A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához) - Appendix. KÓBOR Balázs: A Mindszent-Koszorús-dűlő lelőhely 2. és 3. sírjában feltárt ezüsttárgyak anyagvizsgálata

APPENDIX A MINDSZENT-KOSZORÚS-DŰLŐ LELŐHELY2. ÉS 3. SÍRJÁBAN FELTÁRT EZÜSTTÁRGYAK ANYAGVIZSGÁLATA KÓBOR Balázs Mindszent-Koszorus-dulo, Csernak János 252. sz. tanya földjén 1936-ban Csallány Gábor 3 honfoglalás kori sírt tárt fel. A lelőhelyen Bálint Csanád 1969-ben hitelesítő feltárást végzett, amely során a 2. sírból újabb leletek kerültek elő. A régészeti leletek között összesen 4 ezüsttárgy került elő: 2 db 10. századi észak-itáliai ezüstpénz és 2 db kisméretű, lemezes ezüstveret. A 4 tárgy roncsolásmentes anyagösszetétel-vizsgálatát kvalitatív mérési eredményt szolgáltató energiadiszperzív röntgenfluoreszcens (ED-XRF) elemzéssel, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén végeztük el.

1 Sírszám Tárgy Leltári szám 2. sír Ezüstveret KJM 2000.2.2.a. 2. sír Ezüstveret KJM 2000.2.2.D. 3. sír Ezüstérme II. Lothar (945-950) (CNI V, 39:1) KJM 57.87.7. 3. sír Ezüstérme Provence-i Hugo (926-931) (CNI V, 36:3) KJM 57.87.6. 1. táblázat: A vizsgálat tárgyát képező négy fémtárgy Tabelle 1: Die vier untersuchten Metallgegenstände VIZSGÁL A TI MÓDSZER A röntgenfluoreszcens módszer, jellegénél fogva, nem alkalmas a vizsgálati tárgy pontos kvantitatív összetételének meghatározására, csak az abban előforduló, és a röntgensugár útjába eső legfontosabb elemek kvalitatív kimutatására használjuk (KÓBOR 2003, 329 KURUNCZI-LANGÓ 2000, 210). Ebből következően e módszer detektálható és lényeges összetételbeli elemeltérések esetén alkalmas csak arra, hogy az azonos és eltérő anyagú tárgyakat megkülönböztessük egymástól. Hasonló elemösszetétel esetén a röntgenspektrumok intenzitáscsúcsainak területi összehasonlításával mutathatunk ki lényeges, de kvantitatíve nem pontosan mérhető különbségeket és hasonlóságokat.

2 VIZSGALA TI EREDMÉNYEK A fenti módszert alkalmazva a Mindszent-Koszorús-dülő lelőhelyről származó tárgyak esetében a következő megállapítások tehetőek. Mindkét pénzérme esetében ugyanaz az elemkészlet mutatható ki: ezüst (Ag), réz (Cu), cink (Zn), ólom (Pb), arany (Au) és vas (Fe), mely alapján feltehető, hogy alapanyaguk azonos volt. A röntgenspektrumból egyéb ötvöző vagy szennyező elem jelenléte nem bizonyítható, illetve nem különíthető el. II. Lothar pénze egyértelműen tisztább ezüstnek minősül Provence-i Hugo véreiénél, magasabb Ag és alacsonyabb Cu és Zn tartalmával. E három fém adja az érmék ötvözetének fő anyagát, az Au és az Fe minden bizonnyal szennyező elem, a kisebb mennyiségű Pb-ról pedig nem állítható teljes bizonyossággal, hogy ötvözőanyagként vagy szennyező elemként került a fémanyagba. Kurunczi Sándor és Langó Péter 2000-ben értékes cikket közölt (KURUNCZI-LANGÓ 2000) honfoglalás kori ezüsttárgyak — közöttük 10. századi észak-itáliai ezüstpénzek (KURUNCZI-LANGÓ 2000, 212, 216) — szintén röntgenfluoreszcens módszerrel készült anyagvizsgálatáról. Bár eredményeik a fentebb már részletezett okok miatt kvantitatíve nem összevethetőek vizsgálataink eredményeivel, fontos megjegyeznünk, hogy a szerzők által vizsgált Berengar Rex ezüstérmék, jóllehet egymással sem azonos összetételüek, alacsony Fe és Pb tartalmukkal és jelentős Zn és Cu ötvözőanyag-tartalmukkal

3 mindenképpen hasonlóak az általunk vizsgáltakhoz. Ez erősítheti azt a feltevést, hogy a korabeli észak-itáliai pénzverő műhelyek hosszabb ideig változatlan és megközelítőleg hasonló összetételű ezüst-ötvözeteket használtak. 1 Mérési műszerállandók: NZA-8500 tip. analizátor, mérési sáv: 0-40 keV, sugárforrás: Mo 45 kV, 4mA, blende: 0,1 mm, idő: 4 sec. Regisztrálás: X= 1/100 Y=l/50 =lk. Az általunk használt technikai háttérrel csak a Si-nál magasabb rendszámú elemek vizsgálhatók. 2 A kapott eredmények nem nyomelemnyi koncentráció esetén más, ismert összetételű és hasonló kémiai kötésben lévő anyagok, ötvözetek standardként való hasznalatával, a röntgenspektrumok intenzitás-csúcsainak területi összehasonlításával és kellő gyakorlati tapasztalattal „szemikvantitatívvá " tehetők ugyan, mégis javasoljuk a jövőben ezeknek az ismeretlen összetételű fémtárgyaknak a sokkal pontosabb és összevethetőbb mérési eredményt szolgáltató — bár költségesebb — elektron-mikroszondás vagy ICP-tömegspektrometriás vizsgálatát. 3 Az egyetlen különbség, hogy a Kurunczi-Langó-cikkben vizsgált érmék némi Wo-t is tartalmaznak (KURUNCZI-LANGÓ2000, 212).