A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

M. EGRY Ildikó: Rézkori településrészlet Mosonszentmiklós-Egyéni földek lelőhelyén

RÉZKORI TELEPÜLÉSRÉSZLET MOSONSZENTMIKLÓS-EGYÉNI FÖLDEK LELŐHELYEN M. E GRY Ildikó 1993-94-ben, az Ml Autópálya nyomvonalán végzett régészeti feltárások keretében Mosonszentmiklós K-i határrészén, az ún. „Egyéni földeken" 930 m hosszúságban, átlagosan 60 m szélességben folytattunk kutatásokat (1. kép). A megelőző terepbejárásokon a középkornál régebbi korszakokból csak nagyon szórványos leletanyagot találtunk, a régészeti humuszolást a felszínen gyűjtött Árpád-kori kerámialeletek miatt kezdtük el. A humuszolás során kiderült, hogy az enyhén kiemelkedő homokdombon a várakozásnak megfelelően felszínre került Árpád-kori házcsoportok mellett a legnagyobb összefüggő felületen a dunántúli vonaldíszes kultúra népe települt meg (RégFüz l (47) 1966,22/1). A nyomvonal több szakaszán, egymástól 100-200 m-re települési jelenségeket tártunk fel a késő lengyeli kultúra, valamint a balatoni kultúra és a Furchenstich-kerámia kultúra időszakából. Az alábbiakban az Ml Autópálya 140,8 km-szelvényénél feltárt leletanyagot ismertetem. 1. kép: Mosonszentmiklós-Egyéni földek. A lelőhely elhelyezkedése Abb. 1: Mosonszentmiklós-Egyéni földek. Die Lage des Fundortes A JELENSÉGEK ISMERTETÉSE ES ERTEKELESE Ház (130. objektum) A nyomvonalat K-Ny irányban átszelő, a középkorra már teljesen feltöltődött hajdani patakmeder E-i partján a rézkori megtelepedés bizonyítéka egy ház alapárkának előkerülése volt (2. kép 1). Az épület teljes hossza 16 m, szélessége 6 m, ENyDK tájolású. Az alapárkot átlagosan 30 cm szélesen, 25-30 cm mélyen ásták a homokos altalajba, benne helyenként megfigyelhetők voltak a tartóoszlopok bemélyedései. Az építmény kétosztatú, a keresztfal, melynek középrészén átjáró volt, 1/3-2/3 részre tagolta a belső teret. A nagyobbik helyiség kissé trapéz alaprajzú, az oszlopgödrök alapján a középső tetőgerendát két belső oszlop tartotta. A bejárat a D-i oldalon lehetett, egy nagyobb bejáratot jelezhet a ház DNy-i részén az alapárok hiátusa, valamint egy kisebb ajtót feltételezhetünk a K-i rövid oldalfal megszakadásánál. Ugyanitt, a bejárati résznél az alapárkon kívül 3 oszlopgödröt — talán egy külső esővédő tető tartóoszlopainak helyét — találtunk. Az alapárkokon belül sem padlótapasztás, sem tüzelőberendezés nyomát nem találtuk, a ház járószintje a szántásrétegben elpusztulhatott. Tároló gödrök és a leletanyag A fentebb ismertetett ház Ny-i árkán kívül feltárt objektumok közül 26 tároló gödröt határoztunk meg szuperpozíciójuk,

1 valamint betöltődésük jel/ A felületen a D VK cölöpszerkezetes házának objektumaira települt a rézkori népesség.