A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

ISTVÁNOVITS Eszter – LŐRINCZY Gábor – PINTYE Gábor: A szegvár-oromdűlői császárkori telep

Az alföldi szarmata telepeken csak rendkívül ritkán fordul elő szűrő. Korongolt szürke töredéket publikáltak a 3. századi kunszentmártoni telepről (VADAY-VÖRÖS 1980,121, 5. t. 17). Csak hivatkozásból ismert egy nagymágocs-paptanyai 4. század végére keltezett szűrő (VÖRÖS 1988, 17, 18. j.). Korong nélkül készített szűrőedény töredékét publikálták a 2. század elejétől a 3. század közepéig keltezett Miskolc-Szirmán feltárt településről, ahol a publikáló szerint „A leletanyag túlnyomó többségét a nem helyi eredetű kerámia alkotja, a Przeworskkultúra emlékanyagához kapcsolódik" (VÉGH 1989, 489, 495, 7. kép 12). A szegvári töredékek leginkább ezzel a darabbal mutatnak hasonlóságot. Bögre. Egy kis füles bögre (2. kép 5) került elő a 81/ 24. objektumból. A magyarországi kutatás szerint a dák jellegű kerámia egyik vezető típusa (PÁRDUCZ 1941a, 30; VISY 1970, 23). A Párducz Mihály és Visy Zsolt által felsorolt példák számát bővíthetjük ugyan további leletekkel a Kr. e. 2-1. századi dák leletkörnyezetből (PRÉDA 1986, 55, 125, Pl. 20. 1-2, 21. 1-2), azonban meg kell állapítanunk, hogy az ottani anyagban nem túlságosan gyakori a típus. Ugyanez a helyzet a szarmata leletekkel is: ritkán tűnik fel egyegy képviselője. A Szolnok megyei temetkezésekből előkerült hasonló darabok a 2. századra, illetve a 3. század elejére keltezhetőek (VADAY 1989, 175, Abb. 51. 9-12). Valószínűleg jóval nagyobb számban fordulnak elö, ám módszeres gyűjtés híján a korongolatlan füles bögrék vagy korsók eredete és kronológiai helyzete — ahogyan jó néhány más típus esetében is láttuk — nem tisztázott. Más agyagtárgyak Az agyagtárgyakat az edények mellett az orsógombok képviselik. Korongolt közülük 3 db (1983/szórvány, 84/3. ház - 2 db), korong nélkül készített 2 db (1983/a, 84/3. ház). Valamennyi bikónikus testű példány. A leginkább figyelemre méltó darabot körömbemélyítéssel készített sorokból álló minta díszíti (12. kép 2). Ennek a szarmata barbarikumban ritka, díszített orsógombnak közeli párhuzama ismert a szentes-jaksori, Párducz Mihály által a 3. század végére - 4/5. század fordulójára datált szarmata temető 2. sírjából (CSALLÁNY 1936, 43. t. 8; PÁRDUCZ 1950, 20, 58. t. 7). Hasonló díszítésű, de nyomott gömbtestü darabot közöl Vaday Andrea TörökszentmiklósSurján, Újtelep, Kis-Büdös-érparton feltárt 1. sírból, valamint bikónikus testű alsó-felső részein szabályosan, egyenes, vízszintes sávban ilyen módon díszített példányt Újhartyánból (VADAY 1989, 127, 288, T. 146. 1; VADAY-SZEKERES 2001, 26. kép. 10). Az orsógombok mellett említésre méltó egy oldaltöredék, amelyet orsógombnak kezdtek megfaragni (84/8. objektum). Nem egyértelmű, hogy orsónak tervezték-e azokat az edényoldalból faragott korongokat, amelyek nem voltak átfúrva (84/2. objektum, 84/14. objektum, 86/4. objektum).

67 Az agyag használati tárgyak sorát bővítik a nehezékek (84/2. objektum, 86/5. objektum). Ritka leletnek számít a császárkori telepeken a kemenceperem vagy sütőplatni széle: Szegváron is csak egyetlen töredék fordult elő (84/13. objektum). Elsőként Párducz Mihály a földeáki telep publikációjában mutatott be egy ilyen — ún. „peremes tűzhely" — töredéket. (PÁRDUCZ 1941, 94, 28. t. 20). Legutóbb a gyomai telep publikációjából értesültünk hasonló darabok előkerüléséről. Közülük az egyik átmérőjét a publikáló 34 cm-nek határozta meg (VADAY 1996, 151). A gyomai telep volt az első olyan, ahol az ásató téglákat talált. Vaday Andrea ezek előkerülését a településen folyó vasmegmunkálással hozta összefüggésbe (VADAY 1996, 151-152). A szegvári telepen előforduló egyetlen téglatöredék (86/4. objektum) kevés ahhoz, hogy funkciójával kapcsolatban bármi közelebbit megállapíthassunk, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 91/6. és a 84/24. objektumból előkerült vasbucák jelenléte valószínűsíti Vaday Andrea elképzelését annál is inkább, mivel a töredék méretei alapján nem tegula és nem falazótégla maradványa.

68 A használati agyagtárgyak mellett több esetben kerültek elő szivacsos, könnyűre égett kisebb-nagyobb agyagsalak darabok (83/1. ház, 83/2. ház, 90. sír, 86/3. objektum, 86/4. objektum, 88/2. objektum, 91/5. objektum, 91/6. objektum), tapasztástöredékek (83/2. ház, 84/22. objektum, 84/3. ház, 86/4. objektum), paticsok (84/16. objektum, 84/22. objektum, 86/3. objektum, 86/4. objektum) és kisebb égett agyagrögök (86/4. objektum, 91/2. objektum, 91/5. objektum). 67 Az oldal-, illetve aljtöredékből faragott, átfúratlan korongokkal kapcsolatban korábban fölmerült, hogy azok olykor nem „ orsókezdemények ", hanem esetleg játékhoz használt „zsetonok "; de egy lengyelországi kultikus helyen talált hasonló — nagy számú — korong alapján azt sem zárhatjuk ki, hogy olykor szakrális tevékenységhez is kötődtek (ISTVÁNOVITS 1999, 180). 68 A konzultációt a téglával kapcsolatban Mrciv Zsoltnak köszönjük!