A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

F. LAJKÓ Orsolya: Kora újkori mázas kerámia a hódmezővásárhelyi Ótemplom területéről

lomi anyagban ezzel a díszítőtechnikával egyetlen esetben találkoztam (1. kép 4).

12 A tál anyaga finom kidolgozású, fehérre kiégő, vékony agyag, formája sinces kiképzésű. A színtelen fedőmáz alatt a motívumokat fehérrel kontúrozták, a kontúrok belsejét zölddel és fehérrel töltötték ki. A dísze inkább folthatásra törekvő, egyszerű, a mintát az egymásba kapcsolódó levélcsokrok és koncentrikusan körbe futó vonaldísz kombinációja adja. A sötét alapozású edények megtalálhatók más hasonló korú magyarországi leletegyüttesben is (TETTAMANTI 1996; VALTER 1985, 13; KALMÁR 1959, LXXII. T.; FEHÉR 1972, VIII. t.; SOPRONI 1981, 17. t., 5. kép; VIDA 1999, 24-26. kép), de számuk mindig lényegesen kevesebb a világos alapúakénál.

13 Az írókával díszített ólommázas kerámia a 16-17. században terjed el Európa-szerte (KRESZ 1991, 582). Magyarországon a 17. század elejétől válnak a helyi magyar fazekasság jellemző termékeivé a többszínmázas, gyakran függesztőfüles dísztányérok (GERELYES 1991, 31). A technika, a vörös-zöld-barna színvilág és a különböző motívumok közötti nagyfokú hasonlóság bizonyítja, hogy ez a kerámiaművészet korstílus volt. Magyarország területén a stílus földrajzi elterjedtsége — a felszínre került kerámialeletek alapján — az egykori Hódoltság, illetve annak peremterületeire korlátozódott. Az ótemplomi leletegyüttest írókázott díszítésű edénytöredékei egyértelműen ebbe az emlékkörbe kapcsolják. Kronológiai helyzetét tekintve legjobb párhuzamait a 17. század végi kerámiaegyüttesekből ismerjük (GÁL 1985, XI. t. 1-6, XIII. t. 1-7; GERELYES 1991, 46. 15. kép 1, 3, 16. kép 3, 17. kép 1, 3; LÁZÁR 1986, 45, 13. kép 3; MITHAY 1988, 75-76, 22. ábra 1-26; LÜKŐ 1940, 3. kép; SOPRONI 1959, XLIII. 5. kép; FODOR-KOZÁK 1971, 8. kép, 33. kép). Szélesebb körű vizsgálat elvégzése szükséges annak megállapítására, elkülöníthetők-e sajátosan alföldi, esetleg vásárhelyi jegyek a 17. századi, egységesnek tekinthető kerámiastíluson belül. ÉRTÉKELÉS Az ótemplomi ólommázas kerámia — jellegét tekintve — egységes színezetű. A tálasedények típusai és az alkalmazott díszítőtechnikák nem mutatnak jelentős eltérést az ország más területeiről előkerült korabeli kerámiaegyüttesekhez képest. A tálasanyagot az irókás díszítésű, magyar fazekastermékek túlsúlya jellemzi, ezzel szemben a török áru aránya kicsi. A török jelleget lényegében a talpastálak jelenléte adja. Az ótemplomi és a Bocskai utcai ásatások alapján úgy tűnik, hogy a balkáni hatások lényegében alig módosították a kora újkori vásárhelyi kerámiát. Erre bizonyíték lehet, hogy az ótemplomi tálasedények között nem fordulnak elő a sásleveles, illetve sgrafilto-díszes tálak, folyatott máztechnikát mindössze egy esetben alkalmaztak, és csak pár töredéken jelentkezett a fésűs díszítés. Ezzel szemben, a kora vásárhelyi népi kerámiára, a néprajzi kutatás által törökös díszítőhagyomány továbbéléseként meghatározott, zöld-sárga mázfoltos díszítés, sgraffito-technika és egyszínű zöld máz alkalmazása jellemző (DOMANOVSZKY 1981, II, 79. kép; KRESZ 1983, 80-82. kép; 1990, 155. kép, 157. kép). A további kutatások során tisztázandó, a vásárhelyi kerámia eredete, a kora újkori és a népi fazekasság edénykultúrája közötti összefüggések mibenléte, valamint a 18. századi gazdasági és társadalmi folyamatok, illetve az ellenreformáció térnyerésének szerepe a 17. századi, országrésznyi területet átfogó, egységes kerámiastílus felbomlásában, területi leszűkülésében. Mindezek eredményeként régészetileg válhat igazolhatóvá az a feltevés, hogy a vásárhelyi kerámiastílus kialakulása nem helyben történt, hanem több alföldi fazekasközpont együttes hatásának szerencsés ötvözeteként formálódott, megjelenése pedig egészen újkori.

14 12 TJM ltsz.: 99.2.401. 13 A későbbi kutatás feladata annak megállapítása, értékelhető-e a többszínmázas, sötét alapú dísztányérok előfordulása területijellegzetességként. 14 Köszönöm Tomka Gábor (MNM) lektori véleményében adott hasznos tanácsait. A fotók Pápai Zoltán (MFM) felvételei.