A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

GYUCHA Attila – PARKINSON, William A. - YERKES, Richard W.: Kora rézkori településkutatás a Dél-Alföldön. Előzetes jelentés a Körös regionális régészeti program 1998-2002 között végzett munkájáról

VOYTEK 1983; TR1NGHAM ET AL. 1992, 381-384; TRINGHAM-KRSTIC 1990, 573-615). Amennyiben a vésztői településen a 2. és 3. szelvény épületei egy időben álltak, azok bizonyítékul szolgálhatnak arra nézve, hogy a két épületben azonos időszakban más-más termelőtevékenység folyt: a 4. objektumban — mint azt a nyílhegyek és a gyártási hulladék is igazolja — a nyílhegyek előállítása, az 5. objektumban — az orsókarikák és orsógomb, a szövőszéknehezékek alapján — a textilkészítés történhetett. A vonatkozó adatok hiányában feltételezzük, hogy a kerámiakészítés lelőhelyünkön egy olyan különálló területen folyt, amelyet a feltárómunka eddig még nem érintett. Változások a háztartások szerveződésében A korszak társadalmi-gazdasági rendszerének rekonstrukiója szempontjából rendkívül fontos kérdés a háztartások reorganizációja a korai rézkorban. Parkinson véleménye szerint a háztartások újraszerveződése a korai rézkorba való átmenet során egy olyan döntő, hosszú távon meghatározó változásnak bizonyult, amely a társadalmi egyenlőtlenség kialakulásának feltétele lett a bronzkor elején, mikor is az Alföld lakói újból különálló belső alegységek tagolta telltelepüléseket hoztak létre (PARKINSON 2002a, 431). Bár eddig 3 épület részleteit is feltártuk Vésztő-Bikerin, még meglehetősen távol vagyunk attól, hogy megérthessük, hogyan szerveződtek újra a háztartások a neolitikum legvégén, a rézkor kezdetén. Mindamellett, hogy egyelőre kevéssé sikerült meghatároznunk azt, hogy a háztartás mint szervezeti egység hogyan funkcionált a korai rézkor folyamán, úgy érezzük, hogy közelítünk annak megértéséhez, hogy a háztartás mint szerkezeti egység hogyan kapcsolódott a település egészéhez. A neolitikum folyamán az egész Alföldre jellemzőek voltak a nagyméretű házak. A hosszú és/vagy többhelyiséges épületekben tűzhelyek, kemencék működtek, míg a házakhoz tartozóan olyan tárológödrökkel és egyéb objektumokkal találkozhatunk, amelyeket az egyes házak lakói közösen használhattak. Ezek a lakóegységek gyakran kisebb-nagyobb csoportokba szerveződtek, gazdasági egységként funkcionálhattak, egymástól elkülönültek a településeken belül. A korai rézkor időszakában ezzel szemben az épületek kisebbek, egyosztatúak lettek. A tűzhelyek és kemencék kikerültek a házakból, olyan külső objektumok lettek, amelyek már nem kapcsolódtak meghatározott épületekhez, mint a késő neolitikus falvakban. A korszak településein már nincs nyoma a különálló lakóegység-csoportoknak és eredményeink alapján úgy tűnik, hogy az egyes épületekben különféle kézműves-tevékenységek folyhattak. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI KONKLÚZIÓK: A RÉZKORBA VALÓ ÁTMENET MODELLEZÉSE Ellentétben azzal a közkeletű feltételezéssel, hogy a késő neolitikus előzményekhez képest a kora rézkori települések jóval rövidebb életű, átmeneti jellegű képződmények lettek volna, a vésztői ásatások azt bizonyítják, hogy kis mérete ellenére a lelőhely több olyan strukturális sajátossággal bír, amelyek inkább a megelőző periódus telepeit jellemezték. Egyértelműen ilyen az épületek létrehozásába fektetett munka nyilvánvalóan magas mértéke, illetve a települést kerítő körárokrendszer létrehozása. De ide sorolhatjuk a lelőhelyen a szántóföldi művelés, illetve az erózió ellenére is mintegy 30-60 cm vastagon megmaradt, a település intenzív használatát bizonyító kora rézkori kultúrréteget is. Az épületek, egyéb objektumok és az árokrendszer egymáshoz való viszonya arra utal, hogy a falut lakói tudatosan tervezték meg. Mindez — az elhatárolható tevékenységi körzetek figyelembevételével — azt sugallja, hogy a település lakói egyetlen integrált gazdasági és szociális egységet, egy összetett háztartási egységet, jól szervezett közösséget alkottak. A vésztői ásatások eredményei ilyen módon növekvő differenciálódásról tanúskodnak a lakóegységek szintjén, míg településszinten fokozódó integráció figyelhető meg. Ha az összetett háztartási egységek megjelenésének, kialakulásának folyamatát vizsgáljuk, feltételezhető, hogy a gazdasági intenzifikációval, a lakóegységenként végzett különféle kézműves tevékenységekre történő specializációval ezen elemi háztartások egyre inkább függésbe kerültek egymástól alapvető szükségleteik megszerzésében. Ez a különálló lakóegységek, az elemi szintű háztartások közötti egymásrautaltság vezethetett el az összetett