A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez III

A szűrőkanalak kimutatható használatának végén, illetve eltűnésüket követően átlyuggatott, kerek csüngők tűnnek fel.

16 A különböző miniatűr eszközök nyakláncban — ritkábban tarsolyban —, gyöngyök közt való feltűnése a kora avar kor végétől gyermek- és női sírokban egyaránt megfigyelhető. Egy, az avar kori miniatűr eszközöket (is) tárgyaló friss tanulmány (VIDA 2002)

17 a szokás avar környezetben való megjelenése mögött késő antik/germán hagyományt sejtet, a sűrűn átlyukasztott csüngők esetében azonban kétségek merülhetnek fel, a többségében közép avar kori darabok legjobb formai és kronológiai párhuzamai ugyanis steppei temetkezésekből ismertek,

18 sőt viseletük volgai bolgár sírok tanúsága szerint egészen a 9-10. századig népszerű (KH ALIKOVA-K AXAKOV 1977, Pl. II. 31/2, Pl. XIV. 508/10-11, Pl. XXI. 696/3; CHALIKOVA CHALIKOV 1981, Taf. VIII. 11). Mivel ilyen apró, kerek csüngök a kiskőrösi 74. sírban (LÁSZLÓ 1955, Pl. XXI. 7), a csengelei 23. sírban (TÖRÖK 1995, Pl. 2. 23/3) és a gerlai 13. temetkezésben (MRT 10. 105. t. 17) különböző típusú miniatűr eszközök társaságában kerültek elő, a szóban forgó átlyukasztott kerek amulettek is valamiféle eszközt kell, hogy jelképezzenek. Hasonló folyamat figyelhető meg a mindeddig kevésbé vizsgált piperetükrök esetében is. A közel másfél tucat példány ugyanis kb. a 7. század végéig keltezhető.

19 Helyükbe a kora avar kor végétől, majd döntően a közép avar korban olyan kerek ólom- vagy bronzcsüngők lépnek, amelyeken sok esetben még a mintaként szolgáló piperetükör sugaras háta vagy füle is jól felismerhető.

20 A fentiekhez hasonlóan idővel remélhetően további amulettek (PÁSZTOR 2003, 350) formai eredete is megfejthető lesz majd. A szürőkanalas sírok kísérőleleteként két olyan ékszertípus is szerepel, amelyekről nemrégiben születtek ugyan összefoglalások, az újabb leletek kapcsán azonban mégis érdemes röviden tárgyalni őket. A PA RT A-, ILLETVE FEJDISZEKROL A piperekészlettel vagy annak egyes eszközeivel rendelkező síregyüttesek közül a halimbai 165., a Kiszombor-E 17., a zillingtali 41. sír, valamint a hiteles megfigyelés nélküli, de feltehetően egy együttest alkotó iregszemcsei és a szegvár-oromdűlői A sír tartalmazott párta- vagy fejpántot díszítő véreteket. A női fejdíszekkel és azon belül a diadém- vagy pártadíszekkel áttekintő igénnyel és rövid kutatástörténettel nemrég megjelent rövid, de alapvető cikkében Garam Éva foglalkozott. Munkájában definiálta a fejdíszeket és ezeken belül a homlokon, a halántékon, illetve a koponya környékén előkerült préselt fémvereteket sorolta a pártadíszek közé. Mint kifejtette, a veretek funkcióját nem lehet egyértelműen meghatározni, mivel hajleszorító pántot, pártát vagy sapkaszegélyt egyaránt díszíthettek. Formájuk alapján háromkaréjos, ívelt oldalú és négyzet alakú véreteket különböztetett meg (GARAM 2005, 169-171). A pártás sírok Garam Éva — és őt megelőzően Gere László (GERE 1998, 71), valamint Peremi Ágo16 Bendegúz Tobias gyűjtését (TOBIAS 2001. 175) a következőkkel egészít h éljük ki: Zsély/Zelovce 260. sír (CILINSKÁ 1973. Taf. Xl.lll. 13). Gerla-Szakács-jÖld 1 13. sír (MRT 10. 105. t. 17). 17 A inunkéiban idézett kiskőrösi (Vágóhíd), csengelei és tiszafüredi példákon kívül azonban számos miniatűr eszköz ismert még: Lesencelomaj-Piroskereszl 39. sír/balta (PEREMI2000, 42). Tiszaigar. szórvány/balta (HAMPEL 1905. Fig. lOH). Gátér 150. sir/balta (KADA 1906. 146). Kiskőrös-Város alatt 126. sír/balta, kés és olló (LÁSZLÓ 1955. Fig. 36), Leithaprodersdorf 17. sir/balta (MITSCHA-MÄRHEIM 1957. Taf. HL 29). Kecel-Ilatár-dülö 27. sír/balta (CS. SÓS 1958, 18), Igar-Vámszőlőhegy I. sír7 balta (FÜLÖP 1988. Abb. 3. 2), Solymár-Dinnyehegy 2. sír/hal ta (TÖRÖK 1994. Taf. 111. 5), Gerla-Szakács-föld 1 13, sír/csipesz és kanál (MRT 10. 105. i. 17), Jászapáti-Nagyszállás 14. sír/fűrész (MADARAS 1994. Taf. 11. 14/1), Kenderes-Telekhalom 39. sír/kengyel /MADARAS 1991, 71). Csengele-Feketehalom 64. sír/fürész (TÖRÖK 1995. Pl. 4. 64/5), Szentes-Kaján 194. sír/kés (KOREK 1943. Taf. 22. 12). 18 Zmejska (KUZNECOV 1962. Ris. 5. 7), Észak-Kaukázus (PLETNEVA 1981. Ris. 64. 7), Borisovo (ERDÉLYI 1982. 6. kép). Skalistoje 258. sír ( VEJ M A R N-AJBA BIN 1993. Ris. 28. 11). Starokorsiin 57. sír (KAM1NSK1J 1987, Ris. 8. 25), Malaá Rázan 4. kurgán 3. sír (BAGAUTD1NOV BOGACEV ZUBOV1998, Ris. 18. 19), Brusány 7. kurgán 2. sír (BAGAUTDINOV BOGACEV ZUBOV 1998. Tahi. XXXIX. 4). 19 Felsorolásukat Id. Bendegúz Tobias: Awarenzeitliche Tascheninhalte und Gürtelhänge im Karpatenbecken (Manuskript). Wien 2003, 54-55! 20 Lelőhelyeik: Kölked-Feketekapu-A 159. és 522. sír (KISS 1996. Taf. 43: A 159/2. Taf. 91: A 522/3. 4). Andocs-Temető út 114. sír (GARAM 1972, Taf. 21. 48), Leithapodersdorf-Annakreuz 11. sír (MITSCHA-MÄRHEIM 1957. Taf. V. 2), Áporka-Ürbőpuszta 31. sír (BÓNA 1957, Taf. XXXVI. 16), Csepel-Háros 90. sir (NAGY 1998, Taf 117. 9()/4a-h), Alattyán-Tulát 161. sir (KOVRIG 1963. Taf. XIII. 22), Budakalász-Dunapart 634. sír (VIDA 2002. Taf. 6. 5), Halimba-Belátó-domb 15. sír (TÖRÖK /998. Taf. 2: 15/3).