A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

GALLINA Zsolt – MOLNÁR István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd)

gödrének mérete. Mint arra a későbbiekben majd utalunk, a ház valódi alapterülete és a veremház lemélyített gödrének területe nem valószínű, hogy megegyezett egymással (SABJÁN 1999)! Berendezési elemek A bejárat. A bejárat helye kevés alkalommal határozható meg pontosan. Sokszor csak bizonyos jelenségekből következtethetünk rá (fal kiugrása, cölöplyukak, vastagabb sárréteg, rézsűs fal, sekélyebb járószint). Úgy tűnik, néha prekoncepció alapján valószínűsítik megszokott helyére, a kemencével szemben, a hosszú oldalra. Az általunk vizsgált lelőhely épületeinek bejáratát több esetben sikerült megfigyelnünk. A bejárat vagy meneteles (1., 4., 12.) vagy lépcsős (8., 10., 13.?) volt. Több esetben a DK-i sarokban (5.?, 8., 10.), egy-egy esetben a DNy-i (4.), az ÉNy-i sarokban (12.), esetleg az ÉNy-i (2.?, talán 13.?), illetve a DNy-i oldalon (13.?) helyezkedett el. A 8., 10. háznál a kemence mellett, a 2., 6., 13. objektumoknál feltehetően a kemencével szemben találtuk meg. Két épület esetében az É-i (ÉNy-i) sarok mellett (1. második periódus, 12.), egy esetben pedig feltehetően az ÉNy-i oldalon (2.) alakították a bejáratot. Megjegyezzük, hogy a É-i bejárat viszonylag ritka az Árpád-korban.

9 A bejáratok egy részét a rövid oldalon építették meg (4., 8., 10. és feltehetően 2., 5., 6., 13. épületek esetében). Két esetben a kemence a bejárat mellett helyezkedett el (8., 10.). Ez a megoldás már egy fejlettebb lakáskultúra irányába történő elmozdulást jelent, mivel így a fűtés nagyobb hatásfokú lett, ugyanis az összetett bejárat, előtér alkalmazása mellett egyfajta melegfüggöny képződött a lakótér előtt. Ennek történelmi hátteréül idézhetjük, hogy a 10. századtól zajlott le Kelet-Európában az a folyamat, amelynek során a többnyire kerek, agyagból épített kemence hátulról a bejárat mellé kerül, szájjal a bejárat felé (RAPPOPORT 1975, 152; FODOR 1977a, 285-288). Hazánk területén, elsősorban a Duna-kanyar környékén, valamint az Észak-Dunántúlon és a Kisalföldön már a kora Árpád-kortól megjelentek a rövid oldali, elsősorban meneteles bejárattal és általában a bejárat mellett elhelyezkedő, leginkább négyszögletes kőkemencével rendelkező házak (BALASSA 1985, 64; FODOR 1989, 23-25). Az ÉK-i térségben a 12. századtól válik elterjedtté ez a háztípus (BALASSA 1989a, 68-69). Ugyanakkor az Alföldön is ismert ekkortól ez az épülettípus.

10 A 8., 10. és feltehetően a 13. épület esetében az objektum síkjából kissé kiugró, lépcsős bejárat nyomát fedeztük fel, amelynek számos párhuzamát találhatjuk meg a szakirodalomban.

11 Meneteles bejárat nyomát az 1., 4., 12. házakban tudtuk megfigyelni. Ez is igen gyakori, hiszen hasonló szerkezetű bejáratot számos helyről ismerünk.

12 E megoldás a lakóházaknál is előfordul, de főleg a gazdasági épületekre, földólakra, -istállókra jellemző m

2 (RégFüz I. No. 32 (1979) 99), Tiszafüred-Majoroson 16,5 m

1 (FODOR 1989, 23), Szeren 16,6 m

2 (VÁLYí 1986a, 124), Lajosmizsén 16,8 m

2 (V. SZÉKELY 1990, 54), Majson (RégFüz I. No. 20(1967) 92) és Hajdúdorogon I7,6m

2 (RégFüz I. No. 46(1993) 64-65), Hajdúböszörményen 17,8 m

2 (RégFüz I. No. 33 (1980) 79-80), Tiszalök-Rázomon 18 m

2 (MÉRI 1952, 58; MÉRJ 1964, 66), Kiskunhalas-Zöldhalmon 20,5 m

2 (B1CZÓ 1984a, 159-167), Tiszaeszlár-Bashalmon 22,4 m

2 (KOVALOVSZKI1980, 30-31; KOVALOVSZKL 1980, 30-31), Ógyalla-Bagotán/Hurbanovo-Bohata (Sk) 22,5 m

2 (HABOVSTIAK 1961, 463-464), Tatabánya-Dózsakertben 24 m

2 (RégFüzI. No. 28 (1975) 91-92), Ordacsehi-Bugaszeg (M7/S-29. lh) 35-55 m

2 (NAGYf-GALLINA-MOLNÁR-SKRJBA 2001, 184-220) alapterületű épület(ek)et tártak fel. 9 E-ÉNy-i oldali bejárat került elő például Dunaújvárosban (BÓNA 1973, 18), Nyíregyháza-Felsősimán (NÉMETH 1973, 22), Kéménden/Kamenin (Sk) (NEVÍZÁNSZKY1982. V-VI1. t.) és Hajdúdorog-Kati-dűlőben (RégFüz I. No. 46 (1993) 65-66). Szer 1., 3. ház (VÁLYI1986, 224) és talán Tiszafúred-Morotvapart l/l5. ház (LASZLOVSZKY1991, 317) esetében is ilyen bejárat valószínűsíthető. 10 Például Tiszalök-Rázompuszta 12. századi (MÉRI 1952. 58-62) és Tiszajüred-Majoros 12. századi telepén (FODOR 1989, 23-25). 11 Kardoskút-Hatablak (MÉRI 1952; MÉRI 1964, 10 skk., 3. kép), Dunaújváros (BÓNA 1973, 20), Doboz (KOVALOVSZKI 1975, 208), Tiszaeszlár-Bashalom (KOVALOVSZKI 1980, 41), Visegrád-Várkert (KOVALOVSZKI 1986, lelőhelytérkép), Tatabánya-Dózsakert (VÉKONY 1988, 285-286), Soroksár-Várhegy (IRÁSNÉ MELIS 1992a, 48, 17. j.), Kerekegyháza (1RÁSNÉ MEL1S 1992, 76-97), Törökbálint-Kukoricadűlő (NYÉKHELYI 1992, 175), Hajdúdorog-Kati-dűlő (RégFüz I. No. 46 (1993) 64). Budapest-Rákospalota, Újmajor (RégFüzI. No. 49 (1997) 85) stb. Lelőhelyünkhöz hasonlóan Visegrád-Várkert 10-11. századi településén a lépcsős bejáratok kinyúltak a házból, az utolsó lépcsőt néha a házban alakították ki (KOVALOVSZKI 1986, 61-63). 12 Tiszalök-Rázompuszta (MÉRI 1952, 58; MÉRI 1964, 11), Dunaújváros (BÓNA 1973, 16), Pilismarót-Szobi rév (KEMENCZEISTANCZ/K1979, 7-15), Kéménd/Kamenín (Sk) (NEVÍZÁNSZKY 1982, 75), Visegrád-Várkert (KOVALOVSZKI 1986, 62), Nyitra/Nitra (Sk) (LISZKA 1986, 157), Tiszajüred-Majoros (FODOR 1989, 23-25), Szigetszentmiklós-Üdülősor (IRÁSNÉ MELIS 1992a, 43), Kis-