht über die Freilegung des Gräberfeldes aus dem 6­7. Jahrhundert in Szegvár-Oromdülő. — Weitere Daten zur Interpretierung und Bewertung der partiellen Tierbestattungen in der frühen Awarenzeit. ComArchHung 1992, 81-124. LŐRINCZY 2000 Lőrinczy G.: Szegvár területének településtörténete a 6. század végétől a 13. század végéig. In: Szegvár. Tanulmányok Szegvár nagyközség történetéről. Szerk.: Farkas Gy. Szegvár 2000, 51-88. NEGRU 2003 Negru, M.: The Native Pottery of Roman Dacia. BAR International Series 1097, Oxford 2003. NEPPER 1984 M. Nepper L: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Artánd Kisfarkasdombon. ­Die Siedlung aus der Kaiserzeit, Gelegen auf dem Kisfarkas-Hügel, Biharkeresztes-Artánd. DMÉ 1981(1984)1-52. N EPPER 1985 M. Nepper I.: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Artánd Nagy farkasdombon. — Eine sarmatische Siedlung aus der Kaiser zeit, Gelegen auf dem Nagvfarkas-Hügel, Biharkeresztes-Artánd. DMÉ 1982 (1985) 101-249. NEPPER-MÁTHÉ 1972 M. Nepper I. - Sz. Máthé M.: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969-1971 (leletkataszter). — The archaeological activity of the Museums in Hajdú­Bihar county in the years 1969—1971. (A survey of finds.) DM É 1971 (1972) 35-54. OTTOMÁNYI 2001 Ottományi K.: KutatásokPátyon a római telep területén 1997-1999-ben. In: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6. Szerk.: Korkes Zs. Szentendre 2001, 34-46. PÁRDUCZ 1939 Párducz M.: Die neuere Siedlung der Römerzeit bei Hódmezővásárhely. Dolg 15 (1939) 170-174.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom