A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

ISTVÁNOVITS Eszter – LŐRINCZY Gábor – PINTYE Gábor: A szegvár-oromdűlői császárkori telep

MFMÉ - StudArch 11 (2005) 51-114 A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter - LŐRINCZY Gábor - PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő. Az akkor meginduló és 1997-ig folytatott leletmentés során — amelynek célja az volt, hogy lehetőleg megelőzze a folyamatos, nagymértékű gépi homokkitermelést — mintegy 32 000 m

2-nyi összefüggő terület (1. kép 3) került feltárásra.

1 Egy - az előzetes közleményekben korai szarmata időszakra meghatározott — császárkori telep

2 mintegy félszáz objektuma,-' több sírcsoportból álló szarmata temető 260 temetkezése, 450 kora avar kori sír, valamint egy 372 temetkezést magában foglaló 10-11. századi temető (BENDE-LŐRINCZY 1997) került elő.

4 Jelen dolgozatunkban a területen feltárt császárkori telep anyagával foglalkozunk. 1980-ban az északkelet felől délnyugati irányba haladó, a homokkitermelést megelőző feltárás során került elő az első objektum. Ezt követően 1991-ig minden évben találtunk a korszakhoz tartozó objektumot. A parti homokvonulat, ahol a lelőhely található, a Körös-vidék déli vízgyűjtőjén húzódó Kórógy-meder Tisza, illetve Kontra-tói torkolata előtt 2 km-re, a meder délkeleti oldalán, a mai szabályozott Kórógycsatornától mintegy 500-800 méterre nyúlik el, a folyóvölggyel nagyjából párhuzamosan.

5 Tipikus példája az állandóan ingadozó szintű, alsószakasz jellegű folyók mentén, az itt uralkodó északnyugati szél által felhordott, ún. parti dűnének. A lelőhely tágabb környezete — eltekintve a területet egyértelműen meghatározó folyómedertől — alföldi síkság, amelyet csak igen nagy távolságban délkeletre váltanak fel szélvájta tavak és folyóparti mocsarak. A telepobjektumok a dombvonulat gerincén és északnyugati oldalában kerültek elő. A telep nem tekinthető teljesen feltártnak, mivel a homokbányászás kezdetén a lelőhely északkeleti végét megsemmisítették. Szélét két oldalon a feltárás során sikerült lehatárolni: délkeleten a domb gerincéig nyúlt, északnyugaton pedig a dombvonulat lábáig figyeltük meg maradványait. / Az ásatást Lörinczy Gábor vezette. A teriilet és a császárkori telep feltárása nem történhetett volna meg a kollégák és a régészhallgatók rendszeres és folyamatos segítsége nélkül. A feltárásban részt vett Galániha Márta. Istvánovits Eszter, Kulcsár Valéria és Vörös Gabriella régész. Szőke Agnes és Vidovics Teréz restaurátor. Dobó Bernadett segédrestaurátor, Czabarka Zsuzsa grafikus, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem egykori régészhallgatói, többségük ma már kolléga: Anders Alexandra, Acs Csilla, Balogh Csilla, Barna Judit, Bálint Marianna, Bánki Horváth Mihály, Bende Lívia, Béres Mária, Bodnár Katalin, Bolega Erika, Bozsik Katalin, Cseh Julianna, Farkas Csilla, Fischl Klára, Gallina Zsolt, Gáspár Judit, Gyucha Attila, Kertész Róbert, Koltay Miklós, Korom Anita, Kovács Tibor, Liska András, Ormándy János, Paszternák István, Pávai Éva, Polgár Zoltán, Pölös Andrea, Pusztai Tamás, Scheffer Krisztina, Szalontai Csaba, Tóth Katalin. Váradi Adél, Voicsek Vanda. A leletanyagot Vígh László (KJM) restaurálta. 2 Néhány késő bronzkori (Gáva-kultúra) edénytöredék került elö a császárkori objektumokból. Zárt bronzkori objektum azonban nem vált ismertté. 3 47 objektumot sikerült a leletanvag, illetve egyes objektumok szuperpozíciója alapján császárkorinak meghatározni. További 18 objektumban korhatározó leletanyag nem volt, csak állatcsont. Ezeket, valamint 15, leletanyag nélküli gödröt, amelyeknek a betöltése megegyezett a császárkori objektumokéval, szintén ide soroltuk. 4 A feltárásról szóló jelentések: ArchErt 109 (1982) 306-307; ArchErt 111 (1984) 273; ArchErt 112 (1985) 280; ArchErt 113 (1986) 279: ArchErt 114 115 (1987-88) 270; ArchErt 117 (1990) 128; RégFüz I. 35 (1982) 72; RégFüz 1. 36 (1983) 65; RégFüz 1. 37 (1984) 76; RégFüz 1. 38 (1985) 58-59; RégFüz I. 39 (1986) 60; RégFüz 1. 40 (1987) 60-61; RégFüz 1. 41 (1988) 56: RégFüz 1. 42 (1991) 50; LŐRINCZY 1992. 81; LŐRINCZYé. n.. 45. A telep leletanyaga a szentesi Koszta József Múzeum gyűjteményében 2002.1.1-700. leltári számon található. A táblarajzok Gera Ildikó és Boldog Zoltán munkái. 5 Szegvár környékének részletesebb földrajzi leírását Id. LŐRINCZY 2000. 51-52!