A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

SZALONTAI Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján

törvényhatósági bizottsága. Mindenesetre örvendetes, hogy ezáltal végre remény nyilik a hónapok óta napirenden tartott Attila-film elkészítésére, de kívánatos volna, ha Szentes város környékének is szerepet juttatnának a filmfelvételek körül. Arról van szó, hogy történeti hűséggel meg akarják csinálni Attila temetését is s tervbe vették, hogy egy erre alkalmas helyen a Tisza medrét szabaddá teszik, a folyó medrét kettéválasztják és a film számára így játszanák a hun fejedelem végső tisztesség tételét, mint ahogy azt a legendák mesélik. Ha a film többi felvételei máshol készülnek is, a temetési felvételek elkészítésére városunk határa volna a legalkalmasabb, csakhogy erre már most rá kellene irányítani az illetékes tényezők figyelmét. Ugy tudjuk, hogy Csallány Gábor múzeum igazgató, aki a kortörténelmileg hü ruhák elkészítéséhez eddig is több becses adathoz juttatta Cserépy Arzén főrendezőt, egypár muzeum-baráttal karöltve már lépéseket tett ebben az irányban. Hogy igyekezetüket kellő siker koronázza, kívánatos vona, ha a megye és a város vezetői együttesen szintén sorompóba lépnének a film temetési részének Szentes határában való elkészítése érdekében, amihez műszaki tekintetben bizonyára segédkezet nyújtana az Armentesitő Társulat vezetősége is a film főrendezőjének Alföldi Újság XXXIX. évf. 86. szám, 1929. április 17. Középen elválasztják a Tiszát, hogy megjátszhassak Attila temetését. „A főváros pedagógia filmgyárával akarják megcsináltatni Cserépy Arzénnek világszerte nagy érdeklődéssel várt Attila filmjét, aminek elkészítéséhez mintegy nyolcszázezer pengővel járul hozzá Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága. Arról van szó, hogy történeti hűséggel megakarják csinálni Attila temetését is s tervbe vették, hogy egy erre alkalmas helyen a Tisza medrét szabaddá teszik, a folyó medrét kettéválasztják és a film számára ugy játszanák le a hun fejedelem végső tisztesség tételét, mint ahogy azt a legendák mesélik Csallány Gábor múzeum igazgató, aki a kortörténelmileg hű ruhák elkészítéséhez eddig is több becses adathoz jutatta Cserépy Arzén főrendezőt, egypár muzeum-barattál karöltve már lépéseket tett az irányban, hogy a film temetési részét Szentes határában készítsék el, amihez műszaki tekintetben bizonyára segédkezet nyújtana az Armentesitő Társulat vezetősége is a film főrendezőjének. " Csongrádvármegye IV. évf. 31., 1929. április 18. Nem készül el az Attila-film, mert nem akad finanszírozó Még a mull év elején szóba jött, hogy az Attila filmet egy amerikai gyár elkészítteti. A magyarok jogos önérzettel vették tudomásul, hogy a világhíres hun vezér haditettei filmre kerülnek és szerte az egész Glóbuson tudomást vesznek rólunk A film rendezésére az amerikai gyár Cserépy Arzén ismert magyar mestert kérte fel, aki e célból haza jött Budapestre. Közben Cserépy megcsinálta a film előállítási költségeit, melynek egyik legsúlyosabb tétele a Tisza folyónak elrekesztése lett volna, hogy a monda szerinti hármas koporsót a viz medrében elhelyezzék. Ebből is látszik, hogy Cserépy egy igazán grandiózus munkát akart végezni, a magyar név dicsőségére, de ugylátszik sajnos épen ezen bukott meg az egész Attila film ügye. A financirozást vállaló gyár visszairt, hogy a fiúm előállítási ára, nem áll arányban a várható bevétellel, annál is inkább, mert összes amerikai filmvállalatok az úgynevezett „ néma " darabokra már nem költenek, csak a beszélő filmekre. A vett értesítés után Cserépy Arzén érintkezésbe lépett a Fővárosi Takarékpénztárral, s felajánlotta értékesítéséből befolyó összes jövedelmet. A Fővárosi Takarékpénztár, mely mint tudvalevő most már Budapest székesfőváros tulajdonát képezi és Községi Takarékpénztárnak hívják, legutóbb tartott ülésén ugy határozott, hogy az Attila film előállításához szükséges összeget nem folyósítja. A világhíres hunok hadi kalandozásai és az Aetiussal vívott catalaunuumi ütközet tehát nem kerül vászonra, a szentesiek azonban legfőképen Attila temetésének elmaradását sajnálják, mert igen érdekes dolog lett volna, amint itt a város alatt a Tisza vizét elzárják, majd elhelyezik medrében az arany, ezüst és vaskoporsót. Értesülésünk szerint Cserépy Arzén a Községi Takarékpénztár elutasítása után sem adta fel reményét az Attila film elkészítésére, mert most magánosokból álló konzorciumot akar összehozni, annak financirozására. Alföldi Friss Újság II. évf. 104., 1929. május 8. Az Attila-film története e hírrel véget is ért Szentes életében. Noha hónapokon keresztül sikerült életben tartani a reményt a forgatásra, mégis meghiúsultak a szentesi álmok. A film kudarca