A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
LŐRINCZY Gábor – STRAUB Péter: Újabb adatok az avar kori szűrőkanalak értékeléséhez II.
furat 0: 0,25 cm. ID.No: 4048,1.04.1/00. 60. Bronzkanál (12. kép 4) a lábfejek helye előtt, talán másodlagos helyzetben, a sír tengelyére merőlegesen került elő. Szabályos, kerek, teknős lemezfeje legyezőszerüen kiszélesedő, laposra kalapált nyakban folytatódik, ovál is metszetű nyelének vége valamikor hurokban végződött. A fejen kereszt alakban öt lyuk van. A kétoldalt ívelten kiszélesedő nyakán hátulról beütött dudor van. A kanál felületén ezüstözés nyomai látszanak. 18 H.: 16,9 cm, a fej átm.: 4,55 cm, v.: 0,5 mm, s.: 19,16 g. 61. Világosbarna színű, fekete foltos, bikónikus orsógomb (12. kép 3) a sír betöltéséből, bontás közben került elő. Ma.: 21 mm, átm.: 37 mm. 62. Négyszögletes vascsat töredékei (12. kép 6) a sír betöltéséből, bontás közben kerültek elő. H.: kb. 4,7 cm, sz.: kb. 4,5 cm. 829. sír (13. kép 2). Fülkesír. T.: ÉK-DNy, 50-230°. FF: 160 cm, sz.: 95 cm, m.: 50 cm. Az akna nagyjából téglalap alakú, lekerekített sarkú volt. Északkeleti fele világossárga színnel, míg a délnyugati barna színnel jelentkezett a sárgásbarna altalajban, 45 cm mélységben. Az akna falai függőlegesek, alja a sír északkeleti felében vízszintes, közepe táján enyhébben, majd a délnyugati felében erősebben lejtett a fülke szája felé. A fülkéből kitermelt sárga színű homok egy része az akna alján maradt, északkeleti végét kitöltötte, ám délnyugati irányba, a fülke szája felé fokozatosan keskenyedett és vékonyodott. Ezen a részen e sárga színű homokot barna betöltés fedte. Az akna délnyugati végében, közvetlenül a fülke szájánál, annak teljes szélességében a betöltés zsírosra és feketére váltott, jelezve az összegöngyölt állatbőrt, amivel a fülke száját elrekesztették. Az akna délnyugat felében egy fiatal szarvasmarha koponyája feküdt orral dél felé jobb oldalával a fülke száját lezáró összegöngyölt bőrhöz és részben az akna végfalához támaszkodva, mögötte és részben alatta helyezkedtek el csonkolt lábvégének csontjai. A marhalábcsontok alatt mintegy 7-10 cm vastagon, a koponya alatt 10-18 cm vastagon zsíros, fekete betöltést figyeltünk meg. A fülke h.: 205 cm, sz.: 85-100 cm, lejtési szöge: 25° volt. Az akna tengelyétől kissé elhajló fülke egyenletesen mélyült az akna délnyugati harmadából és csak a vége volt teknős kialakítású. Hordószerű alakja, alja, valamint végének kiöblösödö indítása maradt meg eredeti állapotban. A 30-35 éves nőt eredetileg hanyatt, nyújtott helyzetben temethették el, később teste a lejtős aljú fülke végébe csúszott. A felsőtest csontjai anatómiai rendben, míg combcsontjai a lábszárcsontokra csúszva feküdtek. A nőt vájt koporsóban temethették el, erre utal a karcsontok alatt megfigyelt 5-7 cm vastag betöltés. Mell.: 1. Bronzkanál (13. kép 4) a bal alkarcsontok alatt, a sír tengelyére merőlegesen. A kanálfej az alkarcsontok alatt, vége a csigolyasornál került elő. Kissé ovális, enyhén teknős lemezfeje laposra kalapált nyakban, majd hasonló hosszúságú, ovális nyélben folytatódik, amely hurokban végződik. A fejet 9 lyuk üti át. FF: 16,7 cm, a fej átm.: 3 cm, v.: 2 mm, s.: 17,66 g. 2. Barnásszürke