A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

las fésűk hajba tűzése valóban nehezen képzelhető el. A kishomoki 73. sírba használati tárgyként he­lyezhették a fej mellé a 20 cm hosszú fésűt, melyet fogas oldalával a test felé fordítottak. A szentes-kökényzugi és a kishomoki temetők­ben fésű a férfiaknál került elő nagyobb számban. A szőregi temetőben a fésűket a sírok 32,5%-ánál temették el; a szokást a férfiaknál (34%) és a nők­nél (28%) egyaránt gyakorolták. Ugyanitt feltűnő a fésűvel eltemetett gyermekek 44%-a. A Szentes környéki temetők közül a berekhátiban és a nagy­hegyiben a fésű eltemetésének szokása a nők javá­ra változik. Ez a tendencia mutatható ki a Moresti­/malomfalva-huläi temetőben; itt a fésűmellékletes gyermeksírok 88,9%-os aránya érdemel figyelmet. A szolnok-szandai temetőben előkerült 81 fésű többségét a gyermekek mellé tették (a gyermekek 57,1%-át fésűjével temették el); a felnőtteknél a fé­sűs sírok aránya közel azonos (a férfiaknál 35,6%, nőknél 40,9%) (3. táblázat). Közvetlenül a fej mellé helyezve, valószínűleg viseleti összefüggésben eltemetett fésű a hács-bén­dekpusztai 5. századi temető két sírjában került elő (Kiss 1995, 305). A kölked-feketekapui avar kori A temetőben a fésű eltemetése a sírok 12,6%-ánál (87 sír) mutatható ki. A temető térképén a fésűs sírok a legkorábbi temetőrészen sűrűn fordulnak elő. Jól megfigyelhető, hogy a fésüviselet és a fésű elte­metésének szokása a kora avar kort követően fo­kozatosan elmarad (KISS 1996, 190 191, Verbreitungs­karte 5). Peter Stadler részletes elemezése arra az eredményre vezetett, hogy a kölked-feketekapui A temető népénél a fésűk jelentős része nem viselet­ként, hanem mellékletként került a sírokba. Egé­szen rövid ideig tartó és nem is a legkorábbi divat volt, hogy a fésűt, nemtől függetlenül, a fej jobb oldalán a hajba tűzve viselték (STADLER 1996, 389-390). A gepida fésűk középlemezének két rövidebb széle egyenes; egyelőre úgy látszik, hogy a hács­béndekpusztai típusú ívelt szélű fésűket (4. sír: KISS 1995, 284, Abb. 7, 9, továbbá Dravlje: SLABE 1975, Taf. 4, Taf. 12) az Alföldön nem készítettek. Bár az alföldi gepida temetőkből még eddig nem került elő erre utaló lelet, de valószínűnek tartjuk, hogy a nagy számú kétoldalas fésűt helyi műhelyekben gyártották. 28 A kishomoki kétoldalas fésűk mérhető példá­nyai 11,2-16 cm hosszúságúak; a gót és a gepida területen megszokott módon, az egyik oldalon sű­rűbb, a másik oldalon ritkább fogazattal készültek. A 29 megmaradt példány közül hét díszített darab van. A díszítést a középső lemezre karcolták és csi­szolták: több párhuzamos vonalból álló geometri­kus mintát (95., 40. sír; 9. kép 2), x alakú (89. sír), rombusz alakú (60. sír: 9. kép 4) és hálómintás (71. sír: 9. kép 3) vonaldíszeket. Megtaláljuk a hullám­vonalmintát (62. sír), a pontkörös díszt (60. sír: 9. kép 4), a kis ék alakú vésésekből álló zegzugvona­las mintát (62. és 94. sír), mely a fémtárgyak pon­colt niellóberakásos keretmintáira emlékeztet (9. kép 1). A kishomoki legnagyobb méretű példány, a 60. gyermeksír eredetileg 16 cm hosszú fésűje. Kü­lönleges megoldás a két-két párhuzamos keresztléc alkalmazása (9. kép 4), ami gepida fésűkön nem gyakori. 29 A kishomokihoz hasonló, de rövidebb, tokos fésű Mannheim-Straßenheim 20. sírból ke­rült elő (FRANKEN 2, 999-1000, Kat. VIII. 6). A rom­buszmintás díszítés számos párhuzamát ismerjük az alföldi és az erdélyi temetőkből, pl. Kiszombor 17., 32., 89., 400. sír, Szentes-Berekhát 259. sír, Moresti/Malomfalva (CSALLÁNY 1962, Taf. 265. 4, 6, 8, Taf. 267.4, 12, Taf. 268. 2). A 73. sír egyoldalas, bronz­szöges fésűjének legközelebbi formai és díszítés­ben párhuzama a kiszombori 404. férfisír anya­gában található (CSALLÁNY 1962, Taf. 266. 5). Ruházat. A sírrablás után megmaradt leletek hely­zete alapján is megállapítható, hogy a kishomoki temető halottjait gondosan felöltöztetve, a szüksé­ges és használatban lévő tárgyakkal, munkaesz­közökkel temették el. A ruházat anyagáról azonban igen kevés adat áll rendelkezésre. A 42. férfisírban, az alsóruha darabkáját megőrző vascsaton, sűrű vá­szonszövésű, Z sodratú fonalból szőtt textil maradt meg. A női alsóruha anyaga, a 81. sír vaskésére rozsdásodott darab szerint (11. kép 6), ugyanilyen, kissé lazábban szőtt vászon volt. Lenfeldolgozásra utalhat a 94. sírból előkerült lentörő penge töredé­ke (16. kép 11). Vászonszövésű textildarabok a kiszombori, a szentes-berekháti, a szentes-nagyhe­gyi és a szőregi temetőből is előkerültek, sőt a szőregi 47. férfisírban a vaskés tokjára rozsdáso­dott szövetmaradvány maradt meg (CSALLÁNY 1961, 159, 394). A kishomoki 77. sírban a combcsontok közt talált fémveretes csüngő alatt, két rétegben, sötétbarna elszíneződés volt megfigyelhető, ami bőr felsőruhára enged következtetni (BÓNA-NAGY 28 6. századi fésűkészítő sírja például a kranji temetőből ismert, Smid 185. sír (VINSKI1971. 261). 29 Egyoldalas fésű kettős keresztléccel: Moresti/Malomfalva, szórvány (CSALLÁNY 1961. 252, Taf. 268, 1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom