A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

VÖRÖS István: Sándorfalva-Eperjes Honfoglalás kori temető állatcsontleletei

zat a corpus méreteihez képest „kicsi". Az Mi-ek koronái alacsonyak, a hosszú gyökerei vastagok. 3. Törzs: 6 db (I-VI.) vert. cervicalis, 13 db (I—XIII.) vert. thoracalis, 7 db (I-VII.) vert. lumbalis (fis. h.: 225 mm), 3 db (I-III., összecsontosodott), o. sacrum (h.: 56, cran.sz. 55 mm), 8 db (I—VIII.) vert. caudalis, 22 db costa fr., 6 db stenebr, peniscsont (o. priapi fragm.). 4. Végtagok (2. kép): mellső lábak: dext. scapula, sin.-dext. hum-rad./ulna, 6 carpus, 4 sin. (I-II., IV—V.) 5 dext. (I-V.), metacarpus; hátulsó lábak: sin.-dext. pelvis-fem-tib./ftb.-astragalus/calcaneus, 2 tarsus, 3 sin. (III—V.) — 3 dext. (Il-IV.) metatarsus. Mellső és hátulsó 7 db o. ph. I—II, 2 db o. ph. III. Mandibulaméretek (mm): 1. teljes h.: 175; 2. angulus sz.: 48; 3. ramus ma.: 67; 4. corpus ma.: P2/3-nél 24; 5. corpus ma.: M3-nál 33; 6. corpus v.: 14; 7. zápfogsor h.: 87; 8. premolaris fogsor h.: 47; 9. molaris fogsor h.: 43; 10. Mi corona h.: 25. Pelvisméretek (mm): teljes h.: 174; acetabulum átm.: 27; ala. o. ilium sz.: 44; corpus ilium ma.: 23,5; v. 12. Neme: a peniscsont megléte alapján hím. Életkora: kifejlett (5 évesnél idősebb). Marmagassága: a 10 hosszúcsont hosszméretéből számított (KOUDELKA 1886) marmagassági átlag 64,3 cm. A far magassága mintegy 3 cm-rel alacsonyabb a mellső lábaknál mért marmagasságnál. A kutya fajta (típus) jellege: a mandibula morfológiája és mérete, valamint a postcranialis csontok méretei alapján a nagytestű őrző-védő kutyák típusába tartozik. A koponya összeroppant, emiatt nem állapítható meg, hogy milyen volt a profilvonala, illetve a stop jellege és helyzete sem. Jelen esetben a koponya formájának és a profilvonal alakulásának ismeretében lehetne eldönteni, hogy a sándorfal vai kutya a dog - C. f. inostranzeni (ANUCHIN 1882) vagy a juhászkutya - C. f. matris-optimae (JEITTELES 1877) alakkörébe tartozik. Pathologia: a jobb oldali könyökízületben (1. kép 2) krónikus gyulladást követő porcpusztulással és csontfelrakódással együtt járó elváltozások találhatóak: - a radius és az ulna között a belső oldalon taraj szerű crista interossea alakult ki, - az ulna félhold alakú bemetszésének (inc. semilunaris) belső peremén exostozis szalag húzódik, - a radius prox. epiph. ízületi felületén a proc. coronoideus dorsalis peremén proximalis irányú, kampószerű nyúlvány (exostosis) alakult ki, - a humerus dist. trochleája kiszélesedett, a medialis felületén a radius prox. csontkinövése az ízületi porcot fényesre marta, koptatta, - a humerus dist. epicondylus lateralis oldalán ventralis irányú exostosis-tarajok fejlődtek. A kutya könyökízületének gennyes gyulladása (arthritis cubiti suppurativa) súlyos sántaságot eredményezhetett. A betegség előrehaladtával a könyökízületet alkotó csontok mozgásukban fokozatosan korlátozottá váltak. HONFOGLALÁS KORI KUTYA TEMETKEZESEK 1. Hajdúdorog-Gyúlás (1993-95) — a temető K-i oldalán kutyasír, 2. Karos III. temető (1988-89) — kutyasír, 3. Kóka (1906) — lovassírban „kutyakoponya" (VÖRÖS 1990, 131), 4. Magyarhomorog (1962) — a 15. férfisírba ásott gödörben farkascsontváz (VÖRÖS 1990, 131), 5. Nagyhalász-Ki s Zomborhegy (1908) — 3 „kutyás sír" (VÖRÖS 1990, 132), 6. Novaj-Földvár-halom (1897) — lovassírban „kutya" (VÖRÖS 1990, 132), 7. Piliny-Leshegy (1871) — 2 lovassírban „kutyacsontváz" (VÖRÖS 1990, 132), 8. Rakamaz-Túróczi-part (1964) — a temető D-i szélén, a 7. sír mellett „kutyacsontváz" (VÖRÖS 2001, 593), 9. Rakamaz-Strázsa-halom (1974) — a temető D-i részén feldúlt sírokból „kutyakoponya" (VÖRÖS 2001, 593), 10. Szeged-Öthalom (1879) — 3 lovassírban „kutyaváz" (VÖRÖS 1990, 133), 11. Szikszó-Vadász-patakpart (1979) — lovassír mellett „kutyacsontváz" (VÖRÖS 1991,184,45. j.), 12. Tiszaeszlár-Bashalom II. temető (1958) — a temető D-i részén húzódó árokban 3 „kutyacsontváz" (VÖRÖS 2001, 593).