A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
MADARAS László: Kora avar kori sírok Öcsödről
sírhoz tartozása nem egyértelmű. 8 Márpedig a tegez korai keltezése ezen az egy tárgyon alapul. Úgy véljük, hogy az itt megfogalmazott állítás minden probléma okozója: „Der in Grab-A 108 gefundene, aber tatsächlich durch ein Tier aus A-107 dorthin vertagene" (KISS 1996, 220). 9 Ha ez valójában így történt, akkor a 107. sír tegezének keltezését egyetlen tárgyra építeni meglehetősen problematikus (STRAUB 1997, 123). Pláne akkor, ha Kiss Attila maga is megjegyzi: „ ...hingegen ist aus der Mittelawarwenzeit keine einzige Paralelle mehr bekannt" (KISS 1996, 220). Sőt Straub Péter maga is tudja, hogy a legkésőbbi hasonló darab az igari sírból került elő (STRAUB 1997,123,39. j.). A Szeged-Fehértó 5. számú sír a harmadik, amely ebbe a csoportba került. A teljesen kirabolt sírban a tegez két csontlemezén kívül egyéb lelet nem volt (MADARAS 1995,138). Éppen ezért a sír, kiemelve a temető többi sírja közül, keltezhetetlen. Ha az avar koron belüli kronológiai helyzetéről valamiféle fogalmat kívánunk alkotni, akkor a temető összképéből kell kiindulnunk. Nem akarom ismételni önmagamat, azt az érvrendszert, amellyel a temetőt kelteztem (MADARAS 1995, 159-177), ezért csupán a végeredményre hivatkozom. A SzegedFehértó-B temető a Tótipuszta-Igar-kör egyik alaptemetője, melybe a 670-680 táján újonnan érkezett népesség megtelepedésével egyidejűleg kezdtek el temetkezni. Ráadásul az ide temetkező közösség megszervezésében, létrejöttében az új hatalom katonai, védelmi szempontjai játszották a meghatározó szerepet (MADARAS 1995, 177-180). Mindebből az következik, ha egy tárgy ebből a temetőből került elő, annak sírba helyezése nem történhetett 670-680 előtt, még akkor sem, ha a rajta található motívum a szeriáció módszerével ennél lényegesebben korábbinak is tűnik. Mindez azért van, mert a szeriáció bevallottan nem alkalmas „nemi, szociológiai- vagyoni és etnikai különbségeket megjeleníteni" (SZALONTAI 2000, 461). Azt már én teszem hozzá, hogy társadalmi kategóriákat vagy társadalom-szervezési szempontokat sem képes figyelembe venni. A fentiek alapján a Szeged-Fehértó-B temető 5. sírját egy szeriációs csoportba sorolni a jutási 130. és a kölkedi 107. sírral nem lehetséges. Itt szeretnénk ismételten megemlíteni, hogy Török Gyula a szintén ebben a csoportban említett móri tegezés sír ismertetésekor már világosan felismerte, hogy a móri 24. sír és a Szeged-Fehértó-B 12. sírja tegezének földbe kerülése között mintegy 100 év különbség van (TÖRÖK 1954, 54-59). A három sír tegezének lemezei között további tipológiai különbségek is vannak. A jutási és a kölkedi lemezek egyenesek és laposak, velük szemben a fehértói csontlemez homorú. A jutási és a fehértói csontlemezeken a madárfejek teljes egészében kitöltik a faragott mezőket. Itt azért azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a fehértói csontlemez erősen töredékes, ráadásul rajta további „állatalakok" karcolatai is megfigyelhetők. Ezen a két csontlemezen a madárfejek között egy-egy „stilizált életfa, illetve az ezt jelző leveles ágak" láthatók. Ez a motívum Kölkeden hiányzik, s a madáralakoknak nem csupán a fejük, hanem a testük is ábrázolásra került. Az pedig könnyen belátható, hogy egy egyenes, lapos csontlemez funkciója a tegezen nem ugyanaz, mint egy homorú csontlemez felhasználási lehetősége. De az sem kizárt, hogy más típusú tegez díszeként alkalmazták ezeket a faragványokat. Fenti kétségeink alapján talán belátható az, hogy ez a korainak meghatározott szeriációs csoport tipológiailag egyáltalán nem olyan egységes, amint az eredetileg látszott. Keltezése pedig egyáltalán nem problémamentes. További gondot jelent számomra az általam feltárt Jászapáti-Nagyállás úti temető tegezeinek a szeriáció szabályai szerinti csoportokba történt sorolása. A második horizonthoz került a 29., 68., 110. és 208. sír. Mindegyiket a korai avar korra keltezte Straub Péter. A közép avar korba kerültek a 44., 264. és 265. sír, de ezek is úgy, hogy megoszlanak a közép avar kor első és második szakasza között (STRAUB 1997, 126-127). Ennek a kétféle besorolásnak azután az lett a következménye, hogy fel kellett tenni azt a kérdést, amely így hangzott: „ ...Miként értelmezhető a hagyományos kronológiában közép avar korinak tartott temetők — GyőrTéglevető, Jászapáti-Nagyállás út, Szeged-Fehértó-B egyes sírjainak korai relatív kronológiai hely8 Ez a tárgy nem szerepel a sír leírásában, sem a rajzos táblán (KISS 1996, 41-42, 34-35. t.). Ellenben szerepel a 108. sír rajzos és fotós tábláin (KISS 1996, 36. t. 15, 116. t. 4), de itt már a 107. sír tárgyaihoz sorolva. Ugyancsak szerepel az értékelésben (KISS 1996, 20). 9 Mindkét sir fotóját megtaláljuk a monográfia fényképes tábláin. Ezekről a felvételekről kiderül, hogy egyik sír sem bolygatott. Ráadásul a két sír között több méter távolság van. Így azután a két sír anyagának keveredése állat által okozott bolygatás miatt eléggé nehezen képzelhető el, annál inkább egy későbbi múzeumi anyagkeveredés.
