A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

HORVÁTH Ciprián: Láncékszerek a honfoglalás kori leletanyagban

letekről kerültek elő (5. kép 1). 3. Kerek, huzalból készült, egyes

6 vagy kettős szálú,

7 egyes vagy dupla

8 szemekből álló láncok. A dupla, illetve a kettős szálú szemek agyaga ezüst, az egyeseké bronz (1. kép 5; 2. kép 4). Használatukkal főként a 10. században számolhatunk, annak első felében már megtalálhatók. Használati idejük végét a halimbai 296. sírból származó láncdarabka jelentheti, mely a 11. század végére/12, század elejére keltezhető. Egy példány kivételével a Dunától keletre eső részekre jellemzőek (5. kép 2). A más típusú láncok - pl. körte vagy S alakú szemekből álló lánc, duplán hurkolt lánc — alacsony számuk miatt nem alkalmasak önálló csoportnak, valamint arra sem, hogy használatuk idejére vonatkozólag következtetéseket vonjunk le. VISELETI MOD Nehezebb feladatot jelent a láncok viseleti módjának rekonstruálása, mivel azok jelentős része bolygatott sírból vagy szórványként került elő, csak ritkán adva lehetőséget funkciójának biztos meghatározására. Meglehetősen kevés a hitelesen feltárt sír, melyek számunkra kiindulópontul szolgálhatnak.

9 A hitelesen feltárt — s az elhunyttal többnyire a viseleti módnak megfelelően eltemetett láncokat tartalmazó — sírok megfigyelései mellett a láncok kivitele, formái is segítséget nyújthatnak azok viseleti módjának meghatározásához. Megkönnyítik a rekonstrukciót azok az esetek, ahol a lánc gömbsorcsüngős fülbevalóba/fülbevalókba akasztva, vagy azzal/azokkal együtt kerül elő, meghatározva azok viseleti módját, a mellen elől vagy a tarkón hámi viselve. Ugyancsak segítik a láncok felhasználási módjának pontosabb meghatározását azok az esetek, amikor az előkerült jó állapotú láncok tulajdonságai — pl. méretük, csüngők helyzete — sokat elárulnak viseleti módjukról, esetenként kizárva valamilyen funkcióban való felhasználásuk lehetőségét. Az előkerült láncokat — felhasználási módjuk szerint — az alábbi csoportokra bonthatjuk: Karláncok A honfoglaló magyarságnál általános huzal-, illetve lemezkarperecekhez hasonlítva a számuk elenyésző, mindössze 4 db, karláncot tartalmazó sírról van tudomásom. A Budakeszi-barackos-dülői 39. sírban a női váz jobb alkarján, a karos-eperjesszögi III. temető 16. sírjában a gyermekváz bal alkarcsontjánál, a tiszaeszlár-dióskerti 7. sírban a női váz két alkarján feküdt l-l lánc, a harta-freifelti 13. sírban nyugvó női váznak pedig jobb alkarcsontjánál került elő egy lánc

10 (1. kép 2-3, 5). Karláncok csak női és gyermeksírokból kerültek elő, a csuklón vagy az alkaron. Viseleti módjukkal kapcsolatban biztosan megállapítható, hogy a csuklón viselték ékszerként, a gyengébb láncoknak ruhaujj leszorító szerepük valószínűsíthetően nem volt. Keltezésre alkalmas pénz a karosi III. temetőből nem került elő; a Budakeszi temető 2. sírjában 2 db Otto rex (936-962) érme volt; míg a tiszaeszlár-dióskerti temetőből II. Nicophorus (963969) vereté került elő. A budakeszi temető használati idejét Erdélyi István a 900-970-es évek közé helyezi (ERDÉLYI 1993, 151). A 39. sírból előkerült kéttagú csüngős kaftánvereteket a 920-as évektől a 11. század első negyedéig használták (MESTERHÁZY 1990, 249-250). A karosi III. temető sírjainak zömét Révész László a 10. század első felére keltezi (RÉVÉSZ 1996, 197; RÉVÉSZ 1998, 526). A tiszaeszlár-dióskerti 7. sírban talált B típusú gömbsorcsüngős fülbevalók használata 895-900-as évektől Szent István uralkodásának végéig terjedő időszakra tehető (RÉVÉSZ 1988, 149). A temető az átfúrt érem alapján — amely legkorábban valószínűleg a 6 Malimba 296. sír; Karos-Eperjesszög III/l 6. sír. 7 Kunszentmárton. 8 Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskút 7. sír. 9 Budakeszi-Barackos-dűlő39. sír; Csekej/Cakajovce (Sk) 762. sír; Galánta-Papföld/Galanta (Sk) 13. sír; Gáva-Vásártér 33. sír; Győr-Téglavető-dűlő 47, sír; Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskút 7. sír; Halimba-Cseres 182., 296. sír; Ikervár 15., 111., 112., 118. sír; Karos-Eperjesszög 111/16. sír; Kistokaj-Homokbánya 5. sír; Mezőzombor-Bálványdomb 4. sír; Mözs-Szárazdomb 25. sír; Ptuj-Vár/Ptuj (Sk) 13. sír; Sárbogárd-Tringer-tanya 24. sír; Sóshartyán-Hosszútető30. sír; Szentes-Derekegyházi oldal 5. sír; Székesfehérvár-Rádiótelep 27., 35. sír; Szimő/Zemnon (Sk) 26. sír; TiszaeszlárDióskert 7. sír; Tiszaeszlár- Vörösmarty u. 3. sír; Tiszanána-Cseh-tanya 25. sír. 10 A sír közöletlen, dokumentációjába Langó Péter szívességéből betekinthettem, amit ezúton is szeretnék megköszönni.