A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

kotnak egy csoportot (TETTAMANTl 1975, 101). Ebbe a csoportba a Magyarhomorog-Kónyadomb 78. sírt,

63 illetve a Szarvas-Kákapuszta-Kettőshalom 39. számú

64 temetkezést sorolta. Véleménye szerint ezt a rítust a halott visszajárasa elleni védekezés egyik módozataként értelmezhetjük, ahol a végtagok keresztezése arra utal, hogy a halott lábszárait összekötötték. Hasonló megállapításra jutott Bende Lívia és Lőrinczy Gábor is a Szegvár-Oromdülőn feltárt 813., 834. és 841. számú sírral kapcsolatban (BENDE LŐRINCZY 1997, 226), ahol szintén megfigyelhető a lábszárak keresztezése (BENDELŐRINCZY 1997, 223-224, 277, 32. kép 3, 8-9). A tárgyalt temetkezési szokás kapcsán a mindszenti 2. számú sírral párhuzamba állítható, illetve részben analóg sírok döntő többsége a 10. század végére, illetve a 11. századra keltezhető, az nemre és korra nem egyértelműen specifikus. A SÍROK LELETEIRŐL A gyöngyök Az 1. sírból ismert szemesgyöngy az egyik legelterjedtebb 10-11. századi gyöngytípus, Szilágyi Katalin tipológiájában a 8. csoport. A másik darab a gerezdéit gyöngyök közé tartozik (az említett tipológia 12. csoportja, ezen belül azonban a gerezdelés mintáit nem különítették el, ld. SZILÁGYI 1994, 80, 88, 91!). Ez utóbbi altípus — a mindszenti sírhoz hasonlóan — 10. századi leletkörnyezetben fordul elő, többek között Csekej (Cakajovce) 646. sír (REJHOLCOVÁ 1995, 72, Taf. 104. 1), SárrétudvariHízóföld 85. sír (NEPPER 2002. 1. 311, 254. t. 4), Sárrétudvari-Hízóföld 1 18. sír (NEPPER 2002, I. 317-318, 185-186. kép, 272, 274. t.) lelőhelyekről, néha szemesgyönggyel és kauri val együtt is. A kauricsigás fülbevaló Az 1. sírban a koponya két oldalán egy-egy áttört pénzkauri (Cyprea Erosaria moneta, ld. KOVÁCS 2000, 475!) került elő. Mindkét kaurit a fejrésznél bereszelték, hogy az áttört felületen az ezüsthuzalt átvezessék. A két akasztókarika közül csak egy került múzeumba, a másik huzal már Csallány Gábor publikációjában sem szerepelt (CSALLÁNY 1941, 186-187, III. t. 1-2). A csigaházak ékszerként való alkalmazása általános gyakorlat volt a honfoglaló magyaroknál. A kaurikat gyakran varrták fel a ruhára, vagy fűzték be a nyaklánc gyöngyszemei közé.

65 Több darab esetében — a mindszenti lelethez hasonlóan — felmerült, hogy fülbevalókként viselték azokat. Ez utóbbiak főként olyan sirokból származnak, ahol a koponya két oldalán feküdtek, illetve a függesztésben szerepet játszó, fémből készült karika is előkerült. Kovács László az 1. táblázatban felsorolt darabokat gyűjtötte fel ezek kapcsán a 10. századi leletanyagból.

66 Az érsekújvári lelet a lábaknál került elő, valószínűleg másodlagos helyzetben (REJHOLCOVÁ 1974, 437), így nem állapítható meg biztosan, hogy eredetileg valóban fülbevalóként viselték-e. Az S végű karikák hajba fűzött szalagokon való viseletének rekonstrukciója (SZŐKE-VÁNDOR 1987, 57 58) pedig inkább azt valószínűsíti, hogy eredetileg ezeket a kaurikat is a hajba font pántra felvarrva viselték, így kritikával kell kezelnünk a kaurik fülbevalóként való viseleténél azokat az eseteket is, amikor kaurikat szórványleletként, illetve részletezi A magyarhomorogi sírban a kéz- és a lábtartás rítusa is hasonló, bár a lábszárakat bolygatás érte, azok a térdek magasságéiban keresztezték egymást. A sírt Kovács László all. század első harmadára keltezi. Köszönetünket fejezzük ki Kovács Lászlónak a még közöletlen anyaggal kapcsolatos adatokért. 64 Tettamanti Sarolta sírszám nélkül, Szabó János Győző 1964-es cikkére hivatkozik (TETTAMANTl 1975, 101, 77-78. j.). Az időközben publikált temető sírjai közül csak a 39. számúban figyelhető meg zsugorítás, illetve a lábak keresztezése, így valószínűleg erről a sírról lehet szó. A temető szélén elhelyezkedő DK-ÉNy-i tájolású sir azonban nem tartható 10-11. századi temetkezésnek, hanem nagy valószínűséggel a késő avar sírok közé sorolható (vö. SZALONT AI 1992, 320.'), így a mindszenti 2. sírral kapcsolatban nem vehetjük figyelembe. Az időrendi eltérés mellett jelentős különbség a szarvasi sírban a halott hasra fektetése is. 65 Kovács, L.: Vulvae, Eyes and Snake Heads. Archaeological Finds of Cowrie Amulets. Köszönetet mondunk Kovács Lászlónak, hogy megjelenés előtt álló munkájának vonatkozó részeit használhattuk. 66 Ld. 65. f!