A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
V. SZABÓ Gábor: A tiszacsegei edénydepó. Újabb adatok a Tisza-vidéki késő bronzkori edénydeponálás szokásához
A késő bronzkor BD-HA-HB1 periódusaiban az edény depóknak három — egymástól markánsan elválasztható — típusa fordul elő az Alföld területén. 23 1. Nagy és közepes méretű tároló és tálaló edényeket tartalmazó depók. A szűkebb szájú, elsősorban folyadék tárolásra alkalmasabb és szélesebb szájú, talán szemes termény tárolására használt edénytípusokat egyaránt tartalmazó tiszacsegei (9. kép 1-19) és gyomai (KÉMENCZEI-GENITO 1990) (9. kép 20-26) leletegyüttesek tartoznak ebbe a kategóriába. A tiszacsegei depóban 4 közepes méretű tálaló és két kisebb, az asztali edények körébe sorolható edény is volt. 24 Mindkét leletegyüttes településen belüli gödörből került elő, edényeik valószínűleg a gödörben vagy közvetlenül a gödörbe helyezés előtt törtek össze. Ez a deponálási forma a pre-Gáva periódusra és a Gáva-kultúra időszakára egyaránt jellemző. 2. Egymagukban álló, díszes, nagy edények. Ebben az esetben egyetlen, nagyméretű, gondosan díszített edényt helyeznek el kis vagy közepes méretű gödrökbe. Térségünkből a tiszaladányi (10. kép 1-2) és a hódmezővásárhely-kopáncsi V. gödör (10. kép 3-4) (V. SZABÓ 1996, 6. kép 1, 31. kép l) leletei tartoznak ide. A kopáncsi gödörben az edényen kívül egy tapasztásdarab, egy őrlőkőtöredék és 3 különböző típusú edény jelentéktelen töredéke került még elő, a tiszaladányi objektum viszont a nagy edényen kívül más tárgyat nem tartalmazott. Feltehetően a Tiszától keletre eső térségekből ismert, bizonytalan lelőkörülményü, nagyméretű, ép edények zöme ebbe a kategóriába sorolható. Ez egyúttal megmagyarázná azt is, hogy mi az oka annak, hogy a Gáva-kultúra időszakából ilyen sok, egymagában a múzeumokba került, ép edényt ismerünk az urnának nevezett típuskategóriából. 25 Erre a deponálási formára az összes példát a HA2-HB1 periódusból, vagyis a Gáva-kultúra időszakából ismerjük. 3. Kisebb méretű ivó- és étkező edényekből és néhány nagyobb tálaló vagy tároló edényből álló készletek. Gyűjtőterületünkről ide sorolhatjuk az igrici (11. kép 1-37; HELLEBRANDT 1990), battonyai (12. kép 11-16) (KÁLLAY 1986) és tiszapüspöki (11. kép 38-65) leletegyütteseket. Ide tartozik összetétele alapján a BC és BD periódus fordulójára vagy a BD periódus elejére keltezhető debreceni edénydepó is (12. kép) (POROSZLAI 1982). 26 Ezeknek a depóknak az összetételére jellemző, hogy általában három-négyféle edénytípusból néhány nagyobb tároló vagy felszolgáló edényből, nagyméretű tálakból vagy korsókból, és jelentősebb számú kis és közepes méretű csészéből és tálból — állnak. 27 Minden esetben a kisméretű étkező- és ivóedények teszik ki legalább a kétharmadát a teljes készletnek. Az ide sorolható leletegyüttesek egyes darabjai legtöbbször típuskategóriájuk csúcsminőségét képviselik. A gondosan fényezett, finom soványítású, gazdagon díszített edények általában nem a tradicionális fazekasság hétköznapi formáit képviselik, hanem széles térségekben elterjedt, síkozott és árkolt díszítésükkel a fémedényekhez való hasonlóságra törekvő, „luxus" formákat mutatnak. 28 Az egyetlen, hiteles módon megfigyelt lelőkörülményü depó, a tiszapüspöki. Itt az összetört edények egy gödör aljának a kiöblösödésébe voltak 23 A szövegben elemzett edénydepókról Id. még a függeléket! 24 Gyoma: 5 csülogóra fényezett, fekete, szűk szájú tárolóedény, I széles szájú, magas tárolóedény; Tiszacsege: 13 nagyobb méretű tárolóedény, 4 közepes méretű tároló vagy tálaló edény és 2 kisebb edény. 25 Ilyenek pl: Biharugra (KEMENCZEI1984, Taf. CXXV. 23), Bodrogkeresztúr (KEMENCZEI 1984, Taf CXXXU1. 14). 26 Talán egy ilyen összetételű depó része volt a Debrecen-Haláppusztán bizonytalan leletkörülmények között előkerült, 6 db perem fölé húzott fülű csésze és egy korsó töredéke (KEMENCZEI 1984, 154, Taf. CXXV. 12-19), valamint a HA 1 periódusba datált szentes-belsőecseri 2. lelet (V. SZABÓ 1996, 10. kép). A debrecen-haláppusztai csészék valós időrendi helyzetére a Berveni/Börvély, illetve Nagykároly/Carei mellett feltárt, BD periódusra keltezhető településrészletek anyagában meglévő párhuzamaik világítanak rá (NÉMETI 1990, Fig. 3. 6, Fig. 5. 8, Fig. 15. 6). 27 Igrici: 19 csésze, 10 kis és közepes méretű tál, 3 nagyméretű tál, 5 közepes méretű tárolóedény; Tiszapüspöki: 14 csésze, 13 kis és közepes méretű tál, 1 nagyméretű tál, 1 közepes méretű tároló vagy szállító edény; Battonya: 11 csésze, 3 közepes méretű tál, 1 nagy tál, 1 korsószerű edény; Debrecen: 37füles bögre, 29 tál, 2 nagyobb méretű, tálszerű edény és egy nagyobb tárolóedény töredékei. 28 A Kárpát-medencében — Európa más területeihez hasonlóan — a késő rézkor óta megfigyelhető jelenség, hogy a közel-keleti és egei centrumok fémedényművességének terjedésével párhuzamosan, megjelennek az adott fémedényeket utánzó kerámiaförmák, illetve kerámiakészítési eljárások (SHERRATT-TAYLOR 1989, 106-115, 130).