A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

NAGY Márta: A halomsíros kultúra leletei Szentes környékén

A HALOMSÍROS KULTÚRA LELETEI SZENTES KÖRNYÉKÉN NAGY Márta Szentes-Nagyhegy azon lelőhelyek sorába tartozik, amelyek leletanyaga 1 évtizedeken keresztül jószeri­vel publikálatlan maradt. A Csongrád megye őskori lelőhelyeit 1932-ben számba vevő Zalotay Elemér leírta ugyan az előkerült leleteket, de képtáblákat nem közölt róluk (ZALOTAY 1932). Csallány Gábor 1929-ben kezdte ásatásait a területen, amelyen akko­riban is kisebb zártkertek voltak. Az ásatások során a temetkezések előkerülési helyét a kerttulajdonosok neve alapján különböztette meg, ugyanazon temetőn belül többször újrakezdve a sírok számozását. Az elő­került leletanyag azóta keveredett, és az újraleltáro­zás miatt az egyes tárgyak, leletegyüttesek sírokhoz kötése gyakran már nem is lehetséges. Első évben az ásatásra Musa János szőlöföldjén került sor, ahol egy avar temetőt tárt fel Csallány Gábor. Az előkerült 30 sír közül az 1-4. és a 7. sír késő bronzkori temetkezés volt. Az első négy sír anyaga azonban nem hiteles, ugyanis azokat a földtulajdonos bontotta ki, aki sze­rint nem volt csontváz a sírokban. 2 Zalotay Elemér szerint azonban ez nem bizonyos, hiszen ezek a sírok akár hamvasztásosak is lehettek, ami elkerülhette a laikus „feltáró" figyelmét (ZALOTAY 1932, 85). SZENTES-NAGYHEGY. A dELENSÉGEK ÉS A LELETANYAG LEÍRÁSA Szentes-Nagyhegy, Musa dános szőlője (1929) Az itt végzett ásatás bronzkori leleteiből csak a 2. sírról 3 található feljegyzés. 4 2. sír: Mell.: 1. Szürke színű, hengeres nyakú, nyo­mott gömbtestü, homorú talpon álló edény (1. kép 1). A nyakat a vállal két kis fül köti össze, velük ellentétes olda­lon, a vállon két felfelé álló, a hasvonalon négy lelógó bü­työk található. Ma.: 11 cm, pá.: 7,4 cm, fá.: 4,1 cm. Ltsz.: 54.195.63. 2. Elkeskenyedő, nyitott végű bronz karpe­rec-pár (1. kép 8-9), kerek átmetszetüek, bekarcolt vo­nalcsoportokkal díszítve. Átm.: 6,5 cm és 6,5 cm. Ltsz.: 54.195.64. 3. Patkó alakú, középen átfúrt bronzcsüngök (1. kép 2-3). Átm.: 3,3 cm és 3,5 cm. Ltsz.: 54.195^65. 4. Patkó alakú, középtájon átfúrt bronzcsüngök töredékei (1. kép 4-5). Átm.: 3 cm. Ltsz.: 54.195.66. 5. Bronzcsi­pesz (1. kép 6). 11.: 2,5 cm. Ltsz.: 54.195.67. 6. Három­szög átmetszetü bronzhuzal töredékei (1. kép 7). Ltsz.: 54.195.68. 7. sír: T.: ÉNy-DK. H.: 143 cm, m.: 120 cm. Mell.: 1. A koponya mellől egy díszes edény került elő. 2-3. A bal alsó karon két bronz karperec volt. 4. A két karperec körül patkó alakú bronzdíszek voltak sarkukkal egymás felé fordulva. 5 Szentes-Nagyhegy, Somogyi Lajos szőlője (1930) A következő évben a szomszédos Somogyi Lajos szőlőföldjén folyt az ásatás, ahol a 81, főleg gepida 1 A leletek a szentesi Koszta József Múzeumban találhatóak. KJM RégAd: 235-84. 2 Erről tanúskodik a temetőtérkép, amelyet Csallány Gábor készített. Ezen jelöli a négy sírt, és jelzi azt is, hogy ezek „ Musa úr által kerültek jeltárásra. " KJM RégAd: 386-92. 3 A sírról Zalotay megjegyzi, hogy az anyaga nem hiteles, mivel a földtulajdonos ,, bontotta jel ". A feltárás óta eltelt évtizedek során ennek a 2. sírnak és az 1930-ban feltárt 2. sírnak az anyaga egybe került, de szétválasztásuk nem ütközött nehézségbe, hiszen az 1930-as 2. sír csupán két darab szív alakú esüngőt tartalmazott. Tehát a fennmaradó anyag az 1929-ben féltárt sírból kerülhetett e/ő. 4 Mivel ennek a sírnak az anyagát Zalotay nem publikálta, és Csallány feljegyzései között sem találtam erre utaló megjegyzést, így kénytelen voltam a leltárkönyv bejegyzésére hivatkozni, amely egyértelműen a 2. számú sírba helyezi ezeket a leleteket. 5 E sír leleteinek azonosítására ma már nincs lehetőség, hiszen a többszöri leltározás következtében a leletek összekeveredhettek, és Csallány ásatási dokumentációjában sem ír ennek a sírnak a leleteiről, vagy pedig már elvesztek ezek a féljegyzések (ZALOTAY 1932. 85).

Next

/
Oldalképek
Tartalom