A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

No. Lelőhely Sírszám Gyűjtemény/Ltsz. Típus Méret Irodalom 60. Veszprém-Temetőhegy (Veszprém m.) Szórvány LDM 7750. 7a Ma.: 3,7 cm, sz.: 2 cm LOVAG 1980, 368; MRT 2, 247, 316, 26. t. 5;

JU5 PETROVIC 2001,338, No. 645 61. Zalavár-Kápolna (Zala m.) 74/96. MNM, leltározatlan 4 Nincs adat Közöletlen

306 62. Ismeretlen lelőhely Szórvány MNM 1/1874.584. 7c Ma.: 3,7 cm, sz.: 3,2 cm BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953, 235; LOVAG 1979, 47; LOVAG 1980, 368; LOVAG 1999, 30, No. 34; PETROVIC 2001, 327, No. 617 63. Ismeretlen lelőhely Szórvány MNM 171/1874.43. 7c Ma.: 3,8 cm, sz.: 3 cm BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953, 236; LOVAG 1980, 368; LOVAG 1999, 30, No. 35; PETROVIC 2001, 327, No. 618 6. táblázat: 10-11. századi délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek a Kárpát-medencében (Lovag Zsuzsa 1980-as gyűjtése alapján)

307 Tabelle 6: Die einfachen Brustkreuze mit südosteuropäischen Beziehungen aus dem 10. bis 11. Jahrhundert im Karpatenbecken (zusammengebracht von Zsuzsa Lovag im Jahre 1980, ergänzt aufgrund der Fachliteratur) 305 Az MRT tévesen a Nándor-telephez kapcsolta a keresztet, a tévedésre Lovag Zsuzsa hívta fel a figyelmet, vö. LOVAG 1980, 368, 20-21. j.l 306 A tárgy tanulmányozásáért Ritoók Ágnesnek (MNM) tartozunk köszönettel. 307 Gyűjtésünk alapvetően a szakirodalomban közzétett darabokon nyugszik, a feltárt és publikálatlan, valamint a múzeumokban lévő közöletlen leletek valószínűleg tovább gyarapíthatnák adatbázisunkat. Leletkataszterünkbe nem vettük jel azokat a darabokat, amelyekről csak annyi információt találtunk, hogy a lelőhelyről kereszt került elő, de nem sikerült megállapítani, milyen típusú (ereklyetartó vagy egyszerű mellkereszt, esetleg körmeneti kereszt). Ilyen ismeretlen keresztet említenek Révész György feljegyzései Zsana-Borbélyi-földről, ahol „felvarrható rézkereszt találtatott, mellette I-ső Szent László pénzével" (WICKER 1989, 27). Egy másik keresztre Kovács László hívta fel a figyelmünket. Az Ujtitkos-Demeter-gödrök lelőhelyen végzett ásatása során Gombás András 17 Árpád-kori csontvázat talált (RégFüzI. No. 14. (1961) 87). A feltáráson Gombás András ásatási naplója szerint az egyik sírban egy egyszerű bronzkereszt is volt (Gombás A.: Ásatási napló (1960. IX. 23-29-ig) Új titkos „ Demeteri gödrök" leletmentésről. JAM Ad: 88.1.). Nem kerültek be a gyűjtésünkbe a galántai fóliakeresztek sem (TOÓÍK1992, 155), ugyanis a tárgytöredékek tényleges funkciója még tisztázásra szorul. A töredékes állapotban megmaradt kereszt alakú, bordázott keretbe foglalt lemezek lószerszám veret lemezdíszei vagy ruhadíszek is lehettek. Kialakítását tekintve nem kapcsolhatóak össze a Mediterraneumból ismert (ROTH1975; VON HESSEN 1975; VIERCK1975; WEIDEMANN 1975) és korábban szórványosan a Kárpát-medencében is feltűnő fóliakeresztekkel (VIDA 2002, 183). Nem tudtuk figyelembe venni azokat az emlékeket sem, amelyek gyűjteményi hátterük tekintetében a Kárpát-medencében vannak ugyan, de lelőhelyük elhelyezkedése már nem sorolható ebbe a földrajzi egységbe, vö. LOVAG 1999, 30, No. 33! Azok a keresztek is kimaradtak, amelyeket tévesen kapcsoltak korábban a 10-11. századi délkelet-európai régióhoz. Ezek alapján nem elemeztük a váli keresztet (LOVAG 1980, 367-368; LOVAG 1999, 30, No. 36; PETROVIC 2001, 327, No. 616), jóllehet a kutatás all. századra (PETROVIÙ 2001, 327), illetve a 12. század kezdetére helyezte (LOVAG 1999, 30). A keltezés nehézsége ellenére a tárgy kialakítása és ikonográfiája alapján inkább tekinthető Kárpát-medencei készítménynek (LOVAG 1999, 30), mint pl. a tipológiánk 7. típusába sorolt keresztek. Nem vettük jigyelembe a pozsonyi temető 157. sírjában talált öntött bronzkeresztet sem (STEFANOVlCovÁ 1975, 83, Tab. 47), mert ez a darab egyes megítélések (PETROVIC 2001, 346, No. 659) ellenére nem tartozik közvetlenül a délkelet-európai kapcsolatú keresztekhez, hanem inkább a Köttlach-kultúrához (G1ESLER 1980) sorolható.