A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

PUSZTAI Tamás: Két középkori település szerkezeti rekonstrukciója térinformatikai eszközök segítségével

középkori Kisfaluddal azonos.

4 A Kisfaludról ismertté vált történeti adatokat Bodnár Tamás gyűjtötte össze.

5 Nincs okleveles nyoma Árpád-kori létezésének, bár az idáig előkerült felszíni régészeti leletek ezt látszanak bizonyítani. Bizonyosan erre a településre vonatkozó adatokat csak a dikális összeírások tartalmaznak. Eszerint 1544 és 1555 között a Perényiek birtoka volt. 1544-ben Perényi Péternek 3 portája, egy zsellére van, 1546-ban szintén neki 3 portája 2 zsellére. 1549-ben 3 l

/i portája, 4 zsellére van itt már Perényi Gábornak. Szintén neki 1552ben 2 portája, 1553-54-ben 3 portája, majd 1555ben 5 portája van itt.

6 További dikális összeírása nem maradt fenn. Feltehetően a 16. század végén, a mezőkeresztesi csata idején (1596) pusztulhatott el. A település területe ettől kezdődően napjainkig legelő, illetve szántóföld. Mohi Miskolctól délkeletre, mintegy 20 kilométer távolságban található, a mai Ónod és Muhi települések határában (1. kép). A középkori Mohi mezőváros helyét az 1870-es évek óta ismerik a régészek.

7 A 20. század közepén, 1934 és 1941 között Leszih Andor kutatott a településen (ÉRIBÁLINT 1959). 1995-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum és az ELTE Középkori és Koraúkori Régészeti Tanszéke kezdett ásatásokat Mohiban (LASZLOVSZKY-PUSZTAI-TOMKA 1997; PUSZTAI 2000). Mohi történetére vonatkozóan lényegesen több írott forrással rendelkezünk, mint azt Kisfaludnál láttuk. A 13. században már bizonyosan létező Mohi a 15-16. században városi funkciókat betöltő településsé vált. A középkori oklevelekben többször említik oppidumként. Eletében meghatározó szerepe volt a rajta átvezető országos útnak, vámjának. Mohi feltehetően már az Anjou-korban vásártartási engedélyt kapott. Két országos vására volt,

8 valamint csütörtöki napokon heti piacot tartottak benne (BOROVSZKY 1909,48).

9 1366-ban Nagy Lajos saját bíráik és a királyi tisztek hatósága alá helyezi polgárait. A 15. századi adatok alapján az itt élő polgároknak joguk volt saját plébános választására.

10 A 16. századi összeírásokból igen jól meghatározható a lakott település portáinak a száma. 1563 májusában a király emberei leltárt készítettek a diósgyőri uradalom állapotáról. Több más település mellett Mohi leírása is szerepel e leltárban. Ekkor Mohiban 80 egész, 49 fél és 20 puszta telket, valamint kettő curiát vettek számba (BOROVSZKY 1909, 163-164). Ugyanebből a korszakból (1570) ismert a település török adóösszeírása is. A törökök 108 hanét (háztartást) írtak össze (BAYERLE 1998, 158-159). Mohi 1596-ban, a mezőkeresztesi ütközet után elpusztul. A 17. század első felében még néhány család lakja, de a század húszas éveitől kezdődően már tiltani kell a környező településeket, hogy Mohi szántóföldjeit, rétjeit műveljék. A település területe ettől kezdődően napjainkig szántóföld. Kubinyi Andrásnak az Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyei központi helyeket vizsgáló tanulmánya alapján, Mohi a központi helyek nyolc fokozatba sorolható rendszerében a hatodik kategóriába, a részleges városjellegű mezővárosok közé tartozik (KUBINYI 1999, 516-518). E beosztásban Mohival hasonló kategóriába sorolható Észak-Magyarországon Kövesd, Diósgyőr vagy a távolabb eső Szántó, Kaza és Telkibánya. A Mohi közvetlen környezetében található települések — Ernőd, Hejőkeresztúr és Ónod — a falvak vagy az átlagos mezővárosok csoportjában találhatók. puskalövésnyire helyezkedik el. Ez a leírás ráillik a megtaláltfaluhelyre, illetve biztosra vehető az is, hogy a rajta talált kőépület a falu temploma volt. 5 Ezúton is köszönetet mondunk Bodnár Tamás levéltárosnak, hogy az általa összegyűjtött történeti adatokatfelhasználhattuk. 6 B.-A.-Z. M. Lt.XXXlI-7. 7 A településen az első jelentősebb kutatást Szendrey (Wagner) János vezette 1878-ban (Miskolc c. folyóirat 1879. évi 38-41. számai). 8 E két vásárt 1580-ban még egy vásár engedélyezésével toldja meg Rudolf király (SZENDREI 1911, III. 251). 9 II. Lajos király 1520-ban kelt oklevele két országos vásárt enged, az egyiket Szent Lukács napjára (október 18.), a másikat Pünkösdre; a hetipiacot pedig minden héten csütörtökre (BESSENYEI 1997, 208-209). 10 Mohi 1366-os kiváltságát Mátyás király is megerősíti. Ulászló király 1501-ben kelt oklevele megerősíti Mátyás királyét — amely szintén megerősíti I. Lajos király oklevelét —, hogy Mohi mezőváros polgárai nem kötelesek más bírák, sem egyháziak sem külsők elé állni, kivéve bűnügyekben, hanem saját bíráik vagy tisztviselőik előtt ítéljenek felettük. Ulászlónak ugyanezen oklevele tartalmazza Mátyás király másik, Diósgyőr várnagyaihoz írt levelét, amelyből kitűnik, hogy a mohi polgároknak joguk volt plébános választására. Ebbe az iratba Mátyás királynak egy további, a vár parancsnokaihoz írt 1473-as oklevelét is belefoglalták, hogy a mohi polgárok fölé ne nevezzenek ki a vámoson kívül más tisztviselőt (BESSENYEI 1997, 208).