A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

TROGMAYER Ottó: Ötven év múltán

1988-ban a József Attila Tudományegyetemmel kötött szerződésünk lehetővé tette, hogy a régészképzésjelentős része a múzeumban történjen. E szerződés ismét emelte intézményünk tudományos rangját. A kilencvenes évek kezdetétől a vázolt folyamat megtört, megtorpant, majd csaknem visszájára fordult. Az új tulajdoni törvény, a híres-hírhedt XXXIII. a megyei közgyűlések tulajdonába adta a műkincseket is anélkül, hogy fenntartásukról, további gyűjtésükről gondoskodott volna. Lassan tizenöt éve nyögjük e meggondolatlan rendelkezés igáját. A nagy építkezések beruházási költségeinek 9 ezreléke csak időszakos megoldást jelent, s attól lehet tartani, hogy néhány éven belül jelentős leépítésre kerül sor. Meg kellett válni a képtártól, az Emlékparktól, eredményként a Vár sokadszori (remélhetőleg végleges) felújítását és egy központi raktár megvásárlását könyvelhetjük el. Időnként a felügyelet, pontosabban tulajdonos szemlélete is sok kívánnivalót hagyott maga után. 1953-ban a költségvetés 330 690 forintot tett ki, 2004-ben pedig 395 844 000 forintot jelentett, ehhez jött még az említett kilenc ezrelék, amely már milliárd fölé emelte az összeget. Ne feledjük, csalósak a számok, ki-ki kedve szerint számolja át tojás, benzin, kenyér vagy hús árában. A tudományos kutatók létszáma 2004-ben: geológus 1; zoológus 2; régész 9; történész 5; numizmata 1; néprajzos 3; művészettörténész 1; irodalomtörténész 1. A restaurátorok száma 7; könyvtáros 2; egyéb tudományos alkalmazott 2; ügyviteli alkalmazott 12. Egyedileg leltározott tárgyak száma 313 971, ehhez jön a szekrénykataszterben nyilvántartott 422 165 műtárgy. A könyvtár több mint ötvenezer kötetet őriz. Kutatóinknak összesen 80 tanulmánya jelent meg 2004-ben. Összegzésként, a sok panasz ellenére úgy vélem, hogy múzeumunk az utóbbi ötven évben többet fejlődött mint az előző hetvenben. Lehet, hogy ez a megváltozott technikai, gazdasági világrend következménye, ámde nem az ok, hanem az eredmény a fontos. Remélem, s kívánom, hogy a következő ötven év még gazdagabb sikereiről számoljon be a szerencsés utód.