A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

sír pajzsdudorának poncolt díszű középső díszgombja alapján Bóna István felvetette, hogy ez a műhely a langobard Pannoniában lehetett (BÓNA 1993, 126).

53 A langobard fegyvergyártással való kapcsolatot a 7. sír umbójának díszgombján használt, pecsétléshez hasonlító poncminták itáliai párhuzamai is megerősítik. A kishomoki korong díszítésének beosztása és a háromszög alakú minták nagyfokú egyezést mutatnak a Cividale-Gallo A jelzésű fegyveres férfisírjának umbójára szerelt díszgombok mintájával. A 7. század első évtizedeire keltezett, a kishomokiaknál fiatalabb cividalei pajzsdudor szélén 6 db lapos, poncolt díszű korong foglal helyet (I LONGOBARDI, 383-387, Rat. X, 47 i, 1). A poncolt minták elhelyezése és kivitele a kishomoki korongon szabályosabb. A kishomoki 7. sír pajzsán lévő díszgomb mintáinak rendszere rokonságot mutat a Keszthely-Fenékpuszta 1980/2. sír ezüst korongfibulájának díszítésével is (STRAUB 1999, 181-182, Abb. 2.4, Abb. 3.4) (19. kép 5), a poncminták azonban csak az első pillantásra hasonlóak. A kishomoki 7. sír umbójának díszgombján használt, hat körszirmú rozettával kitöltött pecsétminta, tudomásom szerint, egyelőre párhuzam nélküli. Körökkel kitöltött félhold és V formájú pecsétlés a gepida leletanyagban a kishomoki 7. sír piramis alakú veretén (19. kép 4) és a szolnok-szandai 73. sír ezüst hajtüjén (19. kép 6) bukkan fel; ezek a fém pecsétminták minden bizonnyal skandináviai eredetűek.

54 Sisak. A 96. sírból, a torzított koponyájú csontváz jobb felkarcsonttöredékének külső oldalánál kissé domború vaslemez-töredékek kerültek elő, melyeket sisak arcvédőlemez töredékeinek lehet tartani (17. kép 1). Nem állapítható meg, hogy a sírban eredetileg teljes sisak volt-e, vagy a sírrablás után maradtak töredékek.

55 A kishomoki sírban a vaslemezek másodlagos helyzetben, koporsókapcsokkal együtt kerültek elő; a koponya látszólag bolygatatlan volt. A sírrablók, a koporsó tetejét áttörve, a felsőtestet és a medencét, valamint a jobb kar környékét bolygatták (BÓNA-NAGY 2002, 72-73, Abb. 36). Vaslemezekből összeállított, kúp formájú, pántos vassisak gepida területről a Band/mezőbándi 10. sírból ismert (KOVÁCS 1913, 284-288, 13. kép; KALMÁR 1964, 80-84; KISS 1983, 281).

56 A kishomoki vas lemeztöredékek alapján nem rekonstruálható az arcvédő lemez formája, így magára a sisak formájára sem lehet következtetni. Vasból készült, „gerinceit" késő római sisakokat az Al-Duna menti bizánci erődökben használtak (pl. Iatrus) (GOMOLKA-FUCHS 1999, 212 216); hasonló példányok feltehetően ebből az irányból kerülhettek a gepidákhoz. Lándzsák. Vas lándzsavég a kishomoki temető négy sírjában volt (1., 7., 96. és 106. sír). In situ került elő a lándzsa a 96. sírból, ahol a test jobb oldala mellé helyezték; a fanyél a jobb kéz mellett feküdt. A két teljes fegyverzetű férfi lándzsái nagyméretűek, fűzfalevél alakúak, középen gerinceltek; a köpü hosszú, zárt (17. kép 5-6). A két kisebb méretű lándzsa köpüjét nyitottan kovácsolták (17. kép 3-4). A torzított koponyájú 96. sír harcosának lándzsája széles pengéjű, babérlevél formájú. A lándzsás harcosok a gepida fegyveresek legnépesebb csoportját alkották; a nagyobb sírszámú Tisza-vidéki soros temetőkben összesen 58 lándzsás harcost temettek el (7. táblázat).

57 A kishomoki 1. és 7. sírok lándzsáit a nagyméretű, fűzfalevél formájú, „nyugati típusú" lándzsavégek közé lehet sorolni, míg a 96. sír lándzsáját a kisebb, szé53 Formailag a kishomokiakhoz hasonló, Vörs 5. sír. A Nosate-típusú langobard pajzsokról Id.: BIERBRAUER 1993. 151-152, Abb. 10! 54 A fenékpusztai korongfibulán használt háromszög alakú pecsétlöhöz hasonló minta — az észak-itáliai párhuzamok mellett (STRAUB 1999,183) —, a dél-németországi alamann—frank területen is megtalálható, így Pleidelsheim 244. sír pajzsdudorának díszgombjain (KOCH 2001, 326-328, Abb. 130). A jól keltezhető síregyüttes alátámasztja a keszthelyi fibulas sír Straub Péter által adott 7. század eleji keltezését. A szolnok-szandai 73. sír leletei közül a hajtű pecsételt mintáján túl skandináviai művészeti kapcsolatokról tanúskodik a négyszögletes fejű fibula ,,állatalakok közt maszk motívuma" (HASELOFF 1981, 702-705, Abb. 510; NAGY 2002a, 154, Abb. 2. 1). A poncmintákról ld. még a 7. sír piramis alakú véreiénél! 55 Nincs okunk kétségbevonni a szentes-berekháti baldenheimi típusú bronz sisaktöredékek sírszámait (BÓNA-NAGY2002, Tab. 32), még akkor sem, ha három sisak eltemetéséről lenne szó. A kirabolt kishomoki 96. sír példája alapján nem zárhatjuk ki a sírrablás lehetőségét. További ásatási megfigyelésekre van szükség Dieter Quast felvetésének igazolásához, mely szerint a sisaktöredékek az avar kori páncél lemezekhez hasonlóan, szimbolikusan, amulettként is kerülhettek sírokba (QUAST 2001, 443, Anm. 13). 56 Vassisak jobb oldali arevédő lemeze Keszthely-Fenékpusztáról került elő (SÁGI 1990, 271, 7. kép). 57 Bóna István 1974-ben a szolnok-szandai és a kisebb sírszámú temetőket is figyelembe véve 52 lándzsással számolt (BÓNA 1974, 62-63).