A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

és az Észak-Európából ismert darabok is (STAECKER 1997, 65-69, 75-76; PURHONEN 1998, 71-79; STAECKER 1999, 134-152; LAGER 2002, 134-138). A tárgytípus Kárpát-medencében talált altípusai között jelentős kronológiai különbség nem mutatható ki, melyet főként a püspökladányi temető két egymáshoz közel eső temetkezése bizonyít: az eltérő kereszttípusok azonos kronológiai horizontot képviseltek a temetőn belül. Az altípusok kialakításban megfigyelt különbségek véleményünk szerint inkább eltérő műhely hagyományokat sejtetnek. A keresztek jelentős része ennél a változatnál is gyermeksírból ismert,

214 csak ritkán fordult elő idősebb személy mellékleteként.

215 Nyakban függesztett viseltükre az öntött függesztőfülek, illetve sírban megfigyelt helyzetük utal.

216 8. típus A 8. típus darabjait (No. 32, 40) szintén bronzból öntötték, jellegzetességük, hogy a díszítetlen kereszt felső szárvégéhez egy félhold alakú tag kapcsolódik, mely fölött a kereszt síkjára merőleges függesztőfül helyezkedik el (12. kép 8). A félhold alakú csüngők gyakori kísérőleletei a 10—11. századi leleteknek (KRALOVÁNSZKY 1959). Kereszttel együtt való előfordulásukra a fentebb vizsgált sírok esetében is több példa akadt.

217 A 8. típusba sorolt darabok csak a Kárpát-medence D-i peremvidékén ismertek (14. kép 2). Párhuzamai a Szerbia területére eső Ritopek (VINSKI 1970, 55; MARJANOVIC-VUJOVIC 1987, 54, No. 58-59), Észak-Szerbia (PETROVIC 2001, 130, No. 76), Kurvin grad (PETROVIC 2001, 147, No. 139) lelőhelyekről ismertek, melyeket a szerb kutatók all. századra kelteztek. A Novi Banovciról ismert többi szórványlelet kora ezzel összhangban áll, mely alapján úgy tűnik, hogy egy 11. századi lokális változatról van szó.

218 9. típus A típus szárai a „pálcikakeresztekhez" hasonlóan nem lapos, hanem hengeres kialakításúak, oldalsó szárvégeit nagyméretű gömbös tagok zárják le, míg a kereszt középső részét egy-egy bordataggal választották el a száraktól (12. kép 9). Ezt a csoportot mindössze a majsi temető 770. sírjában (KISS 1983, 128) talált lelet (No. 23) képviseli a Kárpát-medencében (14. kép 2). A sírban talált kerek átmetszetű hajkarika pontosabb keltezésre nem használható fel, azonban a tőle D-re fekvő 1107. sír két Szent István-denára (CNH I. 1; Hl) a 11. századra datálja a temetőrészt (KISS 1983, 149). A legközelebbi párhuzama a mai Szerbia területéről, Gamzigradból (PETROVIC 2001, 114. No. 30) és a görögországi KhorintOSbÓl (DAVIDSON 1952, 256, 259, No. 2079) ismert. A kereszt párhuzamai közt szteatitból készített keresztek is vannak, pl. a Kursumlijából előkerült 11-12. századi kereszt (MARJANOVIC-VUJOVIC 1987, 58; MARJANOVIC-VUJOVIC 1994), és több bulgáriai lelet (TOTEV 1990; ATANASOV 1992, 262; MARJANOVIC-VUJOVIC 1994). Ez a típus — a 3-4. csoportba sorolt keresztekhez hasonlóan — all. század második fele, illetve a 12. század eleje közti időszakra keltezhető. A tárgy gyermeksírból került elő,

219 melyben tulajdonosának nyakláncát díszítette.

220 214 A Csongrád-Felgyő, Csizmadia-tanya 45. sírját munkások találták meg, így pontos embertani meghatározásra nem volt lehetőség, de elmondásuk alapján a publikációban fiatal lánygyermeket vélelmezett Párducz Mihály (PÁRDUCZ 1946, 136). A Majs- Udvari rétek 234. sírjában infans I. korú gyermek csontváza volt (KISS 1983, 92). A valkóvári sírban szintén kicsi gyermek váza feküdt (DEMO 1996, 85). A két püspökladányi sírban nyugvó gyermek azonos életkorban (5 évesen) halt meg (NEPPER 2002,1. 145-146). A szentesi temető 26. sírjában az antropológiai meghatározás hiányában nem tudjuk pontosan a halott nemét, sem pedig életkorát (SZÉLL 1941, 234). 215 Az egyetlen ilyen kereszt a szakonyi temető 9. sírjában volt. 216 A Majs-Udvari rétek 234. sírjában a kereszt a bal kulcscsont helyén volt, egy gyöngysor mellett (KISS 1983, 92, 54. ábra). A Püspökladány-Eperjes-völgy 95. sírjában talált kereszt az áll alatt feküdt, egy gyöngysor részeként (NEPPER 2002,1. 145,11. 163), a 107. sírban pedig a jobb kulcscsont közelében, egy lunula mellett (NEPPER 2002,1. 247, II. 161). A szakonyi leletet az ásató a sírrajzon a jobb bordák közé rajzolta be (GŐMÖRl 1984, 85, 4. ábra), a tárgy pontos helyzete, illetve viseleti elemként történő meghatározása azonban bizonytalan, mert az a leírás szerint a kidobott sírföldből került elő (GÖMÖRI 1984, 84). 217 Ilyen volt Majs-Udvari rétek 1031. sír (KISS 1983, 143), Püspökladány-Eperjesvölgy 107. sír (NEPPER 2002,1. 146-147). 218 Kérdéses azonban, hogy az 1894-ben Toljenovic által a múzeumnak ajándékozott szórványleletek közül mi tartozhatott össze, vö. STANOJEV1989, 60-62.' 219 A sírban egy infans I. korú gyermek váza volt (KISS 1983, 128). 220 A kereszt közvetlenül az állkapocs alatt volt (KISS 1983, 128).