A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
H. SIMON, Katalin: A Zalaegerszeg-Andráshida, Gébárti-tói arcos edény
SIMON 2001 H. Simon, K.: Die neolithischen Funde des Objektes 103/96 von Gellénháza-Városrét (Komitat Zala). —A 103/96 objektum neolit leletei Gellénháza-Városrét lelőhelyen (Zala megye). ZM 10(2001) 19^43. SIMON 2002 H. Simon, K.: Das Fundmaterial der frühesten Phase der Transdanubischen Linienbandkeramik auf dem Fundort Zalaegerszeg-Andráshida, Gébárti-tó, Arbeitsplatz III. Antaeus 25 (2002) 189-203. TICHY 1958 Tichy, R.: Anthropomorfny nádoby z Mohelnice n. Mor. ajinépoznámky k volutové keramice. — Anthropomorphe Gefasse aus Mohelnice n. Mor. und andere Bemerkungen zur Volutkeramik. PamArch 49 (1958) 1-14. TOMPA 1937 Tompa, F.: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912-1936. BRGK 24/25 (1934-35)(1937) 27-127. TOMPA 1942 Tompa F.: Budapest az ókorban. I. Őskor. Budapest 1942. VASIC 1932-1936, II. Vasié, M.: Praistoriska Vinca. I-IV. Beograd 1932-1936. M. VIRÁG 1998 M. Virág, Zs.: Neuere anthropomorphe Darstellungen der Linienbandkeramik aus der Umgebung von Budapest. In: The Late Neolithic of the Middle Danube Region. International Symposium on the Problems of the Transition from Middle to Late Neolithic in the Middle Danube Region. June 1997. Timisoara. Ed.: Drasovean, F. Bibliotheca Historica et Archaeologica Banatica 14. Timisoara 1998, 67-89. A ZALA GERSZEG-ANDRÂSHIDA, GÉBÁRTI-TÓI ARCOS EDÉNY H. SIMON Katalin 1989-ben, 1990-ben és 1995-ben ásatásokat folytattunk Zalagerszeg-Andráshida, Gébárti-tó lelőhelyen. A Zala folyó és a Szentmártoni-patak (felduzzasztva ma Gébárti-tó) által délről és keletről határolt területen mintegy 2 km hosszan az őskor különböző szakaszaiból származó telepnyomok találhatók. A Gébárti-tó nyugati partját néhány száz m hosszan fiatal fenyves kíséri. Ennek északi végével egyvonalban jelentős mennyiségű kerámiatöredék feküdt a felszinen. Itt jelöltük ki 1989-ben az V. munkahelyet az 1. és 2. szelvénnyel. Az utóbbi felső 40 cm-ében, különösen a szelvény déli végében sok neolit cserép került elő, melyek a 2. objektumot (gödör) jelölték. Az objektumok mellett az altalajt ca. -40 cm-en értük el. A szabálytalan hosszúkás alakú 2. objektum a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája (DVK) kerámialeletein kívül égett paticsdarabokat és számos kőeszközt tartalmazott. Az objektum keleti peremén, a gödör jelentkezési szintjén egy bolygatott tűzhely maradványai feküdtek, egy helyen. A tűzhelydarabok között került elő egy összeroppant vonaldíszes edény kiegészíthető felső része. Ugyanerről a szintről származik egy fél őrlőkő, mely szintén e gödör leletanyagához tartozik. A 2. objektum keleti peremén talált edénytöredéket díszítése alapján az arcos edények közé sorolhatjuk. Ez egy amfora alakú, szürke, részben pelyvával, részben homokkal soványított, jó iszapolású edény töredéke. Az enyhén tölcséres nyakon a szemet két, a szájat egy vízszintesen bekarcolt vonallal jelölték. Az orrot sem plasztikusan, sem bekarcolva nem jelezték. Az arcábrázolás alatt M-jelre következtethetünk. Hátul az edény nyakrészén kétoldalt bekarcolt, valószínűleg a hajat jelölő vonalak láthatók. Az analógiák számba vétele után megállapítható, hogy az elemzett Zalagerszeg-Andráshida, Gébárti-tói edény az amfora alakú arcos edények közé tartozik, melyen az orrot külön nem jelölték. Edényünk datálásánál a formai és díszítésbeli párhuzamok mellett figyelembe vettük a 2. objektum kerámiaanyagát is. A fentiek alapján arcos edényünk a Keszthely-csoportnak a zselízi kultúra II. szakaszával párhuzamos időszakába sorolható. H. Simon Katalin Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest Szentháromság tér 6. E-mail: kati-3@freemail.hu
