A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

VÖRÖS István: A szegvár-oromdűlői császárkori telep állatcsontleletei

állatcsontlelet volt. Az állatcsontok felhalmozódása az objektumok helyzetétől és méretétől függetlenül rendkívül szélsőséges (2. táblázat): 1-5 db allatcsont. 16 objektumban (80/3., 81/28., 39., 83/1., 7., 84/11., 12., 16., 19., 23., 88/2., 6., 91/5., 6., 98/1. gödör, K­i árok), 8-18 db állatcsont: 11 objektumban (81/11., 84/6., 14., 15., 24., 86/2., 4., 87/3., 91/1., 3. gödör), 21­39 db állatcsont: 9 objektumban (83/2., 84/4., 86/5., 87/1., 2., 88/3., 5. gödör, 2., 3. ház), 61 db állatcsont: 1 objektumban (88/9. gödör), 104 db állatcsont: 1 objektumban (83/1. ház), 134-138 db állatcsont: 2 objektumban (84/13., 90/2. gödör), 320-347 db állat­csont: 2 objektumban (88/1., 88/8. gödör). Az állatcsontanyag aszimmetrikus topográfiai eloszlására jellemző, hogy 66%-a (1043 db) az utób­bi öt objektumból, 34%-a (535 db) pedig 37 objek­tumból származik. A háziállatfajok közül szarvasmarha 34 (az ob­jektumok 81%-ban), a juh 27 (64,3%), a ló és a sertés 18-18 (42,8%), a kutya 5 (12%), a szamár 1 objek­tumban fordult elő (2. táblázat). Mind az öt háziál­latfaj maradványa együtt, egyetlen helyen (84/13. gödör) került elő, 4 faj 7 objektumban, 3 faj 11 objek­tumban, 2 faj 14 objektumban és 1 faj 9 objektum­ban volt. A két ház (83/1., 84/3.) és hat gödör (81/39., 84/13., 84/15., 86/3., 4., 88/5.) hamus égett földréte­gében fekvő állatcsontok egy része barnára/feketére égett, illetve kalcinálódott. Az állatcsontanyag nagy része — a kutyamarad­ványok és a csonteszközök kivételével — bontási, illetve konyhai, étkezési ételmaradvány. A gazdasági haszonállatok között feltűnően sok az embrió és az újszülöttek maradványa (1., 3., 4. táblázat), ezek leírása és méretei külön szerepelnek. AZ ÁLLA TFAJOK RÖ VID ZOOLÓGIAI dELLEMZÉSE Szarvasmarha (455 db, 54 egyed) A fiatal és a kifejlett szarvasmarhaegyedek hosszú­csontjai — 8 db kivételével — apró darabokra tör­tek. A koponyák szintén széthasítva és összeroppan­va kerültek elő. A tehenek hosszú, keskeny koponyájának domború, egycsúcsú fejéle van. A 88/1. árokban fekvő szarvasmar­ha koponya homloka — a bal oldali szem üregperemtől medialisan — az állat letaglózásakor beszakadt. A bezú­zott homlokcsont töredezett darabjai a homloköböl alsó felületére tapadtak. A szarvcsapok kicsik. Egy öreg biká­nak ponty-fogazata (prognathia superior) volt. Több szarvasmarha szétbontott, „részleges csont­váza" került elő (tehén, bika — 83/1. ház, tehén — 84/6. obj., borjú, tehén — 84/13. obj.). A „részleges csontváz" itt azt jelenti, hogy minden esetben a törzs­régió (gerincoszlop-bordasor), két esetben pedig a lábvégek (mp-k, ph-k) csontmaradványai hiányoznak (Ld. 3. táblázat!). A szar vasmarhacsontok mérettartománya (5. táb­lázat) a következő (mm): alsó M3 korona h. szarvcsaptöredék h. humerus diaph. sz. humerus dist.epiph. sz. radius h. n-4 34-38, n-2 92-98, szarvcsapbázis nagy 0: 38., kis 0.: n-2 30-32, báziskörméret 107 (tehén), n-1 38 (bika), n-2 68-78 (tehén), n-1 260 (tehén), radius prox.epiph. sz. metacarpus h. metacarpus prox.epiph. sz. metacarpus dist.epiph. sz. tibia h. tibia prox.epiph. sz. tibia dist.epiph. sz. astragalus h. astragalus sz. calcaneus h. metatarsus h. metatarsus prox.epiph. sz. metatarsus dist.epiph. sz. phalangis I. h. phalangis II. h. n-4 73-82 (tehén-bika), n-2 183-213 (tehén-ökör), n-6 48-65 (48-51 tehén, 54-58 bika, 65 ökör), n-3 51-70(51 tehén, 62 bika, 70 ökör), n-2 354-355 (bika), n-2 97-98 (bika) n-9 55-70 (55-59 tehén, 61-70 bika), n-11 60-71 (60-69 tehén, 71 bika), n-12 43-50 (43-47 tehén, 50 bika), n-2 131-136 (bika), n-3 200-227 (200-213 te­hén, 227 bika), n-6 41,5-48 (41,5-45 tehén, 48 bika), n-4 47,5-58 (47,5-50 tehén, 57-58 bika), n-9 46-55 n-6 31,5-33 A mérhető szarvasmarhacsontok nemek szerinti darabmegoszlása: 35 tehén, 22 bika és 2 ökör. A hosszúcsontok hosszúságméretéből (MATOLCSI 1970) számított marmagasságok (7. táblázat): tehén 106,6-113,5 cm, bika 122,2-122,5 cm és ökör 127,5 (juv.) -134,8 cm. Az 54 szarvasmarhaegyed közül 31 egyed, 57,4% kifejlett (aduitus) életkorú, 23 egyed, 42,6%> pedig há­rom évnél fiatalabb állat. Ez utóbbiak közül 11 egyed fiatal (juvenilis), 4 egyed egy évesnél fiatalabb (in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom