A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

GRÓH Dániel: Egy székelyföldi ház élettörténete

EGY SZÉKELYFÖLDI HÁZ ÉLETTÖRTÉNETE GRÓH Dániel A Sóvidék szívében, Parajdon áll egy házikó. Valójában semmi különös nincs rajta, csak létezik. Túlélő, építése idején is a jelentéktelenek közé sorolhatták. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy bemutassa a parajdi Nagyfiak utcája 457-es számú házat.

1 Parajd a Sóvidéknek nevezett kistáj egyik legfejlettebb települése. A Sóvidék Erdély egyetlen olyan tájegysége, amely nevét ásványkincséről kapta.

2 A tájegység falvai: Korond, Parajd, Atyha, Alsósófalva, Felsősófalva, Siklód, Sóvárad, Szolokma, Szováta, Küsmöd kiegészülve a tanyatelepülésekkel: Szakadat, Illyésmező, Fenyőkút, Pálpataka és Békástanya. Parajdot már Orbán Balázs is városi rangot igénylő-érdemlő nagyközségként emlegeti. „Parajd igen csinos székely falu, fekvése, de főként természeti kincsei által arra hivatott, hogy e vidék városává nőjje ki magát, s már is a városiasságnak némi elemeivel bír, a mennyiben a bányahivatalok és tiszti lakások annak már is városias küllemet adnak, - van itten postaállomás, gyógyszertár, az ipart egy gyufagyár képviseli, s négy országos sokadalma és heti vásárai. " (ORBÁN 1868, 134). A múlt század végén elkezdődött folyamat 1989 után újra felgyorsult, talán ezért a vidék kutatói (pl. Bíró Gábor) kevésbé foglalkoznak Parajd népi építészeti örökségével. Igaz, hogy a régebbi típusú 2-3 osztatú boronaházak közül már csak 2-3 maradt fenn, de pl. a csűrök és a rakófás (zsilipéit) technika emlékei igen nagy számban állnak, és a mai napig épülnek ezzel a módszerrel építmények a község területén. Egy 1993-ban végzett felmérés során még kb. ötven külső, működőképes kemencét vettünk számba, és a mintegy 120 felmért épület is számtalan értéket őrzött meg. A ház a parajdi Nagyfiak utcában áll. Ez a talányos név egyszerűen azt jelenti, hogy az utca lakói mind „Nagy" vezetéknevüek és rokonok. Hasonló elnevezést őriz még a Varga és az Ince utca. A Sóvidckcn ez a jelenség más településeken is ismert.

3 Az építmény ENY-DK-i tájolású, háromosztatú boronaház (1. kép), a régebbi típusú keresztvéges sarkokkal. A boronaházaknak az Árpád-kortól való előfordulásáról egyre több adatunk van (WOLF 2001, 138-144; TARI 2001, 164-171). Erdélyből a többosztatú boronaház legkorábbi ismert példája a Székelykeresztúr melletti Fiatfalváról került elő (BENKÖ 2001, 373-375). Mesterházy Károly behatóan foglakozott a többosztatú falusi ház kialakulásának kérdésével. Arra a megállapításra jutott, hogy az Árpád-kor végére megjelenő belső osztás nem a gödörházakban, hanem a fölmenő falú épületeknél fejlődik ki (MESTERHÁZY 1991, 68-78). A fölmenő falú objektumok létére Fodor István is rámutatott (FODOR 1989,28-33). A ház sarkai kövekkel vannak alátámasztva (HOLL-PARÁDI 1982, 193-194; VÁNDOR 1975, 170 stb.). A ház falai kívül-belül sárral letapasztottak, vastag meszelési rétegződés (1 cm) figyelhető meg rajtuk. Jól érzékelhető az a szokásos eljárás, hogy a boronák felületét vésővel vagy szekercével felszakítják, illetve a hasítékokba faszögeket vernek, amivel biztosítják a sár tapadását. Ezeket a kis faszögc/ A szövegből kiderül a szerző kötődése a bemutatott házhoz. Ennek oka, hogy az épület 200L augusztus közepén megszűnt volna létezni, mivel az új tulajdonosok új házat építettek volna a helyére, a régi megsemmisítésével. A múlt értékei újabb darabkájának elsüllyedését csak úgy tudtuk megakadályozni, hogy többed magunkkal magunk vettük meg a házat a megőrzés szándékával. 2 ,,A Sóhát — helyi nevén a „Sóháttya " (576 m) — tulajdonkeppen a Parajdi-medence és egyben a Székely Sóvidék legnagyobb kincsét őrzi: az óriási kősótelepet, melynek gyökere 2,7 km mélységig is lenyúlik. A sótömzs vízszintes síkban enyhén ellipszis alakú, átmérői 7,2 és E4 km-esek, függőleges kiterjedése pedig egy hatalmas, szabálytalan gombaformát mutat. " A parajdi sótest több mint száz évig elláthatná Európa teljes sószükségletét (HORVÁTH 2001, 13). 3 PL: Siklódról (BÍRÓ 1992, 7).