A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
GYUCHA Attila – PARKINSON, William A. - YERKES, Richard W.: Kora rézkori településkutatás a Dél-Alföldön. Előzetes jelentés a Körös regionális régészeti program 1998-2002 között végzett munkájáról
5. A lelőhelyek mintegy 2 kilométerre vannak a vésztő-mágori telitől (Vésztő 15. lelőhely), amelynek rétegsorában kora rézkori telepszint és temető is van 10 (HEGEDŰS 1982; HEGEDÜS-MAKKAY 1987), illetve 4,5 kilométerre északkeletre BélmegyerMondoki dombtól (Bélmegyer 38. lelőhely), ahol tiszapolgári településrészletet és temetkezést tártak fel (MRT 10, 348-349; GOLDMAN 1977). Szondázó ásatás Vésztő-Bikerin, 2000 Ásatássorozatunk 2000 nyarán vette kezdetét Vésztő-Bikerin, négy 2x2 méteres szonda megnyitásával (2. kép 1). A szondákkal kettős célunk volt: egyrészt, hogy meggyőződjünk, valóban számolhatunk még bolygatatlan tiszapolgári rétegekkel az intenzív szántóföldi művelés alatt álló területen, másrészt, hogy megvizsgáljuk a kapcsolatot a felszínen észlelt jelenségek és az esetleges intakt kora rézkori rétegben megfigyelhető objektumok között. A 2000-es ásatási idény egyik legfontosabb eredménye a 2. szelvényben, közvetlenül a szántott réteg alatt jelentkező épület azonosítása volt. Az erősen átégett paticsomladék elbontását követően a padlón kora rézkori kerámiatöredékek kerültek elő. Mind a paticsfal maradványai közül, mind a padlórétegből csontból és agancsból készült nyílhegyeket bontottunk ki. A többi szonda is érdekes eredményekkel szolgált. Az 1. és 3. szelvényben egy-egy újabb ház részletét, valamint az előbbiben egy gödröt is feltártunk. A 4. szelvény ásatása során a humuszban és az alatta lévő kultúrrétegben, összességében tehát körülbelül 70 centiméternyi vastagságban mintegy 25 kilónyi kora rézkori kerámiát és 1700 állatcsontot találtunk, mely megerősítette a hulladékgyűjtő területre vonatkozó feltételezésünket. A Vésztő-Bikerin 2000-ben folytatott munka bebizonyította, hogy bár az erózió és a szántás együttes hatása komoly károkat okozhatott, gyakorlatilag a lelőhely teljes területén számolhatunk bolygatatlan kora rézkori rétegekkel. A jövőbeni munka szempontjából fontos előrelépés volt az is, hogy sikerült tisztáznunk a településen belüli tevékenységi körzetek némelyikét, illetve azonosítani azokat a felszíni nyomokat, amelyek ezekre utalhatnak. A KOROS REGIONÁLIS RÉGÉSZETI PROGRAM KUTA TAS AI 2001-2002-BEN. GEOMORFOLÓGIAI ÉS GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK. ÁSA TÁSOK KÖR ÖSLA DÁNY-BIKERIN ÉS VÉSZTŐ-BIKERIN 2001-ben megkezdődött a Dió-éri főcsatorna nyugati partján fekvő lelőhely, Körösladány-Bikeri szondázó ásatása is. A két 2x2 méteres szelvényben azonban előzetes várakozásainkkal szemben nem bukkantunk a vésztőihez hasonló kora rézkori kultúrrétegre, a fentebb említett felszíni nyomokat objektumhoz kötni nem tudtuk. Ezt követően munkánkat Vésztő-Bikerire koncentráltuk, ahol a 2000-es szondák eredményei alapján nagyobb felületek megnyitására került sor a 2. és 3. szelvény körül, hogy tisztázhassuk a megfigyelt jelenségek méretét, szerkezetét és relatív időrendjét (2. kép l). 11 A vésztői lelőhely rétegtani vázlata és az alkalmazott ásatási technika A szántás vastagsága 30-35 cm között mozog a lelőhely területén. Mind a felszínen, mind a forgatott rétegben jelentős mennyiségű leletanyagot gyűjtöttünk, ami a település komoly mértékű pusztulásáról tanúskodik. Ennek ellenére a megnyitott felületekben a jelenlegi humusz alatt igen vastag, 30-60 centiméter vastagságú tiszapolgári rétegsort találtunk. Az alkalmazott ásatási módszert ehhez igazítottuk, hogy el tudjuk különíteni az egyes településfázisokat, illetve az azokhoz köthető jelenségeket, objektumokat. A kijelölt szelvények területén a humusz felső - mintegy 25-30 cm-es — rétegét 2x2 méteres felületenként gépi, illetve kézi erővel, ásó segítségével távolítottuk el. Ezt követően lxl méteres egységekben dolgoztunk tovább, kizárólag kis kéziszerszámok használatával. Amennyiben nem tudtunk követhető régészeti jelenséget megfigyelni, 10-15 centiméterenként haladtunk lefelé, dokumentálva a tapasztaltakat. Minden régészeti objektum betöltéséből, illetve a munkaterület egyéb IIA 2000-2001-es kutatások eredményeinek rövid összefoglalása: PARKINSON-GYUCHA-YERKES 2002.