A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

SÁNTA Gábor: A halomsíros kultúra leletei Zákányszék határában

tanyát három oldalról veszi körül. Bronzkori csere- perem, hármas vonalköteggel díszített urnatöredék péket a tanyától északra találtunk nagy számban, és jókora, schlickwurfos tárolóedény töredéke utal egy 30-40 m átmérőjű foltban. Megvastagodó tál- halomsíros lakosságra. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK Zákányszék határa kis kiterjedésű mikrorégió, ahol a részleges bejártság mellett is nagyszámú, a halomsíros időszakba keltezhető emlék vált ismertté. A nem több mint 5000 hektáros határ 8 lelőhelye nem várt településsűrűséget mutat (1. kép 4), ilyen gyakorisággal területünkön csupán a szarmata, az avar és a középkori települések fordulnak elő. A SzTE régészhallgatói terepbejárásaik során csaknem az egész megyéből gyűjtöttek adatokat, s az autópálya-feltárások megindulása is hozzájárult a településtörténeti kép tisztázásához.

18 A topográfiai szakdolgozatok adatai arra utalnak, hogy a lelőhelyek a Duna-Tisza közén sűrűsödnek, szinte minden település határában megtaláljuk nyomaikat, sok esetben többet is (1. kép 2). Telepnyomaik általában szarmata és kisebb részben avar anyaggal együtt kerülnek elő, ami mögött talán hasonló gazdálkodási mód (állattenyésztés) állhat. Az eddigiek alapján a telepeknek két típusa különül el. A telepnyomok zömét a tanyaszerü, valószínűleg rövid életű szállások alkotják, amelyek kiterjedése néhány 10 méter. Jóval ritkábbak, de annál intenzívebbek a nagy kiterjedésű települések. Hasonló település volt Algyő és Tápé határán is, amelyet a tápéi temető falujának vélnek (KÜRTI 1987, 68). Kevés adat utal rá, mégis feltehető, hogy a telepnyomok térbeli elhelyezkedése mikroszinten sem egyenletes, helyenként kisebb sűrűsödéseket mutat. Zákányszéken a magányos Ny/37, és K/7, lelőhelyeket leszámítva két csoport ismerhető fel: az egyik az Ördög-tanya, a K/32, és 38. lelőhely alkotta háromszög, a másik az Ny/69., 70., 72. lelőhelyet magában foglaló, zártabb alakulat. Ugyanez a zárt településstruktúra jelentkezik Csengelén (27-29. lh.) és Ásotthalmon, ahol egy tó körül kerültek elő a halomsíros kultúra nyomai, a temető közvetlen szomszédságában. Algyőn is hasonló jelenséget figyelt meg Béres Mária, aki kisebb, halomsíros kultúrába sorolható telepnyomokat talált a nagy kiterjedésű falu közelében. Itt paticsfalú építmény nyomai is előkerültek.

19 A Ny/69., 70., 72. helyszínek esetében a központi dombon elhelyezkedő temetőt mintegy félkörívben, 200-300 méter távolságban veszik körül a telepnyomok, közöttük pedig mocsaras, lapályos rész található.

20 Mivel egyazon korszakba keltezhetőek, elhelyezkedésük nem lehet véletlen. Joggal feltételezhetjük, hogy akik a telepeken laktak, a középen lévő temetőbe temetkeztek. A közösségek) lélekszáma a telepek gyér intenzitását figyelembe véve nem lehetett nagy. Vélhetően a temetkezés nagycsaládi rendjével találkozunk a halomsírosok dél-alföldi temetőiben, így Bogárzón, Kiskundorozsmán (FOLTINY 1957, 11-12), Tápén (TROGMAYER 1975).

21 A Kárpát-medencei halomsíros kultúra jellegzetességeiben régiónként eltérések tapasztalhatók. Sok jel utal arra, hogy a halomsíros kultúra kiskunsági lelőhelyeinek kerámiája tisztábban őrzi a közép-európai halomsíros kultúra fazekastradícióját, míg a tiszántúli lelőhelyek hagyományrendszere inkább a középső bronzkorban gyökerezik (KOVÁCS 1970; KOVÁCS 1981, 92-93; TROGMAYER 1975; TROGMAYER 1985, 4-7). Kiskunfélegyházán, a Kárpát-medencében negyedik alkalommal, sikerült két körárkos temetkezést találni, a korai halomsíros kultúra 13 sírós temetőjében (SOMOGYVÁRI 1992, 13-16,2-A. ábra). A kerámiaanyag formakincse, díszítései, kidolgozása a közép-dunai régióhoz köti ezt a területet. Az előkerült temetők sokkal kisebb sir18 Nagyjából a megye 60 százaléka van féldolgozva, illetve Békés megye azon járásai, melyet az MRT kötetei tartalmaznak. A bemutatott térkép (1. kép 2) a Csongrád megyei adatokra támaszkodik, de a gyűjtés egyelőre nem teljes körű. 19 Az idézett szakdolgozatok: Bálint M.: Asotthalom régészeti lelőhelyei. Szeged 1997; Béres M.: Algyő régészeti topográfiaija és településtörténete. Szeged 1983; Polgár Z.: Csengéié régészeti topogrcifiája és településtörténete. Szeged 1993. 20 Lényegében azonos renddel találkozunk Ásotthalmon. A Bilisicsi-tó mellett került elő a halomsíros temető és két telep nyoma (TÖMÖRKÉNY 1902, 373-374; Bálint M.: Ásotthalom... 8, 102-103). 21 Ezek kis temetők, egy-két tucat sírral. Lehetnek kiscsaládok hosszabb időn át használt temetői is. A kultúra területének északi részein a népesség inkább nagy temetőkbe temetkezett, hasonlóan a tápéihoz. A (feltételezett) nagycsaládokat a nagyobb temetőkben a sírcsoportok jelenthetik (KO VÁCS1966, 190; TROGMA YER 1983, 90), de már csak a kultúra sokszínű temetkezési szokásai miatt sem mondhatunk biztosat erről (KOVÁCS 1966, 188-189).