A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához) - Appendix. MENDE Balázs Gusztáv: A Mindszent-Koszorús-dűlőn feltárt 2. számú honfoglalás kori sír antropológiai adatainak összefoglalása

APPENDIX A MINDSZENT-KOSZORÚS-DŰLŐN FELTÁRT 2. SZÁMÚ HONFOGLALÁS KORI SÍR ANTROPOLÓGIAI ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA MENDE Balázs Gusztáv A Mindszent-Koszorúsdűlő, Csernák János 252. sz. tanya lelőhelyen 1936-ban három honfoglalás kori sír került elő. A temetőt publikáló Csallány Gábor adatai szerint az 1. és 3. sírban két gyermek váza feküdt, míg a 2. sírban egy felnőtt férfi csontjai. Az antropológiai leletanyag — köztük az 1968-ban a 2. sírban újból feltárt csontok — elveszett, így vizsgálatuk nem lehetséges. A 2. számú sírban talált koponya elemzését — más honfoglalás kori csontvázakkal együtt — Malán Mihály közölte (MALÁN 1941, 198). Vizsgálatait a kor morfológiai jellemzési rendszerének megfelelően és Martin mérési technikájával és kategóriáival végezte. A jellemzés nagyon pontos, részletekbe menő, néhány megállapítása azonban ellentétes a maga közölte mérési adatokkal. Az adatok helyesbítését az teszi lehetővé, hogy három nézetben elkészített fotót is mellékelt a cikkhez (MALÁN 1941, 1. T. 1-3, 3. KÉP), amely alapján az apróbb félreértések megalapozottan helyesbíthetők (4. kép 1-3). Emellett a mért abszolút és a számított indexadatok csoportosításában Martin rendszerét (MARTIN-SALLER 1957) követte, amely nem teljesen vág egybe a jelenleg használatos kategorizálással (ALEKSEEV-DEBEC 1964). Ezért az említett közlés rövid összefoglalóját a helyesbített adatokkal adjuk közre. A mindszenti 2. számú sír csontvázanyagából csak a koponya került vizsgálatra, a vázcsontozat nem. A koponya egy 20-25 éves fiatal férfi csontozatához tartozhatott, az elhalálozási életkor az alsó hármas moláris eruptiója alapján lett meghatározva. A vázcsontokról Malán nem tesz említést, ugyanakkor Csallány adatai szerint 168 cm-es sírban mért testmagasságot ad meg, ez Martin testmagasság-kategóriái szerint a Malán által említett magas kategória helyett a nagyközepes termetértékek közé esik. Az agykoponya az abszolút méretkategóriák szerint rövid, széles, középmagas, az archossz rövid, az arc középmagas, középszéles, a szemüreg középszéles, magas, az orr keskeny és középmagas. Az indexek kategóriái szerint az agykoponya igen rövid, a hosszúság tekintetében magas, a szélesség viszonylatában alacsony, a homlok középszéles. Az arckoponya középmagas, a szemüreg magas, az orr keskeny. A koponyakapacitás értéke közepes. A koponya morfológiai jellegei alapján felülnézetben szferoid, occipitalisan bomba alakú, mérsékelten curvooccipital, a lambdatájék enyhén lapult. A homlok meredek, a glabella Broca szerinti 3-as fokozatú, az orrnyílás anthropin, az elülső orrtövis Broca szerinti 3-as fokozatú, a szemgödör lekerekített, a fossa canina (a fotó alapján) közepesen mély, az alveolaris régió mesognath. A koponya típusának meghatározásában Malán a cikkben említett többi koponyával (Tömörkény-Piac tér, Szentes-Derekegyházi oldal) való összevetésben tárgyalja a mindszenti leletet. Meghatározása szerint mongolid és europid jellegek is megtalálhatók benne, előbbit a szinid típusjegyek, utóbbit a kelet-balti típusjegyek képviselik. Habár az orrcsontok hiányoznak, az orrgyök és az orrhát vélelmezhető viszonya alapján a turanid típus jegyeit is felismerni véli. A rendelkezésünkre álló fényképek alapján klasszikusnak nevezhető mongolid jegyeket nem tudtunk igazolni, ellenben a curvooccipitalis profil, a széles állkapocsszeglet, a meredek állkapocságak és a szemgödör alakja — amint azt Malán is megállapítja — a kelet-balti típus jellegzetességeiként felismerhetők. A honfoglalás kori csontvázleletek összehasonlító vizsgálataiban Nemeskéri János többször utalt a Szentes környéki lelőhelyek kapcsán a mindszenti 2. számú sírban talált koponyára (NEMESKÉRI 1947, 72-73). Véleménye szerint a kelet-balti típus — aminek jellegzetességeit a turanid elemek mellett Malán Mihály felismerni vélte a mindszenti leleten — változatai alapján lehetőség nyílik a honfoglalás kor és az Árpád-kor elkülönítésére: „a honfoglaláskori magyarság kelet-balti fajtaeleme vonatkozásban áll a (...) szibiridjajta elemmel, az Árpád-kori magyarság keletbalti fajtaeleme viszont nordikus és részben dinári fajtaelemekkel kapcsolatos ". Nemeskéri megállapításai szerint a kelet-balti (kelet-európai) típuselemek az Árpád kori szériák talán legjellegzetesebb kísérőelemei, ennek kapcsán nem véletlen, hogy a főbb agykoponyadimenziókban eltérő leletek is mutathatják a kelet-balti típusjegyeket. IRODALOM ALEKSEEV-DEBEC 1964 Alekseev, V. P. - Debec, G. F.: Kraniometriá. Moskva, 1964. MALÁN 1941 Malán M.: X. századbeli magyarok csontmaradványainak embertani vizsgálata. FolArch 3-4 (1941) 196-206. MARTIN-SALLER 1957 Martin, R. - Saller, K.: Lehrbuch der Anthropologie L Stuttgart 1957. NEMESKÉRI 1947 Nemeskéri J.: Honfoglaláskori magyarsäg - Árpádkor

i magyarság. AntHung I. 1 (1947)72-73.