A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)
HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya: Sebastian Brather: Ethnische Interpretationen in der frühgeschichtlichen Archäologie
csak ritkán dichotóm, inkább a két nem közti szociális szerepek kicserélhetőségét tükrözi. Az utolsó nagy fejezetben a szerző arra a kérdésre keres választ, hogy lehetséges-e az írott források nélkül etnikai értelmezés. Az őskori társadalmakról a régészeti forrásanyagból nyert képünk csak önkényesen köthető össze egyes szellemi kategóriákkal, így pl. egy csoport összetartozását jellemző szimbólumaival (ha ilyenek egyáltalán léteztek!). A probléma mögött a közép-európai régészetben két egymással szemben álló kutatási irány és ezzel összefüggően bizonyos módszertani különbség áll: az egyik a történelemtudomány, a másik pedig a kultúrantropológia felé mutat. A szerző mindkét oldal mellett kiállva azon a véleményen van, hogy a mai régészet célja csak a kettő összekötése lehet. Csak így lehet a régészetet történelmi kultúrtudománynak (historische Kulturwissenschaft) tekinteni, amelyben a régészeti forrásanyag történelmi súlya és a kultúrantropológia összehasonlító elemzése egyesül. E vélemény alapján nyilvánvalóvá válik a mai német régészet módszertani iránya, amely középutat keres a klasszikus helyi kutatási hagyományok és a modern új elméletek között (hasonlóan EGGERT 2001, 8-30, 308-352). A magyar népvándorlás kori régészeti kutatásban jelenleg főleg a fenti strukturális alternatívákkal foglalkozó munkák és a módszertani alapokat kritikusan elemző tanulmányok hiánya figyelhető meg, pedig új irányú kritikus szemlélet perspektívája ebben rejtőzhet (LASZLOVSZKY-S1KLÓDI 1991). Egészében véve a könyv a szakma rendkívül sok érdekes és fontos módszertani kérdéskörét dolgozza fel, és nem feltétlenül új, de eddig következetesen össze nem foglalt kutatási perspektívákat mutat fel az etnikai interpretációk helyett, nem zárva ki azonban, kedvező körülmények esetén, ez utóbbi lehetőséget sem. Bár nem sorolható a könynyü olvasmányok közé, de kézikönyvként is használható egyes problémák bevezető és kritikus áttekintéséhez, remek irodalomlistával. Nem utolsósorban olyan szempontból is hasznos, hogy minden régész magába szállva elgondolkozhat azon, hol és hogyan kerülhet el egy-egy, eddig talán fel sem ismert módszertani zsákutcát. IRODALOM BRATHER 2004 Brather, S.: KleidungundIdentität im Grab. Gruppierungen innerhalb der Bevölkerung Pleidelsheim zur Merowingerzeit. ZI AM 32 (2004) 1-58. EGGERT2001 Egger, M. K.N.: Prähistorische Archäologie. Konzepte und Methoden. Tübingen-Basel 2001. HARDT 1996 Hardt, M.: Silbergeschirr als Gabe im Frühmiltelater. EAZ 37 (1996) 431-444. HEINRICH-TAMASKA 2005 Heinrich-Tamaska O.: Studien zu den awarenzeitlichen Tauschierarbeiten. MFMA 11, Innsbruck 2005. HEINZ-EGGERT-VEIT 2003 Zwischen Erklären und Verstehen? Beiträge zu den erkenntnistheoretischen Grundlagen archäologischer Interpretation. Hrsg.: Heinz, M. - Eggert, M. K. H. - Veit, U. Tübinger Arch Taschenbücher 2, New York-München-Berlin 2003. KISS 1987 Kiss, A.: Das Weiterleben der Gépiden in der Awarenzeit. In: Die Völker Südosteuropas im 6.-8. Jh. Hrsg.: Hansel, B. Südosteuropa Jb. 17, MünchenBerlin 1987, 187-218. LASZLOVSZKY-SIKLÓDI 1991 Laszlovszky, J. Siklódi Cs.: Archaeological Theory in Hungary since I960: Theories without theoretical Archaeology. In: Archaeological Theory in Europa. Hrsg.: Flodder, I. London-New York 1991, 272-296. POLLEX 2003 Pollex, A.: Die Totenhochzeit: Ein Beispiel zur Dekodierung slawischer Toteninventare mit Hilfe von Quellen zum neuzeitlichen Volksglauben. In: VEIT-KIENLIN-KÜMMEL-SCHMIDT 2003, 385-398. VEIT-KIENLIN-KÜMMEL-SCHMIDT 2003 Spuren und Botschaften: Interpretation materieller Kultur. Hrsg.: Veit, Li. - Kienlin, T. L. - Kümmel, Ch. - Schmidt, S. Tübinger Arch Taschenbücher 4, New York-München-Berlin 2003. Orsolya Heinrich-Tamáska Humboldt-Universität zu Berlin Lehrstuhl für Ur- und Frühgeschichte Hausvogteiplatz 5-7. D-10099 Berlin E-mail: orsheintam@arcor.de