színű, bikónikus orsógomb (13. kép 7) a bal combcsont alól. Eredeti helye talán a két combcsont között lehetett. Ma.: 3 cm, átm.: 4 cm. 3. Egyenes hátú, nyélnyúlványos, egyélű vaskés (13. kép 6) a bal combcsont alatt, eredetileg talán a két combcsont között lehetett. A kés háta a szokottnál markánsabban kiszélesedik és ott, de csak ott figyelhető meg famaradvány. Az ívelt végű nyélen bőrmaradvány látszik. A penge oldalához kerek fejű szegecs rozsdásodott. FF: 16 cm, a nyél h.: 4 cm. 4. Kisgömbcsüngős ezüst fülbevaló (13. kép 1) töredékei a jobb medencelapát felső pereme mögött. 5. ívelt oldalú, téglalap alakú vascsat (13. kép 5) a két combcsont közül. FF: 4,5 cm, sz.: 3,5 cm. 6. Ezüstlemezből hajlított, kerek keresztmetszetű tubus (13. kép 3) a jobb medencelapát és a keresztcsont találkozásánál. A hajlított lemez egyik hosszanti széle a belső oldaláról beütögetett párhuzamos kettős pontsorral díszített. Ezüstlemezből készített tetejének a felfüggesztésére szolgáló bronzhurokkal szembeni oldalán alig 1 mm-es perem van. FF: 5,4 cm, a tető átm.: 1,2 cm, s.: 4,47 g. Valószínűleg a peremes tető fogta össze, tehát ez lehetett a használati átmérője. A tubus a fenti méretnél csak hosszabb lehet, akár 1 cm-rel is. 870. sír (14. kép 1): Fülkesír. T.: ÉK-DNy, 40-220°. FF: 185 cm, sz.: 88 cm, m.: 50-125 cm. Foltjának északkeleti harmada/fele élénksárga színnel, míg a délnyugati fele barna színnel jelentkezett a sárgásbarna altalajban, 70 cm mélységben. A téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör falai függőlegesek voltak, délkeleti oldala kissé kiszélesedett. Az alja az északkeleti végétől 50 cm-re 28°-os szögben lejtett a fülke szája felé. A délnyugati vége egy közel, vízszintes 50 cm hosszú lépcsővel mélyült. Az aknában négy ló, egy szarvasmarha és három juh részleges maradványa, a koponyák és a csonkolt lábvégek csontjai feküdtek. A ló- és marhakoponyák egymás mellett, orral délnyugat felé feküdtek a sírgödör délnyugati felében, a juhkoponyák és az összes láb csontjai több rétegben egymáson helyezkedtek el az akna északkelti felében. A lábcsontok nem közvetlenül az akna alján, hanem a mikéből kitermelt, annak szája felé fokozatosan keskenyedő és vékonyodó, agyagos homokrétegen feküdtek. A lókoponyák és az akna délnyugati vége között, az akna teljes szélességében a betöltés erősen zsíros tapintású és sötétbarna színű volt,jelezve az összegöngyölt állatbőrt, amivel a fülke száját elrekesztették. A fülke szájának a teteje a sírfolt jelentkezésétől 40 cm mélyen volt dokumentálható az akna délnyugati végfalában. így a fülke szájának belmagassága 85 cm volt. A fülke tájolása megegyezett az aknáéval. FF: 235 cm, sz.: a csontváz fektetési szintjén 70 cm, m.: 125-220 cm. A teknős aljú fülke 33°-os szögben lejtett, vége félköríves volt, benne egy 25-30 éves nő hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, rossz megtartású csontváza feküdt. A bordák és a csigolyák nagyrészt elkorhadtak. A nőt vájt koporsóban temették el, amire a fülke alsó felében megfigyelhető barna 18 Vígh László restaurátor megfigyelése. 19 Rablásra semmilyen körülmény nem utalt, tehát a tárgyi mellékletek egy részét szándékosan helyezték az aknába és nem a halott mellé.
