A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

MADARAS László: Kora avar kori sírok Öcsödről

különböző társadalmi rétegeinél egyaránt megtalálhatók aranyból, vasból és csontból, ráadásul úgy, hogy a korszak második felében sem tűnnek el (pl. Kunbábony). A többi korai avar, csontlemezekkel díszített tegez már egy másik, egyszerűbb változatot képvisel. Ennek a tegezváltozatnak a keleti variánsát hozza azután nagy tömegben be a Kárpát-medencébe az új népcsoport, a Tótipuszta-Igar-kör, amelynél még a legelőkelőbb vezetők sem hordanak olyan tegezt, mint amelyeket korábban a fejedelmi sírokban is megtaláltunk. A korai avar lakosság asszimilációjával eltűnnek a „bócsai típusú tegezek". A megmaradó egyszerűbb változatok pedig a griffes-indás műveltség kialakulásának első évtizedei után már csak szórványosan kerülnek a sírokba, pontosan ugyanúgy, mint a többi fegyver. MEG EGYSZER SZEGED-FEHERTO-B 12. SÍRJANAK TEGEZÉRŐL A sírt Móra Ferenc 1930. október 23-án tárta fel.

10 A sírleírás rendkívül vázlatos, de annyit azért megtudunk belőle, hogy a koponya és a medence környéke bolygatott volt. A sírban többek között csontlemezekkel díszített tegez/ek(?) voltak. Az előkerült tegezről különösebb leírás nem készült, ellenben egy „in situ" fényképfelvétel maradt ránk." A leírásból még az is egyértelműen kivehető, hogy nem az egész tegezt fényképezték le, hanem csupán a tegez száját és a tegeztest felső harmadát. A leírás arról is megemlékezik, hogy a fotón látható csontokon kívül még sok további csonttöredék is tartozott a tegezhez. Az is világosan látszik a fényképen, hogy a nyílcsúcsok a tegez szájánál találhatók, azaz a vesszők hegyükkel felfelé kerültek a temetéskor a tegezbe. Még mielőtt tegezünk rekonstrukciójának elkészítéséhez kezdenénk, két dolgot fontosnak tartunk előrebocsátani. Az egyik az, hogy Móra Ferenc, aki az összes sírt saját kezűleg írta le, tehát kibontva látnia kellett azokat, semmi további különleges megfigyelést nem tartott érdemesnek feljegyezni, noha kiemelt figyelemmel kísérte a sír feltárását, amit a fényképfelvétel igazol. Ennek elkészítéséhez ugyanis a fényképésznek kellett kiutaznia Szegedről az ásatásra. A másik, hogy a további tegezfeltárások során sem említi meg azt, hogy a 12. sír valamiért elkülönült volna a temető többi tegezétől. Pedig ha valaki, akkor Móra érzékelhette volna a különbségeket. Ha lettek volna ilyenek, akkor két olyan sokat tapasztalt ásató, mint Móra Ferenc és Kotormány János minden bizonnyal észrevették volna. Ne felejtsük el, hogy a temetőt 1930-ban tárták fel, ekkor már mindketten több évtizedes ásatási tapasztalattal rendelkeztek. A rekonstrukciót tovább nehezíti az a körülmény, hogy a sírnak pontosan azon részei voltak bolygatottak, ahol a tegez előkerülhetett, a koponya és a medence környéke. Feltehetőleg már a sírban sem lehetett a tegezt teljes épségében megfigyelni. A tegez első rekonstrukcióját Kürti Béla készítette el 1971-ben. Ez az a dolgozat, amelynek eredményét nem igen szokták pontosan idézni, ezért ezt mi most pontosan megtesszük: „Az analógiákat áttekintve a Fehértó-B 12. sírjának csontdíszítéses tegezét a következőképpen rekonstruálhatjuk (XII. t.): bőrből vagy (nyír)jakéregből készült tegez külső oldalára két sorban egymástól egyenlő távolságra, a tegez tengelyével 50°-os szöget bezárva hajlított (hajtott?) csontlemezeket ragasztottak. Ezek elsősorban a tegez merevítését szolgálták, ugyanakkor világos, egységes színükkel bizonyára szép összhatást kelthettek a tegez alapanyagával. Ez a két csont-sor egyben a tegez szétnyitható testének két szárnyát is jelentette. (Lehetséges, hogy valahol a két sor közt, a tegez hosszában voltak elhelyezve a lyukas végű, egyenes szalagfonatos lemezek.) Felettük a tegez egész szélességét átfogva feküdt a széles szalagfonatos lemez, míg a tegez száját két(?) oldalról egy-egy vékonyabb léc merevítette. A kis másodlagos felhasználású lapocska a tegez szájának és állórészének összekötésénél játszhatott szerepet. " (KÜRTI 1971, 15). Szó nincs itt két tegezről. Azt pedig, hogy ekkor Kürti Béla korai avarnak határozta meg a sír és egyben a temető korát, külön 10 Egészen pontosan ezen a napon írta le a sírt, melyet nyilvánvalóan Kotormány János az előző napokban tárt fel. Ezt az eredeti sírlapokból lehet kideríteni, hiszen a 13-15. sírt már október 24-én írta le Móra Ferenc. IIA felvétel feltehetőleg a felszedés alatt a sírban történhetett, de az sem kizárt, hogy ezt a földdarabot egészben kiemelték a sírból, és a sírgödör mellett készültek a felvételek.