A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
BALOGH Csilla: Martinovka-típusú övgarnitúra Kecelről. A Kárpát-medencei maszkos veretek tipokronológiája
tagból állnak. Préselt, maszkos díszítésük egyszerű geometrikus elemekből áll, a két pajzs alakú részen egymásnak tükörképei. A szegvári sírban bronzszegecsekkel és merevítő lemezzel volt felszerelve, a szeged vidéki példány pedig ácskapocs alakú rögzítővel. A mokrini veretek felerősítéséről nincs adatunk. A verettípus áttört, öntött darabjai nagy területen terjedtek el, megtalálhatók Bizáncban, a keleteurópai steppén és Iránban is, elterjedésük súlypontja a Krím-félszigetre és a Kaukázusra esik (GAVRITUHIN-OBLOMSKY 1996, Ris. 41). A pajzs nagysága és díszítése, valamint funkciója alapján két alcsoport alakítható ki köztük: 1. a pajzson két, kerek áttöréssel rendelkező példányok öv- vagy lószerszámveretek, 2. a kengyel fonna áttöréssel díszített példányok lábbelit díszítettek (SOMOGYI 1987, 127). Az áttöréseket gyakran vésett vonalak egészítik ki. A mokrini darab egyértelműen az öntött előképek préselt utánzata, a szegvári és a Szeged környékéről előkerült darab pedig ennél rosszabb minőségű készítménynek látszanak. A szegvári biztosan, a mokrini valószínűleg lábbeliveret volt, azonban a Szeged vidéki veret övveretek társaságában van. C.3. Kettős félhold alakú veret Környe 151. sír (6. kép 2) (ERDÉLYI-SALAMON 1971, Taf. 26. 151:3) Préselt, kettős félhold alakú, maszkos veret jelen ismereteim szerint csak a Kömye 151. sírból adatolható. 7 A veret öntött prototípusa többek között a Cufut-Kale 34. sírból (KROPOTKIN 1958, Ris. 5a) és a gaponovoi kincsleletből (GAVRITUHIN-OBLOMSKY 1996, Ris. 29. 6-7) ismert. Ez a verettípus az áttört, maszkos veretek között is ritkán fordul elő. Formailag és díszítés tekintetében is egységes tárgycsoportot képviselnek: mindig két apró, kerek áttöréssel, ezen kívül néha vésett, ívelt vonalakkal (6. kép 1) díszítettek. Formailag közel áll e veret a kora avar kori övgarnitúrák préselt, ún. B alakú veretéhez, kapcsolatuk azonban további kutatást igényel. A gaponovoi heraldikus véretekkel díszített öv rekonstrukciójában a kettős félhold alakú véreteket mint mellékszíjdíszeket rekonstruálták (GAVRITUHINOBLOMSKY 1996, Ris. 60. E). C. 4. Halfarkas veretek C.3.1. Egyszerű halfarkas veret Környe 151. sír (6. kép 4) (ERDÉLYI-SALAMON 1971, Taf. 26. 151:1) Préselt változatban párhuzam nélkül álló veret, amely a környei 151. sírból került elő. Töredékes állapota ellenére formáját már a szerzők helyesen rekonstruálták. A verettípus elnevezése Erdélyi Istvántól származik (ERDÉLYI 1960, 169). Öntött prototípusai általában egyesével, ritkábban párosával kerülnek elő az öntött, maszkos veretes övgarnitúrák közül azokban, amelyekben a T alakú akasztóveret vagy veretek felső része szintén halfarok alakú. A véreteknek általában mind a négy oldala ívelt, csak különböző mértékben. Díszítésük kizárólag 4 kis, áttört körből áll, amit esetenként a maszkos szíjvégekhez hasonlóan bevésett vonalak kötnek a veret pereméhez. Az övveretek között funkciójuk máig nem tisztázott. Az öntött darabok elterjedésének súlypontja Ufa környéke és a Krím-félsziget. C.3.2. Összetett halfarkas veret Gátér 1 1. sír (6. kép 13) (KADA 1905, 369, 1 l/a sír 9), Ismeretlen lelőhely/Szeged vidéke (6. kép 11), Jutás 166. sír (6. kép 10) (RHÉ-FETT1CH 1931, Taf. VIII. 3-5), Keszthely-Fenékpuszta I. sír (6. kép 8) (BÓNA 1983,12. kép 2-15), Mokrin/Homokrév (Yu)-Vodoplav-dűlő 58. sír (6. kép 9) (MRKOBRAD 1980, SI. LXVI. 5), Szegvár-Oromdűlö 1. sír (6. kép 5) (LŐRINCZY 1991, V. t. 1), Tamaméra-Urak-dülő A sír (SZABÓ 1965, VII. t. 23) A veretek formailag egyértelműen az áttört, öntött maszkos példányok kissé degenerálódott utánzatai. Díszítés szempontjából kivéve a szegvároromdűlői darabot, amely a mandjelosival analóg és a gátéri félkész veretet, valamint a tarnamérai töredékeket egészen eltérnek a keleti párhuzamaiktól és persze egymástól, még akkor is, ha motívumaik egy közös alapra, az öntött veretek áttört, kör 7 A szentes-lapistói leletek között Csallány Dezső az egyik darabot a következőképpen írta le:,, ...Lemezdísz ezüstből; préselt félhold, kettős karéjú bevágással. Nem töredék. " (CSALLÁNY 1934, 207). A leletek a háború során elvesztek. A publikációban szereplő rossz fotó alapján (CSALLÁNY 1934, Taf. LVíll. 4) eldönthetetlen, hogy lehet-e ez a veret kettős félhold alakú, ezért nem vettem fel a csoportba.
