A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

GYUCHA Attila – PARKINSON, William A. - YERKES, Richard W.: Kora rézkori településkutatás a Dél-Alföldön. Előzetes jelentés a Körös regionális régészeti program 1998-2002 között végzett munkájáról

bélmegyeri árokrészlet az ásató szerint elképzelhető, hogy a telepet és a temetőt választotta el, a kisrétparti település esetében az erődítés lehetősége mellett a közösségi, kultikus célú használat sem zárható ki. Bognár-Kutzián szerint — mint azt fentebb már említettük — a békésebb körülmények, illetve az Alföld lakóinak nagy területre kiterjedő, intenzív kapcsolatrendszere miatt a védelmi építmények a kora rézkor folyamán feleslegessé váltak (BOGNÁR-KUTZIÁN 1972, 170-171). Ugyanakkor Siklódi Csilla a tiszaug-kisrétparti árok kapcsán felveti, hogy éppen az interakció megnövekedett szintje vezethetett el a telepek erődítéséhez a korszakban (SIKLÓDI 1982,235). Habár lelőhelyünkön eddig csak két rövid szakaszon metszettük át, a koncentrikus szerkezet, a belső árok masszív, paliszádszerü konstrukcióra utaló cölöplyukai Vésztő-Bikeri esetében azt sugallják, hogy a kora rézkori település védelmét szolgáló árokrendszert találtuk meg. A 2003-as ásatási idény során nagyobb felületet tervezünk nyitni az objektumra, egyebek között éppen e kérdés tisztázása végett. Néhány, a geomágneses méréssel felderített jelenséget az elmúlt három év kutatásai alapján értelmezni tudunk lelőhelyünkön. Ilyenek az említett négyszögletes anomáliával jelentkező objektumok, melyek minden bizonnyal az egykori földfelszínre épített házakhoz tartozó alapárkokat jeleznek. Egy ilyen anomália északi része a 2. szelvényben részben feltárt kelet-nyugati irányú alapárok meghosszabbításaként interpretálható (3. kép 1, A3). Az Alföld késő neolitikumában a tiszai kultúra épületeinek egyik jellemzője az alapárkok alkalmazása (RACZKY 1987; HORVÁTH 1989, 29-30). Az egyetlen, falárokként értelmezhető jelenséget tiszapolgári környezetben az észak-szerbiai Crna Barán tárták fel (GARASANIN GARASANIN 1951, 235; GARASANIN-GARASANIN 1957). A megelőző időszakhoz képest az eddigi néhány, Kelet-Magyarországon részben feltárt kora rézkori, általában véve jóval kevésbé masszív szerkezetű épület esetében azok rövidebb élettartamára következtethetünk (BOGNÁR-KUTZIÁN 1972, 160-171; GOLDMAN 1977, 222-231; SIKLÓDI 1983, 11-13). A házak padlójának minősége is hasonló következtetéseket indukálhat, hisz míg a késő neolitikus épületekben általában tapasztott, sokszor többszörösen megújított padlókkal találkozhatunk, addig a korai rézkori házakban a padlószint vékony, sokszor alig vagy egyáltalán nem észlelhető. A 2. szelvényben részben feltárt 4. objektum mindkét korszak iméntiekben összefoglalt sajátosságaival rendelkezik: az alapárkok használata inkább a késő neolitikum, míg a vékony padló inkább a kora rézkor alföldi lakóépületeinek jellemzője. Közvetlenül a lelőhely legmagasabb, központi területéhez csatlakozva további kerek, illetve ovális alapú objektumokat mutatott ki a geomágneses vizsgálat. Ezeket minden bizonnyal kemencékként, tűzhelyekként vagy tároló-, illetve hulladékgödrökként értelmezhetjük (3. kép 1, B2, B6-10, B12, B14, B16-18, B20-21, B23). A lelőhely központi részén koncentrálódó jelenségek és az árokrendszer közötti területen viszonylag kevés objektum lokalizálható, amiből arra következtetünk, hogy a település ezen részén más jellegű tevékenység folyhatott, mint a lelőhely centrumában. KÉZMŰVESSÉG Az eddigi ásatások a településen belül folyó tevékenységek körére nézve is fontos eredményeket hoztak. Kerámiaművesség Bár kutatásaink majd 40 000 darab edény töredéket eredményeztek, kerámiakészítésre utaló nyomokat eddig nem találtunk Vésztő-Bikerin. Valószínű, hogy az edénykészítés a kora rézkor folyamán elsődlegesen a háztartásokban folyhatott,

14 de ez 14 Ld. 2.J., 358! 15 Tim Parsons és Michael Galaty szíves szóbeli közlése, ÉSZTŐ-BIKERIN a vésztői település esetében a még nem kutatott részen történhetett. A magnetométeres vizsgálat eredményei alapján az egyik, égett objektumot talán kemenceként értelmezhetjük (3. kép 1, B14). A Vésztő-Bikerin és egyéb Békés megyei kora rézkori lelőhelyeken gyűjtött kerámiamintákon petrográfiai vizsgálatokat végeztünk, melyek eredményességét nagyban befolyásolta az, hogy az edénykészítéshez használt agyag, illetve homok gyakorlatilag homogén a régióban.

15 Ez a tény megnehezíti a kerámia-előállítás és -elterjedés ku-