A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

HORVÁTH, László András – H. SIMON, Katalin: Bemerkungen zur Baukunde der Körös-Kultur

SIMON 2002 H. Simon, K.: Das Fundmaterial der frühesten Phase der transdanubischen Linienbandkeramik auf dem Fundort Zalaegerszeg-Andráshida, Gèbàrti-tà, Arbeitsplatz III. Antaeus 25 (2002) 189-203. SREJOVIC 1988 Srejovic, D. (Hrsg.): The Neolithic of Serbia. Archaeological Research 1948-1988. Belgrade 1988. STADLER on line Stadler, P: http://www.nhmwien.ac. at/nhm/prehist/Stadler/Brunn/ Brunn Ceramics_g.html. SZEKERES 1967 Szekeres, L.: Ludos-Budzak- rano neolitsko naselje. AP 9 (1967) 9-13. SZEKERES 1981 Szekeres L. : Amit az idő eltemetett. Novi Sad 1981. TR1NGHAM 1971 Tringham, R.: Hunters, Fishers and Farmers of Eastern Europe 6000-3000 B. C. London 1971. ' TROG MAYER 1966 Trogmayer, O.: Ein neolithisches Hausmodellfragment von Röszke. Acta Ant et Arch 10 (1966) 11-26. TROGMAYER 1966a Trogmayer, O.: A Körös-csoport lakóházáról. — On the Dwelling of the Körös Group. ArchÉrt 93 (1966) 235-240. TROGMAYER 1968 Trogmayer, O.: Die Hauptfragen des frühen Neolithikums der Ungarischen 'Südtiefebene. MFMÉ 1968, 11-19. TROGMAYER 1983 Trogmayer O.: A termelőgazdálkodás útján. In: Szeged története. 1. Szerk.: Kristó Gy. Szeged 1983, 52-62. ZALOTAY 1932 Zalotay, E.: Csongrád vármegye őskori települése. — Urgeschichtliche Besiedlung des Komitates Csongrád. Dolg 8 (1932) 49-110. MEGJEGYZÉSEK A KOROS-KULTURA HAZEPITESZETEHEZ HORVÁTH László András - H SIMON Katalin A Körös-kultúra mint a délkelet-európai kora neolitikus technokomplexum legészakibb tagja, közel százhúsz éve tárgya régészeti szakpublikációknak, melyekben számos lelőhely anyaga került közlésre. Közülük mindig is nagy érdeklődés kísérte a telepeken talált épületek leírását. A publikációk adatai azonban sok esetben egymásnak is ellentmondónak bizonyultak, így érdemesnek látszott a rendelkezésre álló tények újbóli összegyűjtése. Ennek során 14 Körös-lelőhely házainak adatait vettük figyelembe, kizárólag azokat, amelyek érdemben hozzájárulhattak a megfelelő kép kialakításához. A kérdéskör kutatástörténetének rövid összefoglalása után az Alföld kora neolitikus településeinek jellemzőit tekintettük át. Összefoglalóan megállapíthattuk, hogy mai ismereteink szerint a Körös-kultúrán belül nincs két egyforma épület, így nem definiálható 'a' Körös-ház általában. A dolgozat második felében a főként német és osztrák régészek által hangoztatott elméletet vizsgáltuk meg, amely szerint az Európai Vonaldíszes Kultúra házainak 'őse' a Körös-kultúra háztípusában keresendő. Tekintettel fentebbi megállapításunkra az alföldi kora neolitikus házak sokféleségével kapcsolatban, munkahipotézisként a két rekonstruálható Körös-házat (Szajol-Felsöföld és Tiszajenő-Szárazérpart) tekintettük általánosnak. Az összevetés során arra a következtetésre jutottunk, hogy sem részleteiben, sem egészében nem lehetett lényegi összefüggéseket találni sem a két kultúra házai, sem településeinek jellege között. Külön problémát jelentett, hogy a Körös-kultúrának a házaktól függetlenül sincsenek lényegi kapcsolatai az európai vonaldíszes körrel, a valódi kapcsolatokat mutató Starcevo-kultúrának az Európai Vonaldíszes Kultúrával közvetlenül szomszédos északnyugati településterületén pedig jelenleg nem ismerünk olyan háztípust, sőt házat sem, amely összehasonlítható lenne Közép-Európa szóbajöhető épületeivel. Meglepő módon az Európai Vonaldíszes Kultúra jellegzetes hármas keresztboltszakaszai a középső neolitikus szakáiháti kultúrában jelennek meg, majd az Észak-Balkánon is alkalmazzák azokat egy korszakkal később. Mindez azonban jóval a Körös-kultúra életének lezáródása után történik, így jelen munkánk keretein kívül kerül. Ennek vizsgálata egy másik elemzés tárgya lehet majd. Horváth László András Budapesti Történeti Múzeum Ós- és Népvándorlás kori Osztály 1031 Budapest Záhony u. 4. E-mail: hlaci95

3@hotma.il. com H. Simon Katalin Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest Szentháromság tér 6. E-mail: kati-3@freemail.hu